Gyerek

A 31. legjobb hely a világon egy gyereknek Magyarország

Hazánk a 31. legjobb hely a világon, ahol ma egy gyerek felnőhet, de Európában azért bőven találni jobb körülményeket.
2019. November 03.
A 31. legjobb hely a világon egy gyereknek Magyarország (Fotó: iStock)

A Save the Children nonprofit gyermekvédelmi szervezet 2019-es jelentése szerint ma 280 millióval kevesebb gyerek nélkülözik, mint 20 évvel ezelőtt, pedig jóval több 18 év alatti ember él a Földön, mint az ezredforduló környékén – írja a Qubit.hu. A gyermekek helyzetét minden évben 176 országban vizsgálja a szervezet, a következő szempontok alapján: hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz, részvétel az oktatásban, táplálkozás, gyerekmunka, gyerekházasság. Az adatok alapján Magyarország a 31. legjobb hely a világon, ahol ma egy gyerek felnőhet, de Európában azért bőven találni jobb körülményeket.

A 2019-es jelentés szerint:

  • 2000 óta 176 országból 173-ban javult a gyerekek helyzete
  • 4,4 millióval kevesebb gyerek hal meg évente, mint akkor
  • 49 millióval kevesebb fejlődésében visszamaradott gyerek él a világon
  • 130 millióval több gyerek jár iskolába
  • 94 millióval csökkent a gyerekmunkások száma
  • 11 millióval kevesebb kislányt kényszerítenek korai házasságra
  • 3 millióval csökkent a tinédzserterhességek száma
  • 12 ezerrel kevesebb gyerekgyilkosság történik

Ennek ellenére azonban minden 4. megfosztanak valamilyen módon a biztonságos és egészséges gyerekkor jogától – főként a háborús zónákban. A riport szerint ugyanis 152 millió 5 év alatti gyermek alulfejlett a korához képest, 262 millió 6-17 éves gyerek nem jár iskolába, és 86 millió gyermek kényszerül dolgozni.

Az, hogy mégis 280 millió a gyerekek száma, akik egészségesebben, biztonságosabban nőhetnek fel, és jobb minőségű oktatásban vehetnek részt, mint az elmúlt 20 évben bármikor, 3 tényezőnek köszönhető a riport szerint:

  • a jobb politikai vezetésnek,
  • a társadalmi befektetéseknek,
  • valamint az ENSZ Milleniumi Fejlesztési Célok (MDG) program megvalósulásának.

A nehéz sorsú gyerekek száma mára 690 millióra csökkent, miközben 2,3 milliárd 18 év alatti ember él a Földön. A jelentésben vizsgált szempont közül csak a háborús zónából való menekülés tekintetében lett rosszabb a helyzet, ugyanis jelenleg 30,5 millió ki- vagy áttelepülni kényszerült gyereket tartanak számon, amely 80%-kal, mint 2000-ben volt, és rémisztően sok, 420 millió gyermek él háborús övezetben, amely több mint kétszerese az 1995-ös adatnak.

A riport országrangsora élén Szingapúr végzett (989 ponttal a lehetséges 1000-ből), azaz most ott a legjobb gyereknek lenni a vizsgált szempontok alapján.

A TOP10-es lista a következő:

  1. Szingapúr 989 pont
  2. Svédország 986 pont
  3. Finnország 985 pont
  4. Norvégia 985 pont
  5. Szlovénia 985 pont
  6. Németország 982 pont
  7. Írország 982 pont
  8. Olaszország 980 pont
  9. Dél-Korea 980 pont
  10. Belgium 979 pont

A legrosszabb helyek a gyerekek számára a Közép-afrikai Köztársaság (394 ponttal), Niger (402 pont) és Csád (408 pont) – a legutolsó 10 ország között egyébként csak kizárólag afrikai államok találhatók.

Magyarországnak 2000-ben még 928 pontja volt (itt most Szerbia van), ma pedig 963 az index. Ugyan olyan országok elé kerültünk, mint az Egyesült Államok (941 ponttal a 36., holtversenyben Kínával), vagy az EU-tag Románia, Málta és Bulgária, a térség államai közül van, amelyiknek még inkább sikerült javítani a gyerekek helyzetén. Ilyen például Észtország és Lettország, amelyek 2000-ben még egy hajszálnyival kisebb pontszámot értek el, de ma már előzik Magyarországot, és különösen erős példa az ugrásszerű növekedésre az Európai Unióhoz 2013-ban csatlakozott Horvátország is, amely szintén beelőzte hazánkat.

Magyarországon 2017-ben 4,5 ezrelék volt az 5 év alatti gyerekek halandósága, az oktatásból kiesett gyerekek 2013 és 2018 között vizsgált aránya pedig 6,4%-os, és ebben az időszakban a legfeljebb 19 éves magyar lányok 0,7%-a már házasságban élt. Görögország minket csak 1 ponttal előzöt meg, és náluk minden eddig sorolt adat kedvezőtlenebbül alakult, mint Magyarországon. Azonban van egy szempont, amiben jelentősen rosszabbul teljesítünk: a tinédzserkori szülések aránya nálunk 2016-ban 19,8 ezrelék volt, vagyis a 15-19 éves lányok csaknem 2%-ának már volt gyereke. Ehhez hasonló arányokat olyan országokban mérnek, mint Fehéroroszország (ezer lányból 18 anyuka), Albánia (20,7) vagy Dzsibuti (19,4), míg Görögországban ezer tizenéves lányra csak 7,5 szülés jut). A gyermekgyilkossági ráta ugyancsak nálunk a rosszabb: 2016-ban százezer 19 év alatti gyermekre 0,3 ilyen bűncselekmény jutott, míg Görögországban 0,1.

Kapcsolódó írásaink:

Forrás: Qubit