Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

5 egészség mítosz megdöntve

Szerző: Jaksa Petra

2018. május 4.

Forrás: babaszoba.hu

Íme 5 régóta igaznak vélt mítosz, amiket most megnéztünk kicsit közelebbről is. Te eddig hittél bennük?

5 egészség mítosz megdöntve

1. 8 pohár vizet kell meginni naponta

A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) vagyis az amerikai Járványkezelési- és Megelőzési Központ egyértelműen kiáll amellett az állítása mellett, hogy "a megfelelő folyadékfogyasztás hozzájárul az általános egészségmegőrzéshez." A kérdés csak az, hogy mennyi folyadékról van szó? A CDC szerint ebben nincs napi szintű iránymutatás, azonban az Amerikai Tudományos Akadémiára (NAS) hivatkozva nők számára 2,7 litert, a férfiak számára pedig 3,7 litert írnak elő.
A lényeg azonban, hogy az össz folyadékbevitel számít, amibe beletartozik az ételek és a koffeines italok folyadéktartalma is. Egy átlagembernél a vízfogyasztás 80%-a ugyanis italokból (köztük kávéból), 20%-a pedig ételből származik.
Sokan azt hiszik azonban, hogy az ajánlott napi folyadékbevitel (8 pohár = 2,5 liter) kizárólag vízből származhat. Ebben azonban nincs benne sem az elfogyasztott ételek, sem egyéb italok folyadéktartalma. Ez az javallat ráadásul nem szerepel semmilyen hivatalos, tudományos ajánlásban. De akkor mégis miért hisznek ennyien a "napi 8 pohár víz" elvében?
Kiderült, hogy egy 2002-es tanulmány állította, hogy ennyire van szükség, ami valójában egy 1945-ös kormányzati jelentés félremagyarázása volt. Ennek második mondatában az ételekből származó folyadék is szerepelt, csak erről később valahogy "megfeledkeztek", és csak az első mondat terjedt el.

2. A hidegtől meg lehet fázni

Szintén régi mítosz, hogy ha kimegyünk a hidegbe, attól megfázhatunk. Ma azonban már tudjuk, hogy valójában nem a hidegtől, hanem a vírusoktól betegszünk meg. Némi összefüggés azonban van!
A megfázás leggyakoribb kórokozója a rhinovírus, mely elsősorban cseppfertőzéssel (köhögés, tüsszentés), illetve a beteg által érintett tárgyak megfogásával terjed. A vírus az orrunkon keresztül jut a szervezetünkbe, ott azonban "fennakad" az orrüregi váladékban. Alapesetben így a vírus a torkon át lecsorogva, lenyelve visszakerül a testünkbe, a gyomor pedig semlegesíti azt. Azonban, amikor hideg levegőt lélegzünk be, az orrüregünk is lehűl, ami lelassítja a váladék mozgását. Ennek következtében az élő rhinovírusoknak nagyobb esélye van áttörni a váladékból álló védőpajzsot, és megfertőzni a szervezetet.
Kutatások szerint a megfázásos vírusok hideg időben jobban is terjednek (a normál testhőmérsékletet érdekes módon kevésbé szeretik). Tehát ez a mítosz részben igaz!

3. Az ízületek ropogtatásától artitiszünk lesz

Ha ropogtatjuk az ízületeinket, attól még nem leszünk artitiszesek. Számos kutatás igyekezett azonban utánajárni ezen anekdota a valóságalapjának. A legtöbbjük arra az eredményre jutott, hogy azoknak, akik imádják ropogtatni a kezüket, nyakukat stb. nagyjából pont ugyanannyi esélyük van az artitisz kialakulására, mint azoknak, akik ilyesmivel nem szórakoztatják magukat. Szóval megnyugodhatunk, ha a ropogtatók táborát erősítjük, akkor sem kell tartanunk ettől!
És hogy valójában mi történik ropogtatás közben? Egy 2018-as tanulmány ennek is utánajárt: ilyenkor kissé széthúzzuk az ízületeket, mely nyomást gyakorol az ízületi folyadékra, ennek hatására pedig apró buborékok keletkeznek benne. A nyomáskülönbség a buborékok hullámzását okozza - ezt halljuk mi "ropogásnak". Érdekes, igaz?

4. A dezodor rákot okoz

Sokan hiszik, hogy bizony van összefüggés a dezodorok és a mellrák kialakulása között, amit annak tudnak be, hogy a deókban található toxikus anyagok befolyásolják a mellek sejtállományát, és beindítják a daganatok képződését.
Egy retrospektív tanulmány arra az eredményre jutott, hogy azokat a mellrákból kigyógyuló nőket, akik rendszeresen használtak dezodort, korábban diagnosztizálták, mint azokat, akik nem használtak ilyesmit rendszeresen. Mivel azonban ez egy retrospektív (visszamenőleges) tanulmány, ezért egyértelműen nem bizonyítja az összefüggést a rák és a dezodorok használata között.
Az Egyesült Államok Nemzeti Rákkutató Intézete szerint további kutatásokra van szükség az összefüggés feltárásához.

5. A tojás árt a szívnek

Az 1970-es évek óta komoly figyelmet kap a koleszterin szerepe a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. A tojás tápanyagokban gazdag, azonban a koleszterintartalma is igen magas.
Éppen ezért sok egészségügyi szakértő szerint hetente 2-4 tojást szabadna csak enni, akinek pedig cukorbetegsége van vagy előfordult szív- és érrendszeri megbetegedés a családjában, még kevesebbet.
Egy kutatás eredménye alapján azok, akik heti 7 tojást vagy ennél többet fogyasztottak, alacsony denzitású lipoprotein, azaz "rossz" koleszterintje megnövekedett, ez azonban majdnem mindig együtt járt a magas denzitású lipoprotein, azaz a "jó" koleszterin növekedésével is, melynek védő szerepe van.
Az ajánlás szerint napi 2 tojás elfogyasztása teljesen biztonságos és inkább semleges, sőt enyhén jótékony hatása van a szívbetegségek vagy a cukorbetegség kialakulására.
A CDC állítja tehát, hogy "a tojás a létező egyik legtápanyagdúsabb ételünk", mely fogyasztásának legnagyobb egészségügyi kockázata a szalmonellafertőzés.
(A cikk a Medical News Today cikke alapján készült)
Kapcsolódó cikkeink:
 

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék