Kisgyerek

Kire bízzuk a kicsit?

Igen, a legjobb, ha az első három évet gyermekével tölti az édesanya - mindannyian tudjuk. Ám mit tegyen, aki nem tudja, nem akarja teljesen feladni a hivatását, és nincs a közelben ráérő nagyszülő, akire rábízhatná a kisbabát?
2008. Január 27.

A bölcsiben is vigyáznak rá

Sokáig jószerével a bölcsőde jelentette az egyedüli megoldást akkor, amikor gondoskodni kellett a csecsemők és kisgyermekek napközbeni elhelyezéséről. Ma már több lehetőség közül választhatnak a szülők, az azonban nem változott, hogy a bölcsődéket továbbra is öt hónapostól hároméves korig látogathatják a kicsik. Mivel az igényekhez képest kevés bölcsőde működik az országban, csak bizonyos feltételek mellett járhatnak oda a gyerekek. A lehetőségek ismeretében a helyi önkormányzat szabályozza, hogy ki járhat bölcsibe.

Ha a családsegítő szolgálatnál úgy ítélik meg, hogy a gyerek ellátása veszélyben forog (pl. ha az anya fekvő beteg), akkor kötelező felvenni a gyereket.

A bölcsődére egyébként csak az jogosult, aki után egyik szülő sem kap gyest, illetve gyedet, vagy aki már elmúl másfél éves, és az édesanyja félállásban dolgozik gyes mellett. Felmerül a kérdés: hogyan tud munkát keresni az anya, ha folyamatosan ott nyüzsög mellette a gyereke? A gyakorlat azt mutatja, hogy sehogy. A legtöbb bölcsődevezető figyelembe veszi ezt a helyzetet, és egy-két hónapra fölveszi a munkahellyel még nem rendelkező édesanya gyermekét is. A bölcsődei gondozás ingyenes, csak az étkezési díjat kell kifizetni. Ez nagyjából havi háromezer forint, attól függően, hogy a gyermek hány étkezést vesz igénybe naponta, és mennyit hiányzik. Ha a család három vagy több kiskorú gyermeket nevel, akkor a térítési díjnak csak a felét kell fizetni. Fontos tudnunk, hogy a bölcsőde nem oktatási, hanem egészségügyi intézmény. A bölcsődei gondozónők csecsemőgondozási és egészségügyi ismeretekkel rendelkeznek. A bölcsiknek saját konyhájuk van, minden étel helyben és frissen készül. Nagy előny ez az óvodával szemben: itt ugyanis figyelembe tudják venni a család különleges igényeit (mint például a vegetarianizmus) vagy a gyermek táplálkozási allergiáját.

A bölcsődék saját gondozói rendszerrel működnek: minden gyereknek van egy “pótmamája” a gondozónők között, aki kitüntetett figyelemmel kíséri az apróság igényeit és fejlődését. Egy bölcsődei csoportba legfeljebb tíz gyerek járhat. A gyerekek mellett két gondozónő és egy dajka állja a frontot. A bölcsődének nem feladata a gyerekek fejlesztése, oktatása, nincsenek foglalkozások. A kötött étkezési és alvási időket kivéve egész nap szabad játék folyik meseolvasással, mondókázással, énekléssel fűszerezve. Evés és alvás közben a bölcsi “bezár”, ilyenkor nem lehet hozni-vinni a gyerekeket, tehát ha valaki nem ér be nyolc óra előtt, akkor már csak fél kilenc után hagyhatja ott a gyermeket. Ha a gyermek megbetegszik, nem mehet közösségbe. Gyógyulás után csak akkor kezdhet újra bölcsibe járni, ha bemutatta az orvosi igazolást.

Hivatásos szolgáltatók

Kétségkívül a legdrágább, ám talán a legmegbízhatóbb megoldás. A szülő nyugodtan kiindulhat abból, hogy a bébiszitter ért a gyermekek gondozásához, szakszerűen el tudja látni őket abban az esetben is, ha betegek. Az ügynökségen gazdag a választék, mindenki megtalálja az elvárásainak leginkább megfelelő személyt, aki maximálisan alkalmazkodik a megrendelő igényeihez.

A Micimackó bébiszitter-szolgálat hatéves múltra visszatekintő irodájával jelenleg csaknem száz, az iroda által képzett, tizennyolc éven felüli bébiszitter áll szerződésben. Az iroda vezető oktatója, Árvai Mariann és a tanfolyamot elvégzők között a képzés ideje alatt személyes kapcsolat alakul ki, így az irodát megkereső szülőknek az igényeiknek leginkább megfelelő bébiszittert tudja ajánlani. Van, aki szőke, vékony, szemüveges hölgyet keres, mert ő is ilyen, és szeretné, ha a pótmama hozzá hasonlítana, más azt szeretné, ha ikergyermekei ellátásában segédkezne a bébiszitter. Van, akinél csak autóval, jogosítvánnyal rendelkező jöhet számításba, más ápolónőt szeretne beteg vagy sérült gyermeke mellé, megint másnál az a fontos, hogy a jelölt szépen énekeljen és játsszon zongorán, mert a gyermek hallását szeretné fejleszteni. Szerencsére a másik oldalon is széles a kínálat. Nyelvtanártól a szülésznőig, pszichológustól a zenetanárig sokféle alapképzettségű ember választja fő- vagy mellékállásként a bébiszitterséget. Gazdag, fényképes referenciaanyag teszi lehetővé, hogy az irodába befáradó anyuka vagy apuka már a személyes találkozás előtt “ismerkedjen” a jelölttel. A kapcsolatfelvétel után minden feltételben – így az egyik legfontosabb kérdésben, a fizetésben is – a pótmamával állapodik meg a szülő. Ha egy-két órás elfoglaltságról van szó, akkor többet, ha egész nap vagy egész éjjel kell vigyázni a kicsire, akkor kevesebbet kérnek. Az is megállapodás kérdése, hogy egyéb költségeket (pl. útiköltséget) térít-e a megbízó, vagy már eleve belekalkulálják az óradíjba. Személyes garanciát, felelősséget nem vállalnak az általuk közvetített személyért, de az elmúlt hat évben mindössze egyszer fordult elő, hogy a szülők megvonták bizalmukat a bébiszittertől.

Az iroda telefonszáma: 413-6349 vagy 06-20-967-1816, Budapest, VII. Ker. Erzsébet krt. 41.

A JÁTSZODÁ-ba azoknak az anyukáknak az 1-3 év közötti gyerekeit várják, akik szeretnének hetente néhány alkalommal az apróságok nélkül bevásárolni, hivatalos ügyeket intézni, urambocsá? beülni a fodrászhoz, esetleg napi négy órában dolgozni akarnak. Két lelkes, pedagógus végzettségű fiatal hölgy – akik saját maguk is megtapasztalták, mennyire hiányoznak manapság a nagyik, akikre olykor-olykor rábízhatnánk csöppségeinket, hogy szusszanni tudjunk egy kicsit – gondolt egy nagyot. Egyikük lakásában átalakították a nappalit, hogy ott kicsiket fogadhassanak. Játékot, hancúrozást, mesét, mondókákat, egyszóval gyerektársaságot ígérnek a babának az unalmas sorban állás, ügyintézés helyett. Délelőtt fél tíztől délután ötig fogadják a mamákat és csemetéiket. A játszodában természetesen csak egészséges gyereket fogadnak. Az ott tartózkodás időtartamára a szülőknek kell gondoskodniuk pelenkáról, élelemről, uzsonnáról. A vállalkozó kedvű anyukák azt vallják, az ilyen idős gyerekeknek jobbára anyjuk mellett a helyük, de ezeknek az anyukáknak is szükségük lehet olykor egy-két óra gyereknélküliségre…

Telefonszámuk: 303-1586 vagy 06-70-310-3280, Budapest, VII. Ker. Király utca 31.

Az AUPAIR Kft.-nél a fenti két szolgáltatást együtt, sőt kibővítve találják meg a szülők. Gyermekhotelük hat hónapostól hétéves korig várja a kicsiket. Az éjjel-nappal nyitva tartó létesítményben a szülőknek nem kell időponthoz alkalmazkodniuk, akkor hozzák-viszik gyermekeiket, amikor nekik a legideálisabb. Szakképzett csecsemőápolók, óvónők gondoskodnak arról, hogy szemünk fénye akkor is jól érezze magát, amikor a mi társaságunkat nélkülöznie kell. A szolgáltatás ára a szakszerű ellátáson kívül – ha szükséges – pelenkát, illetve napszaktól függően reggelit, tízórait, uzsonnát, vacsorát tartalmaz. A tízórányi időtartamra megváltott bérlettől a havi bérletig (ami már elég komoly kedvezményt jelent az óradíjas rendszerhez képest) többféle konstrukciót kínálnak.

Az AUPAIR bébiszitterképző és -közvetítő irodájában pótnagyitól kezdve a nagytestvérnek is beillő, tizennyolc éves nagylányig bármelyik korosztályból választhat az anyuka, de akár fiú bébiszittert is tudnak küldeni, ha arra van igény.

A náluk képzett bébiszitterek a huszonöt órás elméleti oktatás után ötven-száz órás gyakorlati képzésen vesznek részt.

Az ügynökség címe és telefonszáma: Budapest, V. ker. Váci utca 15. II. em.

T.: 235-0889

Szomszédok

Kényelmes, mindkét fél számára praktikus megoldás lehet, ha lakóhelyünk közvetlen közelében kutatunk megfelelő bébiszitter után. Szomszédainkat viszonylag jól ismerjük, így fel tudjuk mérni, akad-e köztük olyan, akire alkalmanként szívesen rábíznánk gyermekünket. Olyan személyek közt keresgéljünk, akik eddig is érdeklődtek a baba és családunk iránt. Ha kiszemeltünk valakit, hívjuk át néhányszor, beszélgessünk vele, figyeljük meg, hogyan fordul a kicsihez, szót értenek-e, játszik-e vele. Ha ez a része rendben, puhatolózzunk, nem lenne-e kedve néha vigyázni a gyerekre. Kezdetben csak addig kérjük meg gyermekfelügyeletre, amíg a közeli boltba megyünk, s ha úgy tűnik, beválik a dolog, hosszabb ideig is távol maradhatunk. Kényes kérdés, de feltétlenül gyors tisztázásra vár, hogy az illető szívességből vagy anyagi ellenszolgáltatás fejében vállalkozik a bébicsősz szerepére. Hosszabb távon általában nem válik be, ha szívességet kérünk, különösen igaz ez az esti kiruccanásokra. Gondoljuk végig, mennyi pénzt tudunk fizetni egy-egy alkalomért, s kérdezzük meg, hogy ezért az összegért szívesen vállalná-e a dolgot.

Erre a szerepkörre a tizennégy éven felüli, általában kistestvérekkel is rendelkező lányok, illetve olyan idősebb nénik a legalkalmasabbak, akik már nem dolgoznak főállásban. Természetesen fiúkkal is próbálkozhatunk, ők is remekül megtalálhatják a hangot a gyerekekkel. Nem kell feltétlenül saját gyermekgondozási tapasztalat a sikerhez. Néha éppen azok a legnyitottabbak a kicsik iránt, akik eddig nemigen láttak közelről kisbabát. Készítsük fel előre a tapasztalatlan szomszédot bizonyos jól ismert trükkök elhárítására. Ha például az a szabály, hogy fogmosás után csak vizet lehet inni, és étkezésre csak a konyha vehető igénybe, de nem baj, ha a gyerek a szülők ágyában alszik el, az az ideális, ha a bébiszitter is tud ezekről a szokásokról.

Utólag mindkét felet kérdezzük meg, hogy érezte magát, hogyan boldogult a másikkal, mit szeretne legközelebb másképp csinálni. Persze nem kell mindent szó szerint venni, amit a két-három éves kisgyermek mesél, de ha megfelelő kritikával kezeljük az elhangzottakat, annyit azért megállapíthatunk, hogy jól működik-e ez a megoldás.

Mit nem kérhetünk a szomszédtól? Mivel félig-meddig szívességről van szó, ne vegyük igénybe akkor, ha beteg a gyerek. Ebben az esetben próbáljunk otthon maradni, vagy családtagot megkérni a kicsi ápolására.

Fontos!

Ne felejtsük el, hogy csak akkor számíthatunk sikerre, ha figyelembe vesszük, hogy a gyerek és a bébiszitter közt komoly kapcsolatnak kell létrejönnie. Ehhez időre és fokozatosságra van szükség, még akkor is, ha jól ismert szomszéd az illető.

Családias hangulat a családi napköziben

Külföldön nem ritka, hogy szervezett formában édesanyák vállalják mások gyermekeinek felügyeletét. Nálunk ehhez hasonló intézmény a családi napközi. Viszonylag friss kezdeményezés, jelenleg körülbelül negyven ilyen vállalkozás működik országszerte. Családi napközibe húsz hónapos kortól tizennégy éves korig járhatnak a gyerekek. A bölcsődés-, óvodáskorúaknak egész napos gondozást, míg az iskolásoknak a tanórák utáni felügyeletet, ellátást tud biztosítani. A családi napközi fő tevékenysége a gyermek felügyelete; az oktatás, iskola-előkészítés nem tartozik a gondozó feladatai közé. Családi napközit az vezethet, aki elvégzi a negyvenórás felkészítő tanfolyamot, és a hatóságok (ÁNTSZ) által jóváhagyott körülményeket tud biztosítani a gyerekeknek. A gyermekmegőrzés helyszíne a napközi vezetőjének otthona, persze a cél érdekében kissé átalakítva. A lakás egyik szobáját csak a gyerekek használják, a mellékhelyiségek lehetnek közösek. Ha egy felnőtt vigyáz a gyerekekre, akkor – a sajátjaival együtt – öt gyerek gondozását vállalhatja el. Ha a vezető mellett állandó segítő is dolgozik, akkor hét gyermeket is befogadhatnak. Mivel a gyerekekkel kapcsolatos minden teendő (főzés, pelenkázás, etetés, levegőztetés) a napközi vezetőjére hárul, egyéves kor alatti gyermekekből legfeljebb kettő kerülhet a csoportba. A napközi nem is annyira a bölcsődei, óvodai ellátáshoz hasonlít, inkább egy nagy család életét modellezi, ahol a gyermeknek nem tíz-húsz idegenhez és egy intézményi rendszerhez, hanem négy-öt másik gyerekhez kell alkalmazkodnia. Ebből következik, hogy ez az ellátási mód viszonylag rugalmas, a váltott műszakban vagy a szokásostól eltérő munkaidőben dolgozó szülőknek is megfelel. A családi napközi havidíja a helyi feltételektől, körülményektől függ. Egyes településeken anyagilag is támogatja ezt az ellátási formát az önkormányzat, máshol csak erkölcsileg. A szülőket tehát ez utóbbi esetben a gondozási és az étkezési díj is terheli.

A családi napközikről a helyi önkormányzatnál lehet érdeklődni.

Pótmamák

Aki valóban személyre szóló törődést szeretne biztosítani kisgyerekének, a hivatásos szolgáltatók mellett hirdetés útján is kereshet pótmamát, dadust a kicsi mellé. Szánjunk elég időt a megfelelő bébiszitter megtalálására, kiválasztására, kezdjük el a keresést a tervezett munkába állás előtt legalább egy hónappal! Érdemes először a szűkebb lakókörnyezetben körülnézni, érdeklődni a kisboltban, védőnőnél, körzeti orvosnál, azaz olyan személyeknél, akik jól ismerik a hozzájuk járókat, esetleg megbízhatóságukról is tudnak információval szolgálni. Kitehetünk pontosan, tömören megfogalmazott hirdetést is (letéphető telefonszámmal), elsősorban azokon a helyeken, ahol úgy gondoljuk, gyakran megfordul a keresett személy: buszmegállóban, boltban, rendelő várótermében, hátha jelentkezik valaki.

Ha elkészítettük a bébiszitter-jelöltek listáját, telefonáljuk őket sorra, és néhány rövid mondatban ismertessük:

– mekkora a gyerek,

– milyen gyakorisággal és naponta mennyi időre kell vigyázni rá,

– a kicsi vagy a pótmama otthonában töltsék az időt.

A válaszok alapján kiszűrhető a nem megfelelő jelöltek nagy csoportja. Megtörtént, hogy olyan ápolónő jelentkezett, aki éjszaka kórházban ügyelt, emellett napközben még gyerekre vigyázott volna. Olyan ifjú hölgy is pályázott, akit meglepett, hogy a tizenhárom hónapos kicsit még pelenkázni kell, márpedig azt ő nem fog.

Csak a listán maradt jelöltekkel találkozzunk személyesen, mindenképpen a gyerekkel együtt. Nincs recept, mely segítene a megfelelő dadus kiválasztásában. A legbölcsebb, amit hallottunk, így szól:

– Válasszuk azt, aki a bemutatkozáskor több figyelmet szentel a gyereknek, mint a mamájának!

A személyes szimpátia, a kisugárzás igen fontos, de sose felejtsük el: nem mi, hanem a kicsi fogja a pótmamával tölteni az időt!

Megkérdezhetjük, mit játszana a gyerekkel, hogyan nyugtatná meg, ha sír: a válaszok sokat elárulnak jelöltünkről.

Ha kellemesen telik a bemutatkozó beszélgetés, és esély mutatkozik a megegyezésre, térjünk rá az anyagiakra. Tisztázzuk, hogy óránként mennyit szeretnénk fizetni, majd habozás nélkül adjunk többet, mint amennyire eredetileg gondoltunk. Elvégre a gyerekről van szó, rajta tilos spórolni! Beszéljük meg, naponta, hetente vagy havonta fizetünk, ki tartja nyilván az órákat. Pontosan mondjuk el, mit szeretnénk, például a gyerekszoba rendberakása és az ebéd elkészítése beletartozik-e a feladatok közé, vagy kész ebédnek kell várnia a dadust és a picit, ha házhoz jön naponta, fizetjük-e az utazást, ha a gyerek nála étkezik, fizetjük-e külön a kosztot. Ha megállapodtunk, naponta érdeklődjünk udvariasan, hogy telt a nap, voltak-e gondok. Ha azt látjuk, hogy a kicsi önfeledten játszik a pótmamával, biztosak lehetünk abban, hogy jól döntöttünk.

Mielőtt mély vízbe dobnánk a bébiszittert, akár hivatásos, akár szomszéd, akár hirdetés útján ismertük meg:

– biztosítsunk elegendő alkalmat jelenlétünkben az ismerkedésre, közös játékra

– meséljünk a gyerekek szokásairól, akár írjuk is össze őket

– nézzük meg, hogyan boldogul a gondozási teendőkkel, például etetés, tisztába tevés, popsitörlés, öltöztetés

– tisztázzuk vele a legalapvetőbb tudnivalókat, például azt, hogy a gyerek mit ehet és mit nem: foglaljunk állást csoki- és kekszkérdésben!

– mutassuk meg, mit hol talál

– helyezzünk el jól látható helyen telefonszámlistát (gyermekorvos, mentők, tűzoltók), a legelső helyen saját mobilunk szerepeljen

– írjunk listát a tiltott dolgokról, s helyezzük a telefonszámok mellé

– a gyerek egészségi állapotával, esetleges betegségével kapcsolatos tudnivalókat se hallgassuk el!

Forrás: Kismama magazin