Kisgyerek

Nagyi, nagyapa és a többiek

Megszületett a baba, nagyi, nagyapa és a rokonok, barátnők ott állnak a rajtvonalnál, nagyon szeretnének segíteni. Ám jól segíteni nem mindig könnyű...
2011. Július 22.

Nagyi, nagypapa és a többiek

Ideális esetben a szüleitek nem nagyon szóltak bele eddigi életetekbe, és éppen annyira voltak jelen, amennyire nektek is kellemes. Csak akkor adtak tanácsot, ha kértétek, nem aggodalmaskodtak folyton, és nem próbálták egyikőtöket sem visszacsalogatni a szülői házba sem ármánnyal, sem hatfogásos ebédekkel (látod, kisfiam, az igazi a mama főztje). Nos, ha így is áll a helyzet, most azért változhatnak a dolgok.

Sok nagyszülő nehezen érti meg, hogy az a törékeny kisbaba jó helyen van mégoly gyakorlatlan lányuk, fiuk, vejük, menyük kezében. Hogy az utóbbi húsz évben sokat változott a gondolkodás a kisbabák gondozásával, a szoptatással vagy a családi élettel kapcsolatban. Hogy ti ti vagytok, és nem az ő “javított változatuk”. Előfordul, hogy ez több gondot okoz az új család életében, mint amennyi segítséget a nagyszülők nyújtani tudnak. Beszéljétek meg ti ketten, mondjátok el őszintén, hogy éreznétek jól magatokat, és alakítsatok ki valamilyen stratégiát.

Lehet, hogy eleinte a párod tudja jobban irányítani a dolgokat, hiszen te szinte egész nap babázol. Ha úgy érzed, hogy jön jól a nagyanyai segítség a konyhában, esetleg a vasalóállvány mellett, mondd meg bátran, de azt is, ha éppen az segít, hogy a nagyszülők elviszik a picit egy órára. Ha jól jönnek az anyai, apai jó tanácsok, fogadd meg őket, ha nem, következetesen hárítsd el, mondd el, hogy neked másra lenne szükséged. Fontos, hogy megértsétek: nem rosszindulat vezeti a nagyszülőket, hanem az őszinte aggodalom. Számukra is hatalmas az a változás, ami az utóbbi évtizedekben végbement és az is, hogy hirtelen elvesztették a gyereküket, helyette egy anyát, apát kaptak.

És a többiek

Az első hetekben arra is számíthattok, hogy a barátok, ismerősök is kíváncsiak rátok. Mindenkinek vérmérsékletétől függ, hogy mennyire élvezi, illetve milyen mértékben viseli el ezt a nyüzsgést. Ezt biztosan könnyebb kezelni, mint a nagyszülők kérdését, hiszen a jó barát megérti, hogy mire van szükséged, aki nem, azzal most nem érdemes vesződni. Ha igazán fontosak vagytok egymásnak, és újra szinkronba kerül az életetek, megint egymásra fogtok találni.

Ebben nagy eltérés lehet a két szülő között. Az első hónapokban szinte biztos, hogy anya kötöttebben él, hiszen ő van otthon (boltban, játszótéren, babaklubban) a babával, míg apa megmarad a régi közegben, a munkahelyén, sporttársaival, barátaival folyamatosan tarthatja a kapcsolatot. Ez mindkettőtöket megviselheti, hiszen kicsit eltolódik az életetek, az érdeklődési körötök, bármennyire is anyaszívű apát választottál a kisbabádnak. Ez az a dolog, amin tudatosan munkálkodnotok kell. Bármennyire is egyszerű lenne neked csak anyukának, neki pedig csak családfenntartónak és sofőrnek lennie, keressétek egymást, találjatok időt magatokra.

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: Kismama magazin