Terhesség

Nem jön a baba? Az inszemináció átsegít az akadályokon

Számos gyermektelen pár problémája viszonylag egyszerű módon megoldható azáltal, hogy a hímivarsejteket közvetlenül az érett petesejt közelébe juttatják. A meddőség kezelésének ez a módja az inszemináció.
2010. Szeptember 09.

Segített fogamzás

Asszisztált reprodukciónak nevezzük azokat a módszereket, amelyekkel a gyermeket addig hiába váró párok esetében a fogamzás esélyeit képes növelni az orvostudomány. Általában jellemző minden ilyen kezelési módra, hogy az érintetteket legkevésbé megterhelő, legegyszerűbb módszerekkel próbálják meg legelőször a problémát megoldani, és csak ezek esetleges kudarca után, szükség esetén döntenek nagyobb beavatkozást igénylő kezelés alkalmazása mellett.

Ilyen, kisebb terhelést jelentő módszer a mesterséges ondófelhelyezés, az inszemináció, amelyet a köznyelv egyszerűen (és pontatlanul) mesterséges megtermékenyítésként ismer. Az eljárás lényege, hogy megkönnyíti a hímivarsejtek és a petesejt találkozását azáltal, hogy a spermiumokat az éppen érett petesejt közelébe juttatja, a nyakcsatornába, a méhüregbe vagy a petevezetékekbe. A mesterséges ondófelhelyezés történhet a pár férfitagjának saját spermájával, illetve szükség esetén donor hímivarsejtekkel.

Áthidalható nehézségek

Mind a nő, mind a férfi részéről adódhatnak olyan állapotok, körülmények, élethelyzetek, amelyek megoldására az inszemináció módszere alkalmas lehet. Így például ha a nő nyakcsatornája átjárhatatlan, vagy ha az ún. immunológiai eredetű meddőség áll fenn (a méhnyakban termelődő nyákban spermiumellenes antitestek vannak jelen), esetleg hüvelyszűkület vagy vaginizmus (a hüvelynyílás körüli izmok akaratlan összehúzódása, amely a közösülést fájdalmassá vagy lehetetlenné teszi) nehezíti a spermiumok nyakcsatornához jutását.

A férfi részéről akkor javallott a mesterséges megtermékenyítés alkalmazása, ha csökkent az ondósejttermelés, a spermiumok mozgása nem megfelelő, vagy a férfi a hüvelyi közösülést lehetetlenné tevő gonddal küzd. Ilyen lehet például a magömlés hiánya, a korai magömlés, vagy az ún. retrográd, a húgyhólyag felé történő ejakuláció.

Feltételek, ellenjavallatok

Ahhoz, hogy sikerrel végezhessék el a mesterséges megtermékenyítést, szükséges, hogy a nő ovulációja rendben legyen, legalább az egyik petevezetéke átjárható legyen, a méhének nyálkahártyája a megtermékenyített pete beágyazódására, méhe a terhesség kihordására alkalmasnak bizonyuljon.

Természetesen megvizsgálják azt is, nem áll-e fenn valamilyen, a terhesség viselését megnehezítő betegség, például cukorbetegség, magas vérnyomás, idült vesebetegség, súlyos szívbetegség stb. A férfi részéről feltétel, hogy spermaszám legalább tízmillió legyen milliliterenként, és hogy az ivarsejtjeinek legalább harminc százaléka mutasson egészséges mozgást.

Mindkettejük egészségi állapotát megvizsgálják a kezelés előtt azért is, hogy megállapíthassák: egyikük sem szenved magas ismétlődési kockázatú veleszületett rendellenességben, az ivarcsatornák nem fertőzöttek, és a szülők a gyermek felnevelésére szociálisan és értelmileg alkalmasak.

Saját vagy donor

Az ondó felhelyezése történhet a férfi saját ondójával, ekkor homológ inszeminációról beszélünk, illetve idegen (donor) ondóval. Ez utóbbira, a heterológ inszeminációra akkor van szükség, ha a pár férfitagjának ondója gyógyíthatatlanul alkalmatlan a megtermékenyítésre, vagy ha magas ismétlődő kockázatú veleszületett rendellenességet hordoz, esetleg súlyos immunológiai vagy vércsoportbeli összeférhetetlenség esetén.

Az eljárás technikailag nem különbözik a saját vagy donor ondó esetében. A donorok részletes orvosi vizsgálaton esnek át, amely kizárja az esetleges öröklődő betegségeket, és természetesen a nemi úton terjedő fertőzések lehetőségét is. A spermát szolgáltató donor ismeretlen marad, a spermabankokban szigorú jogi szabályozás biztosítja anonimitásukat. A beavatkozás előtt a szülőpár mindkét tagja nyilatkozatot ír alá, amelyben kötelezettséget vállalnak, hogy a születendő gyermeket közösen, magukénak tekintik.

Megnövelt fogantatási esélyek

Az eredményességet növeli, ha a beavatkozás az ovuláció idejében, lehetőleg az azt követő hat órán belül történik. Ezért a módszert többnyire kiegészítik hormonális petefészek-stimulációval, majd az „időzített” tüszőérés várható napjain ultrahangos monitorozással, hogy a legmegfelelőbb időben történjék az inszemináció. A (saját ondó esetében) frissen leadott, illetve donorsperma esetében a fagyasztott spermaváladékot előkészítés után egy vékony katéteren keresztül a méh üregébe juttatják. A kezelés ambulánsan végezhető, fájdalmatlan.

Az eljárás megnöveli a fogamzás esélyeit: míg – egészséges párok esetében – a spontán házaséletnél havonta 20-22 százalék a terhesség bekövetkeztének esélye, úgy a mesterséges megtermékenyítés során ez az esély spontán ciklusban történő beavatkozás esetén 10-15, stimulált ciklusban 15-20 százaléknyi. Ez az ovuláció monitorozásának és a hímivarsejteknek a megfelelő időben történő bejuttatásának köszönhető.

Kapcsolódó cikkek:

  • A lombikbabák titkai
  • Akkor sikerült, amikor föladtam
  • Meddőség számokban
  • Olykor az embrió is segítségre szorul
  • Forrás: HáziPatika.com