Baba

Élet, erő, egészség

A csecsemő ideális tápláléka az anyatej; kitűnő minőségben, könnyen emészthető formában, megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazza mindazokat a tápanyagokat, amelyekre a csecsemőnek szüksége van.
2002. Szeptember 26.

Az anyatej számos áldásos hatással bír

Az anyatej összetétele alkalmazkodik a csecsemőkorral változó tápanyag-szükséglethez. Ez azt jelenti, hogy más az összetétele egy héthetes csecsemőt és más egy 6 hónapos csecsemőt szoptató édesanya tejének.

Az anyatej véd a fertőzésektől

Az anyatej szerepe több annál, mint hogy csak táplálék lenne. Védőanyagainak köszönhető, hogy a szopós csecsemők sokkal ritkábban betegszenek meg, ritkábban kapnak bélfertőzést, légúti megbetegedést vagy húgyúti fertőzést, de ha mégis kialakul valamilyen fertőzés, az anyatejnek köszönhetően sokkal könnyebben átvészeli a baba, hamarabb rendbe jön az enyhébb lefolyású megbetegedésekből.

A szoptatás csökkenti számos megbetegedés és kóros állapot kialakulásának a kockázatát. Az anyatejes táplálás csökkenti az allergiás megbetegedések kialakulásának a veszélyét, mert nincs idegenfehérje-expozíció (tehéntej, ill. tápszer) és az anyatej segíti a csecsemő bélnyálkahártyája védekező funkcióinak érését. A kizárólag anyatejjel táplált, 4 hónaposnál idősebb csecsemőknél az ekcéma előfordulása – még magas kockázatú családok esetében is – ritkább.

A 4-6 hónapos korig tartó szoptatás csökkenti a vashiányos vérszegénység kialakulását, mert az anyatejből a vas felszívódása sokkal jobb, mint a tehéntejből vagy a tápszerekből.

Az anyatej segíti a csecsemő szellemi fejlődését. Jelentős különbség mutatható ki az anyatejes és a mesterségesen táplált csecsemők szellemi fejlődése között (tanulási készség, képfelismerés, számolás, olvasás, stb.). Ez a különbség még 15 éves korban is demonstrálható. Ennek az az oka, hogy az anyatej tartalmaz olyan, a növekvő szervezet számára nélkülözhetetlen, hosszú szénláncú, telítetlen zsírsavakat, amelyek szükségesek a központi idegrendszer és a retina (a szem ideghártyája) struktúráinak és funkcióinak zavartalan kifejlődéséhez.

Különösen koraszülötteknél szembetűnőek az említett zsírsavellátás elégtelen meglétének következményei. A korai tehéntejes táplálás kb. másfélszeresére növeli a cukorbetegség (IDDM Inzulin Dependens Diabetes Mellitus) kialakulásának a kockázatát. A tehéntej egyik fehérjefrakciója, a bovin szérum albumin immun-keresztreakció alapján károsítja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit.

Arra is vannak adatok, hogy a szoptatás csökkenti a bölcsőhalál kialakulásának a kockázatát is. Daganatos megbetegedésben szenvedő gyermekek körében az anyatejjel tápláltak aránya kisebb volt, mint a kontrollokban. Az anyatejes táplálás mérsékli az érelmeszesedés és a szívkoszorúér-megbetegedés kifejlődésének a kockázatát.

Állatkísérletekben már évekkel ezelőtt kimutatták, hogy azok között az egyedek között, amelyeket szoptattak, kifejlett állapotukban ritkább volt az érelmeszesedés, mint azok között, amelyeket nem. Ennek magyarázatát abban látják, hogy az anyatej koleszterintartalma magas, s fiatalkorban a nagyobb koleszterinbevitel elősegíti a koleszterinlebontásban szereplő enzimrendszer kifejlődését.

Epidemiológiai vizsgálatok sora humánvonatkozásban is megerősítette, hogy összefüggés van a csecsemőtáplálás mikéntje és a későbbi korban mért szérumkoleszterin-szint között. Pl.: Svédországban 879 14-17 éves fiatalt vizsgáltak és úgy találták, hogy azok szérumkoleszterin-szintje, akiket csecsemőkorukban 6 hónapos korig vagy tovább anyatejjel tápláltak, alacsonyabb volt, mint akiket csak rövid ideig szoptattak, vagy mesterségesen tápláltak.

Angol szerzők Kelet-Hertforshire-ben 1920-1930 között született, 485 64 éves egyént vizsgáltak. A csecsemőkorukban anyatejesen tápláltak szérumkoleszterin-szintje alacsonyabb volt, mint a mesterségesen tápláltaké és alacsonyabb volt közöttük a szívinfarktus miatti halálozás aránya is.

A gyermekorvosok és a kitűnő védőnői hálózat kitartó, meggyőző munkájának eredményeként a szoptatási arány fokozatosan emelkedett, s míg 1989-ben 45,1%-os volt, 1998-ra a 4 hónapos korig kizárólag anyatejjel táplált csecsemők száma 64,8%-ra emelkedett. Nőtt azoknak a csecsemőknek a száma is, akik 6 hónapos korukon túl is kapnak anyatejet.

Legjobb a szoptatási arány Csongrád megyében, a legrosszabb Baranya megyében. Az anyatej védő, betegségmegelőző szerepe miatt a szoptatási arány növelése mind az egyén, mind a társadalom érdeke.

Forrás: Egészségtükör – VIII./8., 2000. Augusztus

Forrás: Egészségtükör