Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Zeneterápiával segítik a koraszülöttek agyi fejlődését

Szerző: Babaszoba.hu

2019. október 13.

Forrás: babaszoba.hu

Egy új, svájci tanulmány szerint a zene sokkal többre képes az idegek megnyugtatásánál, a speciálisan megkomponált muzsika hozzájárulhat a koraszülött csecsemők idegfejlődésének elősegítéséhez.

Zeneterápiával segítik az újszülöttek agyi fejlődését Forrás: iStock
Svájcban, mint a legtöbb iparosodott országban, a gyermekek közel 1 százaléka születik nagyon korán, vagyis a terhesség 32. hete előtt. Ez évente mintegy 800 gyermeket jelent. Noha az orvostudomány jó esélyt kínál a túlélésre, ezeknél a babáknál továbbra is fennáll a veszély, hogy neuropszichológiai, idegfejlődési rendellenességek alakulnak ki, melyek később tanulási nehézségekben, érzelmi- vagy figyelemzavarban mutatkoznak meg. 
Annak érdekében, hogy intenzív ápolásuk stresszes körülményei ellenére is a lehető legjobban fejlődjön ezen törékeny újszülötteknek az agya, a Genfi Egyetem és a Genfi Egyetemi Kórházak kutatói eredeti megoldást javasoltak, ráadásul már bizonyították is innovációjuk hatékonyságát. Az orvosi képalkotó vizsgálatok ugyanis kimutatták, hogy a kifejezetten koraszülötteknek komponált zenét hallgató babák ideghálói, szenzoros és kognitív funkció sokkal jobban fejlődnek.
"Születéskor ezeknek a csecsemőknek még éretlen az agya. Az agy fejlődését ezért az intenzív osztályon, inkubátorban, nagyon más körülmények között kell folytatni, mintha a picik anyjuk méhében növekedhettek, fejlődhettek volna tovább. Az agy éretlensége és a zavaró szenzoros környezet együttesen magyarázza, hogy az idegi hálózatok miért nem fejlődnek megfelelően" - mondja Petra Hüppi, az UNIGE Orvostudományi Kar professzora a 24. és 32. hét között született kisbabák agyi fejlődéséről.
A genfi kutatók arra jöttek rá, hogy a koraszülött babák környezetét kellemes és strukturált ingerekkel kell gazdagítani agyi fejlődésük érdekében, és mivel a hallórendszer már egészen korán kialakul, a zene alkalmas eszköz erre. A kutatócsoport Andreas Vollenweider zeneszerzővel dolgozott együtt, aki többféle hangszerrel kísérletezett, természetesen a csecsemők fejlesztésére szakosodott gondozók jelenlétében, hogy lássák a kisbabák azonnali reakcióit.
A legjobb eredményeket az indiai furulyával, a pungival érték el, erre a rendkívül izgatott gyerekek is szinte azonnal megnyugodtak, és a zene láthatóan felkeltette a figyelmüket. Vollenweider végül három különböző, egyenként nyolcperces darabot komponált pungival, hárfával és harangokkal. 
Az orvosok MRI vizsgálattal mérték a zeneterápia hatását, és kimutatták, hogy a zenét hallgató koraszülöttek eredményei sokkal közelebb vannak a megfelelő időben született csecsemők eredményeihez, mint azoké a koraszülötteké, akik nem hallgatták a speciálisan nekik komponált darabokat. A Vollenweider zenéjét hallgató koraszülöttek agyi idegsejtjeinek hálózata ugrásszerű fejlődést mutatott. 
A genfi kutatók projektjében elsőként résztvevő gyermekek már hatévesek, ebben a korban pedig a kognitív problémák már észlelhetők. A tudósok most újra találkoznak fiatal betegeikkel, hogy teljes kognitív és társadalmi-érzelmi értékelést végezzenek, illetve megfigyeljék, hogy az életük első heteiben mért pozitív eredmények fennmaradtak-e. Az erről készült beszámolót is nagy érdeklődéssel várjuk!
(via)

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Nyugodt alvás = boldog baba (X)

Ki gondolná, hogy a kiságyban édesen szuszogó csemetéje valójában aktív éjszakai életet él? Nem az óránként felébredő, ciciért kiáltó babáról van szó, és nem is a nagyobbacska ágyrajárókról.

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések