Baba

Zalán nyolcadik hónapja

Sorozatunkban egy igazi kisbaba mindennapjain keresztül megismerheted, hogyan fejlődik, változik, ügyesedik a gyerek. Zalánt ebben a hónapban az első betegség is utolérte, persze ha a kis náthákat nem vesszük számításba.

Sorozat a baba fejlődéséről

Frenreisz Zalán

Születési súlya: 3800 gramm

A nyolcadik hónap végére: 7480 gramm

Édesanyja: Epres Judit fotómodell (34)

Édesapja: Frenreisz Zoltán ügyvéd, vállalkozó (31)

Testvérei: Benedek (9) és Ágoston (8)

Háromnapos láz

Judit éppen a Kismamában olvasott erről a betegségről, melyre jellemző, hogy a gyerkőcnek három napig elég magas a láza, majd csökken a hőmérséklete, helyette viszont kiütések borítják el. Mivel vírusok okozzák, gyógyszerszedésre nincs szükség a lázcsillapításon kívül. Valószínűleg Zalánnál is erről lehetett szó, mert ahogy jött, úgy nyomtalanul el is múlt a betegség. Némi nyűgösködés, a megszokott szilárd ételek elutasítása és a szokásosnál gyakoribb szopás – ezek a dolgok jelezték csupán, hogy valami most kicsit más.

Jó étvággyal eszik

– Bár leginkább az édes ízekért rajong egyelőre – meséli Judit. A menü még kissé egyhangú, de a szoptatott kisbabánál nem olyan fontos a változatosság. Zalán a nyers almás, banános, natúr gabonapehellyel kevert kásákat kedveli legjobban, ebédre pedig főzeléket kap, melynek a sütőtök a legfőbb összetevője. Ez a két étkezés épült be szilárdan a napirendjükbe. Fogacskák továbbra sincsenek, bár most már lassan harmadik hónapja tart az intenzív nyálcsorgatás, ujjrágcsálás, mindent szájba gyömöszölés.

A mozgásfejlődés terén ez az időszak az apró, ám jelentős változások jegyében zajlik. Elkezdődött például a kutyázás, ez a sajátos mozgásforma, amely a hason csúszást és a négykézláb mászást köti össze. Zalán felhúzza magát a négykézlábas pózba, és előre-hátra hintázik. Így születik majd meg a lendület az előrehaladáshoz is. Kúszópózból már majdnem tökéletesen ülésbe tudja nyomni magát, de a kezével még támaszkodik. Nem is olyan egyszerű mozgásfejlődési lépés ez, nem véletlen, hogy sok kisbaba előbb tanul meg állni, mint önállóan felülni! Jópofa, ahogy Zalán az érdekes és apró objektumokat piszkálgatja: mutatóujját kinyújtja, és kizárólag a legutolsó ujjpercet behajlítva bökdösi meg azt a valamit, amit talál. Ki tudja utána csinálni?

Simi-simi!

Így tanítgatják Zalánt arra, hogyan kell Luluval kesztyűs kézzel bánni. És a kisfiúban tényleg megvan a jó szándék. Már nem tépi a kiskutya szőrét marokszámra, hanem, úgy tűnik, megértette, mit jelent a simogatás. Ágoston mintha kiegyensúlyozottabb lett volna az elmúlt hetekben. Nem olyan sértődős, befelé forduló, mióta megpróbáltak közösen nevet találni arra, amit érez. – Nem lehet, hogy féltékeny vagy Zalánra? – tette fel neki a kérdést anyukája, és lehet, hogy tényleg erre az egészen egyszerű, “nevezzük a nevén!” fordulatra volt szükség ahhoz, hogy megint beszélni tudjanak arról a bonyolult érzéshalmazról, amit a kistesó megjelenése és tartós jelenléte okoz a családban.

Zalán már szívesen tesz-vesz, és eljátszogat a szőnyegén. Persze egyáltalán nem azokkal a játékokkal, amelyeket a nyolc hónaposoknak szán a játékipar. Hanem csakis olyasmivel, amit gyakran a két nagytesó kezében lát. Ez pedig az új őrület, a Bakugan-golyó. Ezekkel órákig eljátszik. Kárt tenni nem tud bennük, legfeljebb alaposan összenyálazza, éppen kicsi markába illenek, és hát határtalanul érdekessé teszi ezeket a holmikat a két nagy rajongása és gyűjtőszenvedélye. Persze Lulu is felfigyelt a Fontos Tárgyakra, így a golyócskák nemegyszer az ő szájában kötnek ki. Zalánra egyébként nem jellemező a nyolc-kilenc hónaposok rombolási szenvedélye. Kifejezetten óvatosan nyúl mindenhez, és visszakozik, ha azt hallja: nem szabad!

Forrás: Kismama magazin