Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Vitaminok

Szerző: Babaszoba.hu

2003. december 7. | Frissítve: 2016. szeptember 6.

Forrás: Madarász Utcai Gyermekkórház és Babaszoba.hu

Táplálékunk nem lehet teljes értékű és tökéletes, ha nem tartalmaz az igényelt fehérjék, zsírok, szénhidrátok és az ásványi anyagok mellett kevés, de mégis megfelelő mennyiségben jelenlévő, bizonyos "járulékos tápanyagokat" is.

Vitaminok

Ezeket a "járulékos" tápanyagokat régebben vitaminoknak nevezeték el.
A vitaminok szerves vegyületek, amelyek - minthogy őket az állati szervezet felépíteni nem tudja - teljesen vagy csaknem teljesen kész állapotban a táplálékkal kerülnek felvételre. Ha a vitaminok a táplálékból hiányoznak, akkor úgynevezett hiánybetegségek lépnek fel, avitaminózisok, melyek a megfelelő vitaminok egészen kis mennyiségének bevitelére is legtöbbször meglepő gyorsasággal megszűnnek.
Nemcsak a vitaminok teljes hiánya jár kóros következményekkel, hanem az is, ha ezeket az anyagokat a táplálék a szükségesnél kisebb mennyiségben, vagy akár a helyestől eltérő arányban tartalmazza.
A vitaminok ilyen részleges hiánya nem vezet ugyan hiánybetegséghez, de zavarok léphetnek fel bizonyos szervek működésében, csökkenthetik a teljesítő- és ellenálló képességet. Az ilyen állapotokat hipovitaminozisoknak hívjuk. Az ilyen állapotok gyakran sokkal fontosabb szerepet játszanak a csecsemő és a gyermek fejlődésében, mint maguk a ritkán előforduló avitaminozisok.
A vitaminokat két nagy csoportba szokás sorolni: vízben oldódók és zsírban oldódók csoportjába. A vízben oldódók közül fontosak a B csoport vitaminjai valamint a C-vitamin. A zsírban oldódó vitaminok csoportját az A, D, E és K-vitaminok képviselik. Azért is fontos tudnunk a vitaminok oldódásáról, mert pl. székrekedéses babánál a rendszeresen adott parafin olaj hosszabb távon kiviheti a szervezetből a zsírban oldódó vitaminokat. Erre mindenképpen oda kell figyelni.
Vízben oldódó vitaminok

B1-vitamin:

A B1-vitamin a növényvilágban igen elterjedt, és különösen a gabona magvában található jelentékeny mennyiségben. Hiánya a beri-beri betegséget okozza. A kórkép lényege a kiterjedt ideggyulladás, szívelégtelenség, vizenyő, bélmozgás és felszívódás zavarai. A B1-vitaminban gazdag a teljes kiőrlésű rozsliszt, tengeri, élesztő, a főzelékek közül a zöldborsó és a káposzta, a hús és májféleségek. Gondolnunk kell arra, hogy főzés által a táplálék B1-vitamin-tartalma általában a felére csökken.

B2-vitamin

Igen gazdag B2-vitaminban az élesztő, a tojássárgája, a máj. A csecsemő és gyermek számára szükséges B2-vitamint szabályos étrend mellett legtöbbször fedezni tudjuk, néha még túl is lépjük.

C-vitamin (aszkorbinsav)

A C-vitamin hiánya következtében fellépő betegség a skorbut. Már a régi idők hajós emberei is jól tudták, hogy hosszabb tengeri utak alkalmával a hajók legénysége feltűnő gyakorisággal esett áldozatul egy különleges betegségnek, melyek tünetei csaknem azonnal megszűntek, ha a kikötőbe érkezvén a betegeknek alkalmuk volt friss gyümölccsel, zöldséggel táplálkozni. Magas C-vitamin tartalma van a citromnak, narancsnak, földiepernek, málnának, a főzelékek közül a karfiolnak, káposztának, borsónak, karalábénak. Főzés következtében a különböző táplálékokban lévő C-vitamin különböző hányada megy tönkre.
A szervezetben, így a csecsemőkében és gyermekekében is a C-vitamin a bélből felszívódva jut el a szervekhez. A C-vitamin a vizelettel választódik ki. Szabályos étrend mellett csekély mennyiségű a kiválasztódás. C-vitamin-hiány csecsemőknél főleg régebben fordult elő, amikor még nem voltak a maihoz hasonló kitűnő tápszerek, amelyek vitaminokat is tartalmaznak, és természetesen leginkább azoknál a csecsemőknél, akiket az anyatej hiánya miatt forralt tejkészítményekkel tápláltak megfelelő gyümölcs és főzelék kiegészítés nélkül.
A vitaminhiány kifejlődését a lázas betegségek gyorsítják. Magyarországon a skorbut csecsemőkorban ritkaságszámba megy. Tünetei: étvágytalanság, nyűgösség, sápadtság, a fejlődés megállása. Végtagfájdalmak, vérzések, ínygyulladás fordulhat elő. A csecsemők és kisgyermekek C-vitamin szükséglete megfelelő táplálkozás esetén (friss gyümölcsök, főzelékek) nem igényel külön pótlást.
Zsírban oldódó vitaminok

A-vitamin

A vaj, a tej, a tojás, a főzelékek olyan mennyiségben tartalmaznak A-vitamint, illetve annak elővitaminját, a karotint, ami pótlás nélkül is elegendő. Súlyos A-vitamin-hiány csak nagyon hiányos táplálkozás esetén fordul elő, csecsemőknél, kisgyermekkorban általában nem fordul elő. Legfeltűnőbbek a szemtünetek, főleg a farkasvakság.

K-vitamin

A K-vitamin kisebb részét a táplálékkal kapja a szervezet, legnagyobb része a bélbaktériumok hatására a táplálékból keletkezik. Születéskor a bél steril, s az első 1-2 nap lepik el a belet azok a hasznos és szükséges baktériumok, amelyek az emésztéshez nélkülözhetetlen bélflórát alkotják. Az első héten az újszülött kevés táplálékot vesz fel. Tudjuk, hogy a női tej nem tartalmaz K-vitamint, ezért ebben az időben kevés K-vitamin keletkezik a bélben és szívódik fel a vérbe.
K-vitamin hatására készíti a máj a véralvadásban nagy szerepet játszó protronbint (az egyik véralvadási faktort). A protronbin szintjének csökkenése a 2-5 napon a legnagyobb. A K-vitamin hiány ezen keresztül felelős az újszülöttkori vérzéses megbetegedésekért. Szülés után még az újszülött osztályon K-vitaminnal látják el az újszülötteket. A K-vitamin bevitelét az újszülött első élethónapjaiban is folytatni kell kizárólag anyatejes csecsemőknél.

D-vitamin

Több D-vitamin ismeretes. Ezek közül nagyobb jelentőségő a D2- és D3-vitamin. Mindkettő saját elővitaminjából napfény vagy ultraibolya besugárzás hatására keletkezik. Az állati szövetekben elsősorban D3-vitamint és ennek elővitaminjait találjuk, tehát ez tekinthető természetes D-vitaminnak.
Az élelmiszerek (tojás, tej, vaj) D-vitamin-tartalma csekély. Úgy jutunk D-vitaminhoz, hogy a bőrünkben lévő elővitamin ultraibolya sugarak hatására D-vitaminná alakul. A kvarclámpa fénye szintén ilyen hullámhosszúságú sugarakat tartalmaz. A mi éghajlatunk alatt tavasztól őszig annyi napfény éri a nagyobb gyerekek és felnőttek bőrét, hogy D-vitamin ellátottságuk elegendő. A felnőttek D-vitamin szükséglete jóval kevesebb, mint a fejlődő gyermekeké. A csecsemők mindenképpen D-vitamin bevitelre szorulnak.
D-vitamin-hiány angolkórt (rachitis) okoz. A legtöbb angolkór az első két évben fordulhat elő főleg háborús időszakokban, az elmaradott országokban, a rossz táplálkozás és D-vitamin-bevitel hiánya következtében. Ma Magyarországon a bevezetett D3-vitamin-adagolás mellett nem fordul elő.
Az angolkór klasszikus tünetei: Tarkótájékon ping-pong-labda szerűen benyomható négyszögletes koponya, csont porchatár duzzanat a bordákon (rachitises olvasó), csuklóduzzanat, izomgyengeség, vérszegénység, lép-máj-duzzanat, ismétlődő légúti fertőzések. A már kifejlődött angolkór pontos kórismézése kórházi feladat.
Alacsony súllyal született csecsemőknek kéthetes kortól a 4000 g testsúly elérésig napi 1000-1500 NE D3-vitamint adunk. 4000 g felett napi 400 NE adandó. Megelőzés céljára csak kivételesen indokolt esetben alkalmaznak injekciós készítményt, ennek eldöntése a családorvos feladata. Az egyéni elbírálásnak igen nagy jelentősége van, például átlagosnál nagyobb hossz- és súlynövekedés, felszívódási zavarok, stb. esetén, ezért a D-vitamin pontos adagjának beállítását a családorvossal ill. a védőnővel kell megbeszélni.

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Nyugodt alvás = boldog baba (X)

Ki gondolná, hogy a kiságyban édesen szuszogó csemetéje valójában aktív éjszakai életet él? Nem az óránként felébredő, ciciért kiáltó babáról van szó, és nem is a nagyobbacska ágyrajárókról.

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések