Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Újszülöttkori veszélyek

Szerző: Dr. Nemes János

2002. május 18. | Frissítve: 2017. május 17.

Forrás: Anyák Lapja

Az élet első szakaszának élettani történései nem pusztán tudományos, elméleti kérdések. Nagyon is gyakorlati következményekkel járhat bizonyos betegségek alakulásának, és persze megelőzésnek, gyógyításának szempontjából is.

Sok laikus még mindig abban a hitben él, hogy az újszülött első légvételét, felsírását követően teljes mértékben megtörtént a méhen kívüli életre való átállás. Pedig még heteknek kell eltelnie addig, amíg a jövevény szervezete végleg "beáll" a külső, önálló és egészséges életre.
Az élet első szakaszának élettani történései nem pusztán tudományos, elméleti kérdések. Nagyon is gyakorlati következményekkel járhat bizonyos betegségek alakulásának, és persze megelőzésnek, gyógyításának szempontjából is. Nézzük, miről is van szó.

Szív

A gyermekkardiológiai rendelésen nemrég láttam egy egyhetes gyereket. A diagnózis, melyet később ultrahang-vizsgálattal is megerősítettem: az újszülöttnek kamrai sövényhiánya, azaz bizonyos "lyukas szíve" van. Nem tűnt túl súlyosnak az elváltozás, de foglalkozni kellett vele. A szülők elől nem titkolhattam el, hogy egy későbbi szívműtétnek is van némi esélye, bár a kamrai sövényhiányok jelentős része magától bezáródik.
Az ideges atya akkor felcsattant: szidni kezdte az újszülött osztály gyermekorvosát. Hogy milyen lelkiismeretlen volt, hisz csak napok múltán hallotta meg a jellegzetes szívzörejt, pedig már korábban gyermekszívgyógyászhoz irányíthatta volna őket. Nagyon elcsodálkozott, amikor elmondtam neki, hogy a gyermekorvost nem szidni, hanem éppen hogy dicsérnie kellene. Mert többször megvizsgálta, meghallgatta - és meg is hallotta - azt a zörejt, amelyet születéskor a legritkábban fedeznek fel. Ugyanis a szíven belüli átalakulás a világra jövetelt követően még napokig eltart.
Bizonyos, méhen belül még nyitott összeköttetések bezáródásához idő kell. A pitvari sövény teljes záródása sokszor egy hétbe is beletelik. A két szívkamra közötti nyomáskülönbség csak fokozatosan alakul ki.
Megszületéskor még ugyanakkora a nyomás a kamrai sövény két oldalán. Azaz hiába van közöttük kóros összeköttetés, ezen át alig folyik vér. Aztán jelentős nyomáskülönbség alakul ki a két szívüreg között, így egyre több vér ömlik a jobb szívfélből a bal oldaliba - és megjelenik a jellegzetes szívzörej is.

Vér

Végső soron az újszülöttkori sárgaság is a vérképzés és a máj fokozatos "külvilágra" történő átállásával függ össze. A legtöbb szülő jól tudja, ez a sárgaság (icterus) jó néhány napig eltarthat. Ugyanis a bőr sárgás elszíneződése végső soron a vér képzésének és elbomlásának aránytalanságára vezethető vissza. Gyorsabban esnek szét az újszülött vörösvérsejtjei, mint ahogy a képződő bomlástermékeket a szervezet ki tudná üríteni. Ennek következtében a sárgaságért felelős bilirubin nevű bomlástermék felhalmozódik. Ez normális folyamat, ám ha a vér bilirubinszintje egy bizonyos kóros értéket meghalad, az már komoly ügy, elsősorban idegrendszeri szövődményekhez vezethet.
A sárgaság csak egyik látványos jele annak, hogy időbe kerül, amíg kialakul a normális vérellátás, vérkeringés. Laboratóriumi vizsgálatok során egyértelműen kiderül, hogy az első napokban "mozog", változik a vér összetétele, alkotóelemeinek aránya. Nemcsak a vörös-, de a szervezet védekezőképességéért felelős fehérvérsejtek mennyisége és minősége is jelentősen átalakul az első életnapokban. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezek az élettani folyamatok később is változnak, csak akkor már jóval lassabb ütemben.
Még a vér folyadéktartalma sem állandó. Az újszülöttek nemcsak akkor szép vörösek, amikor torkuk szakadtából (fel)sírnak, hanem nyugalomban is: a szó szoros értelmében jóval sűrűbb a vérük. Napoknak kell eltelniük, amíg normalizálódik a savó-alakos elemek aránya, és kellően felhígul a vér.

Vesék, húgyutak

Vesebetegségekre, húgyúti akadályokra is sokszor csak később, napok múltán derül fény. Az még nem kóros jelenség, ha az első 24 órában nem vagy alig pisil a gyerek. Különösen akkor, ha a megszületést követően azonnal volt vizelete (ami nagyon gyakori). A vesék fokozatosan "indulnak be", ezért késve derülhet fény működésük bajaira, vagy éppen kiürülésük akadályoztatására, arra, hogy valamilyen anatómiai szinten a vesében, hólyagban, húgyvezetékekben vizeletelfolyási akadály van. Ezért (is) fontos része az újszülött nyomon követése. Ennek során a nővérek regisztrálják, hogy a gyereknél volt-e már vizeletürítés vagy még nem.

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések