Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Szaglás, ízlelés, tapintás

Szerző: Tauzin Tibor Miklós, pszichológus

2008. április 28. | Frissítve: 2016. szeptember 21.

Forrás: HáziPatika.com

A kisbabák világában a tapintás, a szaglás és az ízlelés sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint a felnőttekében. A világ megismerésének módja ezért számukra nagyban eltér attól, mint amit mi felnőttek természetesnek veszünk.

Szaglás, ízlelés, tapintás

Egy új világ felfedezése

Az apróságok szülei gyakran szembesülnek azzal, hogy gyermekük néhány hónapos korától kezdve angyali örömmel böködi, fogdossa, dobálja a keze ügyébe akadó tárgyakat. Ezt egészíti ki, a legkülönbözőbb dolgok nem is oly ritkán történő szájba vétele, rágcsálása. Bár a szülőknek ez örök kellemetlenség forrása lehet, hisz fokozott odafigyelést igényel, hogy gyermekük nehogy valamit lenyeljen vagy összetörjön, a babák számára minden ilyen viselkedés természetes és kíváncsiságukból fakad. Mivel érzékszerveik közül látásuk a legfejletlenebb, ám tapintásuk, szaglásuk és ízlelésük már kiváló, ezért ilyen módon is igyekeznek megismerni környezetüket.

A szaglás, ízlelés és tapintás öröme

Persze egy kisbaba számára a megismerés önmagában nem lenne cél. A tapintás, a tárgyak mozgatása révén, az ízlelés és a szaglás, a kellemes ingereken keresztül okoz örömet a babának. Ez utóbbit az is bizonyítja, hogy már a 8-10 napos csecsemő a saját édesanyjának anyatejével átitatott párna felé fordítja fejét, jelezve ezzel, hogy milyen fontosak tudnak lenni az íz- és szagingerek. Ezek az érzékelési formák oly ősiek és a baba túlélésében olyan fontos szerep jut nekik, hogy érthetővé válik, miért kapcsolódnak a legerősebb emlékek pont az ilyen ingerekhez.
A csecsemők számára ugyanazon szagok és ízek kellemetlenek, amik egy felnőttnek. Ezek mérgező vagy romlott anyagra utalnak, ám nem mindegyik fajtájukra. Ezért különösen fontos már a csecsemő számára is, hogy az olyan anyagok zamatát sose felejtse el, melyektől rosszul lett. A szaglásnak és ízlelésnek az emlékekkel való szoros kapcsolódásának képessége a későbbiek évek folyamán sem tűnik el, de ezen érzékszervi csatornák fontossága, a tapintással együtt hároméves kor után háttérbe szorul, és a látás, valamint a hallás válik lassacskán legfontosabbá.

A látás és hallás

Bár a látás nagyjából csak hároméves kor körül válik vezető szerepűvé, a megelőző években is fontos. A csecsemő és édesanyja közti szemkontaktus ugyanis megalapozza a másokkal való közvetlen kapcsolat, a kommunikáció és a tanulás egyes részterületeit. Elég, ha arra gondolunk, hogy az első kölcsönös kommunikációs forma anya és gyermeke közt történik meg. Ez az úgynevezett szociális mosoly, ami nagyjából két hónaposan jelenik meg, és azonnal felderíti az anyukát, hiszen mosolyára mosolyt kap jutalmul gyermekétől.
Két hónapos korára az újszülött látórendszere persze igen sokat fejlődik, hiszen kezdetben legfeljebb csak a harminc centiméterre lévő tárgyakat látja élesen, például szoptatáskor édesanyja arcát. Később a rövidlátás megszűnik, és nyolc hónapos korára egy csecsemő már nagyjából hasonló látásélességgel bír, mint egy felnőtt.
A hallás terén nem ilyen nagy a csecsemők lemaradása. Egy hangos zajra már néhány percesen felsírnak, és amint felszívódik fülükből a magzatvíz, hallásuk is majdnem tökéletes lesz, bár még néhány hónapot igénybe vesz, míg hátrányukat ledolgozzák. Érdekes, hogy az újszülöttek leginkább az elnyújtott, magas beszédhangot és az emberi éneket kedvelik, a hangok széles tárházából. A legtöbb édesanya valamiért ösztönösen is így beszél gyermekéhez, elősegítve ezzel a kicsi beszédtanulását. Hiszen a csecsemő még minden emberi nyelvben jelenlévő hangot (fonémát) képes megkülönböztetni és akár ki is ejteni, de az idő múltával ez, a saját anyanyelvében előforduló hangok körére szűkül le.

Az érzékelési csatornák fejlődése

Az anya és a gyermek közti kapcsolat meghatározó a személyiség kialakulásban is, ennek a kapcsolatnak létrejöttét azonban az érzékszervek biztosítják.
Az érzékszervek és az észlelt ingerek feldolgozása csecsemőkorban még nem olyan fejlett, mint egy felnőttnél. Az első nyolc hónapban az érzékszervek fejlődése mellett a baba megtanulja az ingert észrevenni, figyelme fókuszában tartani, letapogatni és észrevenni a különbségeiket. Ilyen korban, ha a kisbaba új ingerrel találkozik, felfüggeszti minden tevékenységét és csak az ingert figyeli.
Nyolc hónapos kor után a csecsemő érzékszervei közti kapcsolat is kezd kialakulni. Ilyenkor indul rohamos fejlődésnek sok olyan összetett tevékenység, ami több érzékszerv együttes használatát igényli, mint például a járás vagy a beszéd. Ha valamelyik érzékszervi területen elmaradás vagy károsodás van, a környezetnek gyakran csak ilyenkor tűnik fel, mert az első nyolc hónapban a többi érzékszerv képes még kompenzálni az elmaradottat, de ilyenkor már nem. Ezért különösen fontos, hogy ebben a korban az esetleges beszéd, mozgás vagy egyéb hiányosságokról beszéljünk a védőnővel vagy háziorvossal.
Ez a szakasz nagyjából 5 éves korra zárul le, amit egy harmadik követ, melyben a gyermek az időiség és az okság alapos megértésével felkészültté válik arra, hogy akár az iskolában tanított bonyolult ismereteket is elsajátítsa.

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Kinőttek az első fogak? A következő lépés a helyes fogápolás! (X)

Az egészséges és erős tejfogak nagyon fontosak a gyermek további fejlődése és a később érkező, maradandó fogak egészsége szempontjából.

Anya csak egy van - Játék

Válaszd ki a szívedhez legközelebb álló anya-gyermek közös fotót, és oszd meg velünk! Gyűjtsd a szavazatokat, szerezd meg a LIDL vásárlási utalványok és a Lupilu ajándékcsomagok egyikét.

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések