Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Pszichológus a chaten

Szerző: Etényi Zsuzsa

2003. június 24.

Forrás: HáziPatika.com

"Az alvásügy nagyon nehéz, mert ebben a tekintetben tényleg minden gyerek és minden anya-gyerek kapcsolat más és más."

Örökzöld téma: az alvás

"Az alvásügy nagyon nehéz, mert ebben a tekintetben tényleg minden gyerek és minden anya-gyerek kapcsolat más és más" - kezdte válaszait Etényi Zsuzsanna, gyermekpszichológus. A szülők lényegében két irányzat között próbálják megtalálni a helyes utat: az egyik a "kemény kezű szülők" irányzata, a másik az engedékenyeké. A helyes megoldást biztos nem a szélsőségeknél fogjuk megtalálni. Alapvetően igaz, hogy az alvás szorongáskeltő a gyerekek számára, ezért a lényeg a megnyugtatás oly módon, hogy azért az anya se készüljön ki teljesen - lehet megfogalmazni az arany középút vezérelvét. A szorongás élménye valószínűleg velünk születik, egyesek szerint a születés élményéből ered, de leggyakrabban a 8 hónapos kort szokták emlegetni; ilyenkor eszmél rá a baba, hogy van mitől szorongania.
Mégis hol a határ? Mi van akkor, ha a gyerek éjfélkor sem alszik el, nem akar tudomást venni az éjszakáról? Hogyan lehet átszoktatni az éjszakai szopásokról az éjszaka végigalvására?

Ha valami tudott és sajnos kivédhetetlen trauma okozta az alvászavart, például néhány napos kórházi tartózkodás, akkor a türelem, a megnyugtatás és szeretet segíthet a legtöbbet. Amellett, hogy akármeddig tart, ki kell várni, míg a gyerek bizalma, biztonságérzete helyreáll.
Ha a gyerek nyugtalan, akkor érdemes rászánni az időt, és minél inkább megnyugtatni. Az lenne a szabály, hogy ne vigyük az ágyunkba, de a nagyon nyugtalan gyerekeknél ezt is bocsánatosnak tartja a gyermekpszichológus. Ehelyett azért az a jobb megoldás, ha a szülő csak bemegy hozzá, a hátát megsimogatja, ezzel is jelzi a gyereknek, hogy nincs egyedül a bajával, de nem kell ott ülni mellette órákig, mert akkor a gyerek megtanulja, hogy "így lehet anyát odacsalni", az anya meg kikészül.

Nincs mindenkire érvényes szabály. A szülőnek is mérlegelni kell, hogy mit hajlandó és mit tud áldozni, ráadásul hosszú távon. Mert, ha a szülő nem is következetes, a gyerek az, és pontosan azt fogja a jövőben is követelni, amit egy ideje megszokott. Ezért fontos a szülő elszántsága, ha valamit el akar érni, a gyereket át vagy le akarja szoktatni valamiről.
Egy bölcs kismama úgy fogalmazta ezt meg, hogy: "az egész napom a kisfiamé, de az éjszakáim az enyémek" - idézte Etényi Zsuzsa.

(Fel)riasztó álmok

Jogos a felvetés, hogy az éjszakai felriadás vagy az elalvástól való szorongás oka talán a gyerek álmaiban van. Pici korban nehéz megmondani, milyen élménytől lehetnek a gyereknek "rémálmai" milyen hatásokra álmodhat rosszat. Egyáltalán; mikortól álmodik.

A gyerek álmáról csak akkor tudunk tudomást szerezni, amikor már beszél. Ilyenkor néha meglepő dolgokat említ, amit bizonyára csak álmodott, vagy el is mondja, hogy álmában történt. Nehéz megmondani, milyen idős korban lát olyan álomképeket, peregnek hasonló események alvás alatt, mint nálunk felnőtteknél. Valószínűleg, már sokkal korábban, minthogy beszélni kezd, sőt akár az anyaméhben töltött időig is visszamehetünk. Az álmodásos alvásperiódusoknak minden esetre határozott testi jelei is vannak, amelyeket elég jól észre lehet venni. A lehunyt szemhéj alatt jól kivehetők a gyors szemmozgások, a gyerek ilyenkor jobban forgolódik, mocorog.
Bár egy 8-9 éves gyerek még nem tudja elmondani, mitől fél, ilyenkor is lehet neki segíteni, oldani a szorongását. Az, hogy mellette vagyunk, simogatjuk, énekelünk neki, mind-mind az anyai eszköztár hatékony módszerei.
Sok kisgyereknél látszik, hogy valóban tartanak az alvástól. Türelem, el fog múlni, megtanulja, hogy jó aludni.
Ebben segíthetnek a fektetés idejéhez kapcsolódó ceremóniák. A fürdetés, szoptatás vagy etetés, tisztába tevés, végül lefektetés önmagában még nem elegendő. Ezek lényegében a baba testi szükségleteinek kielégítésére szolgálnak csupán. Mindezek után is legyen még 15-20 percnyi idő mesére, versmondásra, altatódalra, álmosító-nyugtató simogatásra. Ez fogja megalapozni a későbbi esti mesemondást, még később az esti olvasást, a nap átgondolását, hogy felnőtt korra megtanulja, hogyan hajthatja nyugodtan álomra a fejét.

Különalvás, de mikor?

A különalvásnak 3-5 hónapos kortól már mindenképpen eljön az ideje. Különben az anya - vagy az apa is - "minden nyekkenésre" felébred, ezért egy idő után nagyon fáradt lesz. A gyereknek szintén nincs szüksége a szülei éjszakai zajaira.

Rontó Pál-korszak

Ha a kisgyerek a játékait összetöri, szétszedi, az egyrészt egyszerűen lehet annak a jele, hogy fiú, de lehet a szorongás kifejezése is. Mindenképpen megjegyzendő, hogy az efféle tevékenység - a dolgok szétszedése és szerencsés esetben összerakása - óriási, úgynevezett funkcióöröm a gyereknek. Ilyenkor annak örül, azt ellenőrzi, hogy mi mindent tud ő már a világgal kezdeni. Ezért érdemes neki olyan játékot venni, amiben ezt kiélheti.
A funkcióöröm számunkra agresszívnek tűnő formában is megjelenhet. A héthónapos kor jellegzetessége, hogy a gyerek állandóan mocorog, kezével csapkod, bök. (Csípni nem igen tud még.) Természetesen van olyan is, hogy a szőrhúzgálás, csípés harapás, nem ártatlan örömök csupán, hanem valóban a gyerek haragjának jele. Ezen nem kell meglepődni. Mivel nem elégülhet ki az összes vágya azonnal, ilyenkor valóban mérges.

Rászólni, de hogyan? Erkölcsi nevelés, akaratosság

- Mikor engedjünk az akaratos gyermeknek? Milyen kortól lehet nevelésről beszélni? Milyen idős kortól lehet átadni a gyereknek erkölcsi normákat, viselkedési szabályokat?
- Minden tiltásnál végig kell gondolni, hogy fontos-e az adott dolog. Ha nem fontos, akkor ne törjük le önkényesen a gyerek akaratát. Ha fontos a gyerek vagy a szülő szempontjából, akkor határozottan jelezni kell, hogy ehhez ragaszkodunk. Például a lefekvés időben, a fogmosás, ezek fontosak, de hogy a kedvenc kis piros ruhájában lehet-e csúszdázni, az nem fontos (szerintem) - válaszol Etényi Zsuzsa.

Az erkölcs nem tanítható közvetlenül, viszont az első pillanattól elsajátítódik a szülői példából. Ha már nagyobb a gyerek, iskoláskorban, érdemes elbeszélgetni erkölcsi kérdésekről. Természetesen nem teoretikusan, hanem, ha a gyerek épp átél valamiféle erkölcsi dilemmát. Az erkölcs, mint szabály csak 10 éves kor fölött körvonalazódik a gyerekben, sőt a kiskamasznak kifejezetten fontossá válik. Az akaratát újszülött korától tanulja a gyerek, ahogy azt is, hogy néha engednie kell. De ahogy bontakozik a gyermeki öntudat, úgy egyre inkább igénye a gyereknek, hogy az legyen, amit ő akar. Ennek következménye a dackorszak.
A másra és önmagára veszélyes dolgokat mindig meg kell akadályozni. Ahol viszont lehet, ott a kompromisszumra kell törekedni, nem jó, ha soha sem érvényesítheti elképzelését. Igen is, a gyereknek számtalan jó elgondolása van, aminek teret kell engedni.
- Helyes dolog-e veszélyes helyzetekben a popsira csapunk? Árt vagy segít a figyelem felkeltésében?
- Veszélyes helyzetben a szülőnek észnél kell lennie, meg kell akadályoznia a bajt, balesetet. Nyilván az ijedt szülő nem mindig találja el a leghiggadtabb, legmegfelelőbb hangot, de ilyenkor talán a gyorsaság a legfontosabb. Utána azért röviden, értelmesen meg kell magyarázni, hogy miért avatkoztunk be, úgy ahogy, miért "hülyeség", amit csinált.
Ha például a gyerek kiszalad az úttestre, és már nem lehet megakadályozni, akkor utána kell menni, határozott mozdulattal "elkapni a grabancát", majd a járda biztonságában leguggolni hozzá, és elmondani neki, hogy most rettentően megijedtünk, mert ez veszélyes, elütheti az autó. A kielégítő magyarázat megteszi a hatását, és jó eséllyel számíthatunk rá, hogy, dacos rosszasságból sem fog a későbbiekben ilyen veszélyes dolgokat csinálni.

Rövid kérdések, rövid válaszok

- Milyen kortól érti a gyerek a gyakran hallott egyszerű szavakat, és mikortól használja tudatosan a "tátá", "mama" szavakat?
- Az első szavakat rendre tudatosan használja a gyerek, vagyis nem mondja másnak, másra, csak az anyára, csak az apára.
- Milyen kortól lehet vagy érdemes a családnak több napra felkerekedni, nyaralni, elutazni a gyerekkel?
- Általános szabály nincs, a szülők és gyerekek temperamentumától függ. A szülő az első hónapokban megismeri a gyerekét, hogy hogyan viseli a váltásokat. Néhány hónapos korban, jó időben, jó körülmények közé ki lehet mozdulni. Van, aki már fél éves korban is jól akklimatizálódik, alkalmazkodik a körülményekhez. "Ismerek olyan gyereket, aki nincs még 3 éves, és már 6 országban járt. Imádja az utazást, sőt néha mondja is, hogy Ajtóba! Anya, apa indulás! - mondja Etényi Zsuzsa. Ennek ellentéte az a 2 éves, aki még a szeretett nagymamához való elutazást is megsínyli, ilyenkor nyűgös, rosszabbul alszik.
Abban viszont biztosak lehetünk, hogy kb. 3 éves korig a szülőknek - elsősorban az anyának nem szabadna másokra hagynia a gyerekét napokra. Utazáskor különösen fontos, hogy a gyereknek megnyugtató körülményeket teremtsünk az úton is. Lehetőleg be kell tartani a megszokott alvásidőt, legyen ott a kedvenc párna, takaró, cumi, bármi.

- A balkezesség milyen mértékben öröklődik? Balkezes vagyok, és 8 hónapos kisfiam már általában bal kézzel nyúl a tárgyakért. Vajon ez balkezességének a jele? - kérdezte egy anya.
- Ha a családban van balkezes, az hajlamosít a balkezességre, de nem feltétlen jelenik meg a következő generációban. 1-1,5 éves korig még kétkezesek a gyerekek, tehát ettől akár még jobbkezessé is válhat. De miért volna baj, ha balkezes lenne? Manapság már könnyebb az élete a balkezeseknek.
- Milyen a gyerek memóriája 1 éves korban? Mennyi idő alatt felejtenek el kellemetlen élményeket, fájdalmakat, mennyi idő alatt felejtenék el szüleiket?
- Már a magzat is emlékszik rá, hogy mi történt vele (pl., ha egy anyától kétszer vesznek magzatvizet, akkor másodszor a baba elúszik onnan, ahol a készüléket bevezetik). A fájdalmakat valószínűleg néhány hét alatt elfelejtik. A személyeket nehéz lenne megmondani. A szeretett személyeket nem elfelejti, hanem "elgyászolja", ha sokáig nem látja.
- Mennyi ideig hagyhatunk egy gyereket sírni? Sírósabb lesz, ha sokat hagyom sírni vigasztalás nélkül?
- A sírás idejének az anya tűrőképessége és a gyerek teherbírása szab gátat. Érzékeny, nyugtalan gyereket nem hagynék sokáig sírni - mondja Etényi Zsuzsa -, kicsi, kiszolgáltatott gyereket (önállóan nem mozgó) szintén nem. Fontos szem előtt tartani, hogy ebben a legkorábbi időszakban (0-1, sőt 0-3 éves korig) tanulja meg a gyerek azt, hogy mennyire bízhat az emberekben, segítenek-e, ha valamiért teljesen kétségbeesett. Ekkor gyűjti be azt a bizalmat, ami az élethez kell, és azt az önbizalmat, amire szüksége lesz majd a felnőtt életben és a felnőtt kapcsolatokban.

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések