Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Porallergia - Egy ágyban alszol az ellenséggel?

Szerző: Viniczai Andrea

2014. augusztus 21. | Frissítve: 2016. augusztus 9.

Forrás: babaszoba.hu

Otthonunk hívatlan társbérlői a csupán mikroszkóppal látható poratkák. Ezek a kis élőlények azonban apró méretük ellenére igen nagy befolyással vannak mindennapjainkra.

Magyarországon a parlagfű-allergia mellett a másik leggyakoribb allergiás megbetegedés a házipor-allergia. A köznyelvben csak porallergiának hívott betegség kialakulásáért legnagyobb részt a poratkák a felelősek. Bár az egészséges ember számára ártalmatlanok ezek az élősködők, mégsem árt megtanulni, hogyan élhetünk együtt velük.

Minket esznek, porrá lesznek

Poratka minden háztartásban megtalálható különböző kárpitozott bútorokban, szőnyegpadlókban, függönyökben, illetve az ágymatracokban Sajnos naiv dolog azt hinni, hogy egy alapos takarítással megszabadulhatunk tőlük: előfordulásuk nem függ össze a tisztasággal. Ruhánkon, táskánkon "utazva", valamint a lakásba beáramló levegő láthatatlan porszemcséivel kerülhetnek otthonunkba. Ha pedig már megvetették nálunk a lábukat, szinte lehetetlen kiirtani őket. 1 gramm porban akár több ezer tagot számláló poratka-kolónia is élhet.
Az élősködő tápláléka bőrünk elszarusodott hámrétege, illetve a fejbőrről pikkelyszerű darabkákban lehámló részek, a korpa. A legtöbb atka az ágyunkban található, hiszen itt a napi 6-8 órai alvás közben a testmeleg miatt a hőmérséklet eléri, vagy meghaladja az atkák életműködéséhez legkedvezőbb 20-22 Celsius-fokot. A megfelelő páratartalmat légzés és párolgás útján az emberi test biztosítja, illetve a poratkák "élelmezését" a testfelületről lekerülő hámréteg szolgáltatja.
Bár mindez elég bizarrul hangzik, még sincs semmilyen komolyabb probléma az élősködőkkel való együttéléssel, egészen addig, amíg az arra hajlamosaknál ki nem alakul egyfajta túlérzékenység a hívatlan lakókkal szemben.

A házipor-allergiát a poratka ürüléke okozza

Élet a trágyadombon

Immunrendszerünk folyamatosan védi szervezetünket a vírusok, baktériumok, és egyéb kórokozók támadásai ellen. Az allergia esetében viszont az immunrendszer ártalmatlan anyagok hatására is beindítja szervezetünk védekező mechanizmusát. Ez okozhat allergiás panaszokat. A lakásban élő poratkák ürülékében található fehérje egyes emberekben erős allergiás reakciókat eredményezhet.
Az ürülék belélegezve kerül az emberi szervezetbe, és így válthat ki az arra érzékenyeknél szénanáthás, asztmás tüneteket, vagy okozhat csalánkiütést, ekcémát is. A folyamatos levegővétellel nagyon nagy mennyiségű poratkaürülék jut be a szervezetünkbe. Az orrüregünk sajnos nem tudja megszűrni ezt, hiszen a poratkaürülék egészen pici részecskeméretű, szinte akadálymentesen jut át a légúti "szűrőberendezéseinken".

Mászók, totyogók - fokozott kockázat

Dr. Csáki Csilla, allergológus több éves tapasztalata alapján azt mondja, hogy "a poratka-allergia jellegzetes tünetei felnőtteknél leginkább az állandó orrdugulás, ismétlődő arcüreggyulladás, gyerekeknél a fülkürt-hurut, orrdugulás, orrfolyás, sípoló légzés, nehézlégzés, zihálás, éjszakai köhögés lehetnek." A poratka allergiát kísérő szimptómák még egy felnőtt számára is igen kellemetlenek, egy gyermeket pedig nagyon megviselhetnek.
Az allergológus felhívja a figyelmünket arra, hogy a csecsemők és kisgyermek veszélyeztetettsége a legnagyobb. Ők a nap nagy részét otthon, zárt helyen töltik, boldogan hemperegnek a kiságyukban, csúsznak-másznak a padlószőnyegen, folyamatosan kapcsolatba kerülnek a porral. Ráadásul az ő immunrendszerük még nem olyan ellenálló. De tehetünk-e bármit mi, szülők, hogy elkerüljük, hogy gyermekünk allergiás legyen?
Dr. Csáki Csilla hangsúlyozza, hogy a megelőzés nem mindig lehetséges, mert az allergiát alapvetően öröklött genetikai hajlam okozza. Segíthet persze, ha minél tovább szoptatjuk az újszülött babát; atka- és dohányfüstmentes, valamint környezeti ártalmaktól, levegőszennyeződéstől minél inkább mentes otthont biztosítunk neki. Ugyanakkor a túlzott higiénia, a fertőtlenítőszerek használata sem segít, sőt inkább fokozza a gyermekek allergiás hajlamát. Házi kedvencek közül inkább kutya tartását ajánlja, a macskák viszont erősíthetik az allergiára való hajlamot.

Ha megvan a baj

Ha már egy ideje küszködünk házipor-allergia tüneteivel, érdemes felkeresni egy szakembert, aki alapos kivizsgálásunk után, egy alkaros bőrteszttel, vagy vérből vett mintán történő allergén teszteléssel felállítja a diagnózist. A konzultáció után mi magunk dönthetjük el, milyen terápiát választunk a gyógyuláshoz. Dr. Csáki Csilla szerint a leghatékonyabb kezelés a hagyományos gyógyászatban a tüneti jellegű gyógyszeres kezelés: antihisztamin tartalmú tablettával, gyulladáscsökkentő orrspray-vel, valamint asztma esetén belégzőporral és spray-vel.
Ha a természetes gyógymódok hívei vagyunk, találhatunk megoldást a homeopátiában, vagy akár a kineziológiában is. Ugyanakkor allergológus szakértőnk szerint jelenleg az allergénspecifikus immunterápia a leghatásosabb hosszú távú alternatív kezelési módszer. Az immunterápia lényege, hogy a tünetek kezelése helyett az allergia oki kezelésével foglalkozik: "megtanítja" az immunrendszert másként reagálni egy adott allergénre.
Ebben az esetben ez azt jelenti, hogy poratka-kivonatot adagolnak a szervezetbe, ezzel próbálják hozzászoktatni a testet a problematikus allergénhez. Az immunterápia használatát gyermekeknél különösen javasolják, mert megakadályozza további allergizálódás és asztma kialakulását, illetve a kisiklott immunrendszert visszatéríti a helyes vágányra.

Élet az atkákkal

Az atkáktól szinte lehetetlen megszabadulni, de ha új takarítási házirendet állítunk fel, jelentős állomány ritkítást eszközölhetünk a lakásban. Kezdjük a hálószobával! A pehely, a toll, vagy a pamut ideális környezet a poratkák számára, ezért használjunk inkább szintetikus anyaggal töltött párnákat, és takarókat. Az atka terjedésére igazán jellemző az az adat, mely szerint az egy-két éve a szobánkban lévő párna súlyának mintegy 10%-át már az elhullott atkák, és ürülékük teszi ki. Ezért tanácsos két-háromévenként az elhullott hámsejtek, hajszálak, és a korpa miatt lecserélni az egész garnitúrát.
Növényeket se tartsunk a hálószobában, vagy csak akkor, ha hetente legalább háromszor-négyszer nedves törlőkendővel áttöröljük a leveleit. Portörléshez is mindig nedves ruhát használjunk, és lehetőleg akkor végezzük ezt a tevékenységet, amikor az allergiás családtag nincs otthon. Bármennyire is szeretjük kis ölebünket, szigorúan zárjuk be előtte hálószobánk ajtaját.
A poratkák szeretik a párás közeget, ezért használhatunk páramentesítő készüléket, de érdemes kipróbálni egy régi házi praktikát is: terítsünk fél kilogramm sót egy tálcára, és rakjuk az ágyunk közelébe. Ez a módszer is gyorsan és hatásosan szívja magába a felesleges nedvességet.

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések