Baba

Pocakból kockahas

Először várjuk, hogy növekedjen, örülünk, ha gömbölyödik, sőt, büszkén hömpölygünk vele a világban. Pár hónappal később már mindent elkövetnénk, hogy nyoma se maradjon. Hasunk mérete és formája a szülés előtt és után egyaránt foglalkoztat minden kismamát.
2008. Október 12.

A terhesség idején folyamatosan változik a testünk, de a legszembetűnőbb átalakulást a hasunkon tapasztaljuk. A méh növekedése tágulásra kényszeríti a hasizmokat és a bőrt is. Izmaink állapotát befolyásolhatjuk, és ezzel elkerülhetjük a későbbi komplikációkat – a kötőszöveti gyengeség viszont alkati adottság, ezért az ebből adódó megnyúlást már sokkal kevésbé tudjuk megelőzni.

Bármennyire is szomorú, hasizmaink állapotáért mi vagyunk a felelősek: gyengeségük mozgáshiányról tanúskodik, és csakis rendszeres edzéssel, speciális gyakorlatokkal erősíthetjük meg őket annyira, hogy kellően helyt tudjanak állni a várandósság alatti extrém terhelés során. Az egyenes hasizmok normálállapotban szinte összeérnek, legfeljebb 0,5-1 cm köztük a távolság. A haskörfogat növekedésével az izmok szétcsúsznak, a hasfal pedig föllazul. Amikor szülés után a hasfal visszahúzódik, ezek az egyenes izmok nem közelítenek eléggé egymáshoz, aminek az lesz a következménye, hogy a has közepén függőleges rés marad az izmok között, és kialakul az előboltosulás. Ennek a nem éppen kívánatos állapotnak a veszélyét csökkenthetjük a hasizmok megerősítésével.

Elég rugalmas?

A növekvő pocak nagy feladatot ró a bőrre és az alatta található kötőszövetre is: ezek megereszkedése nagyban függ attól, mennyit hízunk a kilenc hónap során. A feleslegesen lerakódó zsírpárnák még inkább nyúlásra kényszerítik a bőrt, ami terhességi csíkok kialakulásához vezethet, a szülés után pedig szinte kötényszerűen lelóghat a megnyúlt bőr.

Éppen úgy, mint a hirtelen nagy fogyások esetében, a bőrnek szülés után is gyorsan kellene igazodnia a változáshoz, de előfordul, hogy képtelen erre. Jó hír, hogy minél kisebb a terhesség alatti hízás mértéke, annál könnyebben tudja visszanyerni eredeti állapotát. Ám a bőr alatti kötőszövet megereszkedését tornával nem lehet befolyásolni – hacsak annyiban nem, hogy a testmozgás hatására nem hízunk el, de ez nem mindig elég.

A terhességi csíkok kialakulása és a megereszkedett has elsősorban alkati kérdés, és orvosi tapasztalat, hogy a nők tíz százaléka minden odafigyelés mellett sem tudja elkerülni a kisebb-nagyobb mértékű kellemetlen következményeket. A szülés utáni kisebb pocakkal általában nincs nagy problémánk. A megváltozott alkat együtt jár az anyasággal, a fölösleg pedig mozgással, diétával eltüntethető. Ha viszont nem csak apró szépséghibáról van szó, és a súlyfölösleg megszüntetése után is marad a lógó has, ez akár komoly lelki válságot is okozhat.

Kapcsolódó cikkeink:

Fogyás hasról? Nem lehetetlen!

A női has

Forrás: Kismama magazin