Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Picik a szoptatásról

Szerző: Babaszoba.hu

2008. január 29. | Frissítve: 2016. május 26.

Forrás: Kismama magazin

Könyvtárakat lehetne megtölteni olyan írásokkal, amelyekből megtudhatjuk, hogyan látjuk mi, felnőttek a szoptatást. De vajon mit gondolnak a picik?

Picik a szoptatásról

A totyogók és kisgyerekek szoptatását a mi kultúránkban sokan károsnak, vagy legalábbis szokatlannak, zavart keltőnek találják, ezért viszonylag kevesen szoptatnak "cipős-szaladgálós" korú gyerekeket, hát még akkorákat, akik beszélni is tudnak. Így - annak ellenére, hogy gyerekek a szoptatás főszereplői - nem nagyon tudjuk megkérdezni őket az anyatejről, az ízéről, arról, hogy miért szeretik, hogy milyen érzés szopizni, és hogy egyáltalán, mit gondolnak a szoptatásról.
Egy ausztrál kutatás keretei között sor került erre is. A gyerekek közül majdnem mindenki elmondta, hogy szeret szopni, szereti a tejet, és a szopizás boldoggá teszi, vagy jó érzéssel tölti el. A gyerekek szavaival élve: "szeretem megölelni a mamit" vagy "az anyatej olyan finom, mint a csokoládé" és "jobb, mint a fagyi". (Az egész cikket a www.szoptatasportal.hu oldalon olvashatják el.)
Nálunk még nem készült ilyen vizsgálat, de sikerült összegyűjtenünk néhány aranyköpést vagy meglepő, sőt mulatságos történetet olyan totyogók főszereplésével, akik már tudnak beszélni, és még mindig élvezhetik a szoptatást, az anyatej ízét.
Osztozkodás kizárva
Levi hároméves, a mellet is szopinak hívja.
Anya: Megkérlek, az utcán ne turkálj a pólómban.
Levi: De miért?
Anya: Mert mások is meglátják a szopit.
Levi: Ja... És akkor ők is szopizni akarnak belőle, már értem.
Kriszta Budapestről
Csak az összebújásért
Csupán pár napja foganhatott a második babám, mégis hamar kiderült, hogy újra gyerekem lesz. Az akkor 19 hónapos kisfiam ugyanis elsírta magát: "Anyucikám, nem finom a tejci!" Két hétig sírt, de közben mindennap többször próbált szopni. Aztán abbamaradt a sírás - a szopi nem, pedig a tejem rendkívül rossz szagú, rossz ízű volt. Kérdésemre, miért szopik mégis, kisfiam így válaszolt: "Nem finom, de mindegy!"
Orsi Székesfehérvárról
Kell az utánpótlás
Nomi nagyjából kétéves volt. Együtt mentünk boltba. A pultnál szólt, hogy vegyek tejet, hogy legyen a cicinek... Akkor még szopizott.
Adél Budapestről
Gyorsan kapcsolt
Réka elmúlt huszonegy hónapos, már csak reggelente szopizott, amikor úgy éreztem, talán ideje lenne, hogy abbahagyjuk. Mondtam, hogy elfogyott a tej a cicimből. Kapott szopi helyett narancslevet, szépen megitta. Másnap ismét mondtam, hogy elfogyott. Erre ő: "Réka megnézi". Támadt utána egy remek ötlete is: "Tett tejecskét cicibe anya!" Másnap reggel pedig ezekkel a szavakkal ébredt: "Apa, narancs!"
Nagyon büszke voltam rá, hogy ilyen hamar megértette és elfogadta a szopizás befejezését.
Az élet tanítja
Próbálom mellre tenni a síró Ákost. Erre a hároméves Réka segítőkészen közbeszól: "Hát ott a szopóhely, ott szopikáljál!" Ákos megnyugszik, elkezd enni. "Tényleg jót tesz neki így az enni!" vonja le a következtetést a nagylány.
Hatékony gyógymód
Ákos alig szopizott este, panaszkodom Apának, hogy nagyon feszül, fáj a mellem. Erre a négyéves Réka felajánlja segítségét: "Anya, majd akkor én kiszívom a tejet a cicidből." És lelkesen próbálkozik is.
Dóra Budapestről
Mindenről ez jut eszébe
Kalácsot készítettünk, én fontam, Lióra az ő tésztájából csipkedett le pici darabokat, és a már megfont kalácsok mellé tette. Szépen körberakta vele a kalácsokat, és egyszer csak felkiáltott: "Nézd, anya, szopiznak!"
A nagyság fokozatai
Lióra áhítattal nézett fel rám, majd megszólalt: "Anya, te nagy vagy. Nagy a hasad, nagy a lábad, nagy a szopid". (Ehhez tudni kell, hogy 158 centi vagyok, 43 kiló, és a lábam is majdnem 37-es...)
Önálló életet élnek
Szoptatás után felöltöztem. Támár megkérdezte: "Anya, hol a szopid?". Mondtam neki, hogy felöltöztem, itt van bent, a ruhámban. Erre megkérdezte: "Betakartad? Alszik?"
Anna, e-mail
A vízicici, az más
Négyéves kislány mondja az anyukájának, hogy már úgy érzi, olyan nagy, hogy nincs többé szüksége anyatejre. Ebben meg is egyeznek. Eljön az este, fürdésidő. Anya és lánykája együtt ülnek a kádba. Nagyot sóhajt a kislány (láthatóan fixírozva a cicit), és azt mondja: "Anya, tudod, mi az én igazi kedvencem?" "Mi?" - kérdi az anya. Újabb egészen mélyről jövő sóhaj... Majd a kislány válasza: "A VÍZICICI!"
Megtanulta, mire való
Julcsi lányom első szavai között volt a cici. Édesanyámnál voltunk, amikor is anyukám "óvatlanul" fedetlen keblekkel lépett ki a fürdőszobából, és leült Julcsi mellé az ágyra. Julcsinak egyből felcsillant a szeme, és tátott szájjal közelített anyukám felé, közben áhítattal ismételgette: cici, cici. Anyukámmal nagyot nevettünk, és megbeszéltük, hogy a gyerkőcök tudják, hogy a csapból víz folyik, ezekből a szép ciciformákból pedig nyilván mindenütt édes tejecske.
Rita, e-mail
Már a magzat is...
Lucát (nemsoká két és fél éves) mostanában eléggé foglalkoztatja a kisbaba mint olyan, ha nagy hasat lát, rögtön mondja, hogy ott a kisbaba (sajnos egy férfi ismerősünkére és egy nagymamáéra is kijelentette már...). Egyszer a hasát simogatta, erre megkérdezzük:
- Mi van ott, Luca?
- Ott a kisbaba. Ott bent.
- Igen? És mit csinál?
- Alszik, aztán szopizik. És nemsoká kibújik.
Luca különben az állatkáit is rendszeresen szoptatja, és a dédit is megkínálta a nyolcvanadik szülinapján, hogy örüljön.
L. Orsi Budapestről
Kinőtt belőle
Benő hároméves. Két hónap múlva, szeptembertől ő is oviba jár, mint a testvérei. Az esti szopizás közben gyanakodva megkérdezi: "Mama, az ovisok szoktak szopizni?" Én bizonytalanul válaszolom: "Hát, nem nagyon..." Ő rám néz, és azt mondja: "Akkor most már én se fogok." És tényleg, soha többé nem kérte. Én sem erőltettem.
Judit Törökbálintról
Ezen ne múljon!
Nagyon fárasztó volt már kétéves fiamat éjszaka is többször szoptatni, ezért más anyukák tanácsát követve arra hivatkoztam, hogy ezentúl csak világosban szopizunk, sötétben pedig alszunk. A kisfiam tökéletesen felfogta a dolog lényegét, mégsem értünk célba. Amikor éjszaka arra hivatkoztam, hogy majd akkor szopizunk, ha világos lesz, a kisfiam kimászott az ágyból, és nemes egyszerűséggel felkapcsolta a villanyt...
Magdi Sopronból
Most végül is kié?!
Nemrég beszélgettem egy mamával, akinek a kisfia nyáron volt kétéves. Hamarosan újra szülni fog. Tomika nemrég hagyta abba a szopizást, de még most is szívesen dédelgeti, puszilgatja, simogatja a mama mellét, amikor a család pihenget a szülői "nagyágyban". Egy ilyen alkalommal ajánlgatni kezdte a papának is, ő is szeretgesse meg a mama másik cicijét. Amikor ez megvalósult, gyorsan visszakozott, meggondolta magát. Az indok: a cici csakis az övé, na és persze a pici tesóé, aki hamarosan megérkezik majd. A szülők igyekeznek felkészíteni őt a baba születésére, megbeszélték a szopi ügyét is Tomival. Elég nehéz lehet megérteni még egy ilyen okos kicsinek is, hogy ami eddig kizárólag őt illette, azon mostantól majd osztoznia kell. Hát még Apával is?!
Rozi, védőnő Budapestről

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Kapcsolódó fórum témák