Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Oxigénhiányos állapot

Szerző: Rist Lilla

2007. szeptember 8. | Frissítve: 2018. augusztus 3.

Forrás: Kismama magazin

A legóvatosabb becslések szerint is körülbelül négy-ötszáz olyan gyerek születik évente Magyarországon, akiknek idegrendszere oxigénhiány miatt súlyosan vagy középsúlyosan sérült.

Jóval több lehet azoknak a gyerekeknek a száma, akik kisebb idegrendszeri működészavarokkal küzdenek (mozgásszervi zavarok, diszlexia, diszgráfia, hiperaktivitás, figyelemzavar, a beszédfejlődés zavara). Ezeknek a jelenségeknek a hátterében is oxigénhiányos állapot áll.
A szakemberek még ma is vitatkoznak azon, hogy az oxigénhiányos állapot miért, mikor és minek hatására jön létre. Korábban sokan úgy gondolták, hogy leggyakrabban szülés alatt alakul ki. A tapasztalatok azonban arra engednek következtetni, hogy nincs közvetlen összefüggés a szülés alatti magzati szívműködés és a megszülető újszülött tényleges állapota között. Ezért azt gondolják, hogy sokkal több függ a magzat méhen belüli jóllététől, a lepény általános állapotától, mint a szülés alatti események sorától. Dr. Büki György gyermekideggyógyász például arra hívta fel a figyelmet, hogy az idegrendszer sérüléséhez nem szükséges kifejezett oxigénhiány, az akkor is károsodhat, ha az oxigénszint alacsonyabb az optimálisnál.

Az édesanya felelőssége

- A szülés körüli időszakban a kóros elváltozások esélye körülbelül akkora, mint az ember hatvanéves kora után - állítja dr. Bödecs Péter szülész-nőgyógyász, pszichoterapeuta.
- Nem igaz az az állítás, hogy ennek a helyzetnek minden problémáját meg tudja előzni egy megfelelő felkészültségű szakember. A magzati oxigénhiányos állapot létrejöttéhez ugyanis rendkívül sok tényező járulhat hozzá, és ezek elsősorban nem a szülés körüli időszakhoz köthetők. Gyakrabban feltételezhető viszont, hogy a magzat már a méhen belül is hosszan tartó oxigén- vagy tápanyaghiányban szenvedett. Nem törvényszerű azonban, hogy ez a szülés korai megindulásához vezet, és nem feltétlenül tűnik fel a vizsgálóeljárások során sem.
A flowmetria, vagyis az ultrahangos áramlásmérés sok esetben alkalmas arra, hogy ezt a kérdést eldöntse, mert segítségével nyomon követhetők az áramlási viszonyok a köldökzsinór és a magzat ereiben. Ezt a vizsgálatot csak akkor végzik el, ha felmerül annak lehetősége, hogy a magzat hiányt szenved oxigénben vagy tápanyagban.
Az oxigénhiányos állapot kialakulásának hátterében leggyakrabban rossz lepényi működés áll. Tudni kell, hogy a lepény működésén lehet rontani, például dohányzással, drogokkal, alkohollal, stresszes, egészségtelen életmóddal, de azt is, hogy a lepény már a beágyazódás időszakában kialakul, és minőségét, vérszállító kapacitását, nagyságát az aktuális hormonszint nagyban befolyásolja.
Hogy ki milyen lepényt "kap", az persze a nő szülést megelőző életmódjától, aktuális egészségi állapotától és genetikai tényezőktől is függ. Előfordulhat, hogy egy dohányzó nő méhlepénye kezdetben jobb állapotban van, mint egy egészséges életet élőé, ennek ellenére döntő fontosságúnak nevezhetjük az életmódot. A várandósok maguk is felelősek azért, hogy magzatuk végül milyen állapotban születik majd meg! A kilenc hónap alatt jelentkező anyai betegségek, mint a terhességi diabétesz, a toxémia, a különféle anyagcserezavarok jelentősen befolyásolhatják a magzat oxigén- és tápanyag-ellátottságát, ezért fontosak a szűrővizsgálatok és az orvosi utasítások pontos betartása.

Szülés körüli problémák

A legtöbb figyelem a szülés körüli időszakot övezi. És való igaz, hogy a vajúdás, a szülés alatt a magzat oxigénellátottsága hosszabb-rövidebb ideig korlátozottabb lehet. Ez azonban nem minden esetben kóros. A magzat szíve a csökkent oxigénellátás hatására először lassulással, majd ezt ellensúlyozva gyorsulással reagál. Ezt a CTG segítségével követhetjük nyomon. Ezért fontos a vajúdás során az időnkénti CTG-monitorizálás, így ugyanis látható, hogyan viselkedik a magzat a méhösszehúzódások hatására.
A CTG használata hatékony eszköz az állapot szűrésére, de akár folyamatos használata sem mutatja ki minden esetben az összes ilyen elváltozást, illetve azok mértékét. Rossz CTG-eredményhez ugyanis nem feltétlenül rossz Apgar-értéket mutató újszülött tartozik, viszont gyakran előfordul, hogy kisebb eltéréseket mutató CTG-eredmény után az újszülött mégis oxigénhiánnyal jön világra. A kettő között mintha nem volna közvetlen összefüggés. És épp ez az, ami azt erősíti meg, hogy azok a magzatok, akik méhen belül "jólétet" élveztek, a szülés időszakát jobban viselik, mint azok, akik hiányt szenvedtek.

APGAR

Az újszülött első "osztályzata" az Apgar-érték. Az első és az ötödik percben 0-2 közötti számokkal értékelik a baba légzését, szívműködését, bőrszínét, reflexeit, izomtónusát. Ebből jön össze legjobb esetben tíz pont. Jelenleg az a gyakorlat, hogy a megszületés utáni első és ötödik életpercben mért ötös Apgar-érték alatt mindenképpen hívni kell a koraszülött- és újszülöttmentésre felkészült rohamkocsit, nyolcasnál már biztosan nem. A kettő közötti értékeknél a helyi orvos dönt. Azt az újszülöttet, akit születését követően újraélesztettek, intenzív centrumba kell szállítani.

Tekeredő köldökzsinór

A szülés alatt azonban nem csak a csökkent lepényi működés vezethet oxigénhiányos állapothoz. Előfordulhat, hogy a köldökzsinór odanyomódik a csontos medencéhez, és ezzel megakadályozza a szabad véráramlást. Önmagában a nyakra, testre tekeredett köldökzsinór semmilyen problémát nem okoz, ahogy a csomó is ártalmatlan. Probléma akkor adódhat, ha a köldökzsinór túl rövid, a kitolási szakaszban ilyenkor meghúzódhat. Ezért minden összehúzódás után ellenőrizni kell a magzati szívműködést. Ha rendeződik, nincs ok aggodalomra.
Egyesek tartanak attól, hogy kitolás közben a hasra gyakorolt nyomás oxigénhiányt okozhat. Ilyenkor azonban a köldökzsinór nem feszül meg különösebben, ezért valószínűleg nem áll fenn ez a veszély. Valójában azért tilos alkalmazni, mert anyai és magzati sérüléseket okozhat, hatására a magzat feje előrebillen és nagyobb felületen támaszkodik a gátnak, a fej szabad forgását megakadályozza, tehát épp a folyamat ellenében hat. A rosszul adagolt oxitocin viszont vezethet oxigénhiányos állapot kialakulásához. Ezért ilyenkor különösen fontos a magzati szívhangok rendszeres ellenőrzése.

Szülés előtt vagy szülés közben történt a baj?

Az alábbiakban egy kismama leveléből idézünk (teljes név és cím a szerkesztőségben). Ha őt kérdeznénk, akkor ő minden bizonnyal arra szavazna, hogy a babájával szülés közben történhetett valami. A várandósság ugyanis zavartalanul telt. Minden vizsgálat megtörtént, minden a lehető legnagyobb rendben volt. A méhlepény végig megfelelően működött. Ő maga egészségesen élt, sohasem dohányozott. "Este fél nyolckor kezdődtek a fájások. Az orvosom, miután megérkezett, egyből burokrepesztést végzett az alig félcentis méhszájon át, és körülbelül félóránként kézzel tágította a méhszájamat, ami rettentően fájdalmas volt. Ilyen beavatkozás egyébként már a szülés előtt egy vizsgálat alkalmával is történt.
Epidurális érzéstelenítést kaphattam, de a kanül bevezetésekor derült ki, hogy vagy tíz éve nem szült így senki. Mivel infúzióra voltam kötve, melyen az oxitocin feliratot láthattam, nem kelhettem fel, de nem is tudtam volna az EDA hatása miatt. A kitolási szakban derült ki, hogy nem fér ki a kisbabám, bennrekedt a szülőcsatornában. Ehhez nemcsak a keskeny csípőm, hanem a helytelen EDA-adagolás is hozzájárulhatott, mivel egyáltalán nem éreztem a tolófájásokat. Két orvos nyomta ki belőlem a babát, és vákuumra is szükség volt. A kitolási szakasz fél órán át tartott, a gyerekem Apgar-értéke 2/5 volt. Egyből a pécsi intenzív centrumba vitték, ahol a vér oxigénszintjéből kiderült, hogy nagyon súlyos oxigénhiányos állapotban volt."

Azonnali segítség szülés után

- Élettani szempontból nézve a magzati oxigénhiányos állapot egyharmad részben a méhen belül alakul ki, egyharmad részben a szülés alatt, és egyharmad részben a szülést követően. Ezeknek a csecsemőknek nem nekünk kell azonnali elsősegélyt nyújtanunk - magyarázza dr. Somogyvári Zsolt, a Peter Cerny Alapítvány újszülöttgyógyásza. - Erre mi nem is lennénk képesek, mert ennek a megszületést követő harminc másodpercen belül kell megkezdődnie, különben a gyerek maradandó károsodást szenvedhet. Nagy problémát látok abban, hogy egyes jó nevű kórházakban, ahol kétezer fölötti az évi születésszám, éjszaka nincs is ügyeletes újszülöttgyógyász.

Ezer szülésből egy

Ha a nemzetközi adatokat nézzük, s nagyjából Magyarországon is hasonló mutatókkal találkozunk, akkor körülbelül ezer születésből egy esetben van szükség azonnali beavatkozásra, az újszülött újraélesztésére. Ennek elmaradása a gyerek későbbi életére nézve súlyos következményekkel járhat. Százból egy esetben kell azonnal segíteni ballonos lélegeztetéssel, addig, amíg a normális légzés be nem indul. Erre minden kórházban felkészültek. Százból tíz esetben pusztán kis segítségre van szükség, ilyenkor szokták a csecsemősök vagy a szülészorvosok kissé megpöckölni az újszülött talpát, vagy megpaskolni a fenekét annak érdekében, hogy vegyen mélyebb levegőt.

Oxigénhiányos állapot

- Alapvető jognak kellene lennie - folytatja Somogyvári doktor -, hogy minden szülésnél két, az újszülött élesztésében gyakorlott segítő álljon rendelkezésre abban a pillanatban, amikor az újszülött világra jön. Előfordulhat ugyanis, hogy a terhesség és a szülés is problémamentes, az újszülött mégis rossz állapotban születik meg. Ilyenkor az oxigénhiányt kiváltó ok típusától, de a beavatkozás szakszerűségétől is sok függ. Magyarországon huszonkét NIC, azaz újszülötteket ellátó intenzív centrum van, de ennél lényegesen több intézményben szülnek a nők, és otthon szülés is előfordul.
Mi csak már megszületett gyerekhez megyünk, ez alól csak akkor teszünk kivételt, ha méhlepényleválásról vagy méhrepedésről kapunk hírt. Abban a pillanatban, ahogy a Cerny Alapítvány rohamkocsija megérkezik, az újszülött olyan ellátást kaphat, mintha valamelyik intenzív centrummal rendelkező intézményben született volna.
A korszerű diagnosztikai eljárásoknak köszönhetően (ultrahang, flowmetria) előre felkészülhetnek a szakorvosok az újszülött ellátására és az oxigénhiányos állapot kivédésére. A fel nem ismert rekeszsérvvel születő babák közül korábban, amikor nem létezett ultrahang, megszületésük után sokan meghaltak. Ma, ha előre felkészülnek a születésükre, megmenthető az életük. A koraszülöttek is nagyobb eséllyel kerülhetnek oxigénhiányos állapotba. Ők könnyebben ki is hűlhetnek, hiszen magzati állapotban nem volt elég idejük arra, hogy barna zsírszövetet növesszenek a hátukon, ahonnan tartalék energiát jelentő zsírt és cukrot mozgósíthatnának.
Lehűléskor romlani fog a vérkeringésük, a cukorhiány miatt pedig akár még légzésleállás is kialakulhat, ami oxigénhiányos állapot kialakulásához vezethet. Ezek azok az esetek, amikor az újszülött jó állapotban született meg, az egy- és az ötperces Apgar-értéke nem volt feltétlenül alacsony, és az oxigénhiányos állapot csak később, a megszületést követő órákban alakult ki.

Lenne min javítani

Ma Magyarországon körülbelül négy-ötszáz maradandóan súlyos vagy középsúlyos oxigénhiányos állapotú gyerek születik. És akkor valószínűleg alábecsültük az adatokat. Nyugaton ez a szám kisebb, és jó volna ezeken az értékeken javítani. A húsz évvel ezelőtti adatokhoz képest persze lényegesen javult a helyzet, de az elmúlt években nem csökkent számottevően az oxigénhiányos újszülöttek aránya. Annak ellenére sem, hogy közben sokszorosára emelkedett a császármetszések száma.
A Cerny Alapítvány mentőszolgálata 1989 óta lát el szolgálatot Budapesten és annak 140 kilométeres körzetében. Azóta 37 ezer beteget szállítottak. 7500 esetben géppel lélegeztették az újszülötteket a szállítás alatt, ők súlyosan károsodtak volna, ha ezt az ellátást nem kapják meg. Ezer csecsemőt élesztettek újjá, 89 százalékuk életben maradt.
A "Közös kincsünk a gyermek" program keretében országos összefogással hamarosan olyan oktatókat fognak képezni az alapítvány dolgozói, akik képesek lesznek gyermekgyógyászokat, szülésznőket, szülészorvosokat, újszülöttgyógyászokat megtanítani az újraélesztés technikájára. Ennek köszönhetően feltehetően csökkenni fog az oxigénhiány miatt tartósan károsodó újszülöttek száma.
Ezek is érdekelhetnek:

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Az új JOHNSON'S ® kívül-belül megújultunk (X)

Immáron 125 éve az a JOHNSON'S ® küldetése, hogy a világ leggyengédebb babaápolási termékeit hozza létre. Termékeket, amelyek annyira kíméletesek, hogy minden életkorban, minden korosztálynak ideálisak.

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések