Öltöztetős mondókák

Címkék:

vers mondókák kicsiknek mondókák mondóka öltöztetés

Szerző: B.G.- babaszoba.hu

2018. március 1.

Forrás: babaszoba.hu

Vannak kisbabák, akik nem igazán szeretik az öltöztetést, ilyenkor igazán jó szolgálatot tehet, ha öltöztetés közben mondókázunk. Persze azok a babák is szeretik a mondókákat, akiknek semmi bajuk az öltözködéssel.

Összegyűjtöttünk néhány olyan mondókát, ami az öltözködés témáját járja körül. Nem csak babáknak, hanem nagyobbacskáknak is mondhatjuk, a mondókákat szeretik a gyerekek nagyobb korban is. A mondókák, kis versek hasonlóan a mesékhez sokat adnak a gyerekeknek, az egészen piciknek is. Ritmusuk visszaadja az anyaméhben megélt harmóniát, zeneisége, játékossága van. Nem utolsó sorban közös élményt, játékot, érintést, humort jelent a babának.

Lássuk milyen mondókákat, versikéket vethetünk be öltözködéskor.

Öltözik a kisbaba,
Öltözteti anyuka.

Először az ingecskét,
utána a szvetterkét,
Bugyikát és nadrágot,
Zoknit és a topogót,
Fordulj erre, fordulj arra,
Felöltözött a kisbaba.

Add a kezed Pistike (helyettesítsd a gyereked nevével)
Bújjunk be a kisingbe.
Add a lábad, nyújtsd ide,
A nadrágba bújjunk be!

Az állatok sem maradhatnak ki egy jó kis mondókából:

Sárgarigón sárga kabát,
jól érzi ám benne magát.
Hátha még egy frakkot kapna,
nem ismerne rá az apja!

Két lábára csizma, piros,
szép taréjjal lenne csinos.
Keverem és látom, baj már,
kicsit kakas, kicsit harkály!

Hacuka pacuka, minek ez a sok ruha?
Mire mindet fölveszem, szép kövérre növekszem.
Olyan leszek, mint egy medve,
Aki ki van kerekedve.

Nagyobbaknak, ovisoknak szóló öltöztetős versike:

Reggel jókor, fürgén kelek,
oviba megy minden gyerek.

Bugyit veszek, zoknit, szoknyát,
blúzból is szép, színes formát.

Nyáron szandál, ősszel cipő:
nem tréfál meg a rossz idő.

Télen sapkát, hozzá sálat:
megnézem a ruhatárat.

Hóviharban, hideg szélben:
csizmában a lábam nékem.

Akármerre keresgetem,
Nem találom meg a zsebem!
Itt volt elől a nadrágon,
Most meg sehol nem találom.
Megvan, megvan! Látom, látom!
Fordítva van a nadrágom!

Tóth Kriszta versét pedig Halász Judittól ismerhetjük:

Marci öltözik

Egyik lábam, másik lábam
belebújik a gatyába,
egyik lukba, másik lukba,
láb az útját megtalálja,

egyik kezem, másik kezem
belebújik a trikóba,
középen meg jön a fejem,
az lenne jó, ha kilógna,

kilógna a pulóverből,
annyi luk van, nem megy egyből,
de ha a jó lukba dugom,
előbb-utóbb kijön, tudom-

Segítség! Segítség!
Egyik kezem, másik kezem
egyik lábam, másik lábam
másik lábam, másik kezem,
egyik kezem, másik lábam,
beszorult a Marci haja!
Csak az húzza a nadrágot
a fejére, aki hülye.
Kilógna a pulóverből.

Egyik lábam, másik lábam
belebújik a gatyába,
egyik lukba, másik lukba,
láb az útját megtalálja.

Egyik kezem, másik kezem
belebújik a trikóba,
középen meg jön a fejem,
az lenne jó, ha kilógna.

Segítség! Segítség!
Egyik kezem, másik kezem,
egyik lábam, másik lábam,
másik lábam, másik kezem,
egyik kezem, egyik lábam,
beszorult a Marci haja!
Csak az húzza a nadrágot
a fejére, aki hülye.
Kilógna a pulóverből.

Egyik kezem, másik kezem,
egyik lábam, másik lábam,
másik lábam, másik kezem,
egyik kezem, egyik lábam,
beszorult a Marci haja!
Csak az húzza a nadrágot
a fejére, aki hülye.
Előbb utóbb kijön,tudom!

Meg is hallgathatod (24:08-tól találod):