Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Oltások mellékhatása - Melyik oltásnál mire lehet számítani?

Szerző: Kiss Virág

2020. január 6.

Forrás: babaszoba.hu

A védőoltásoknak lehetnek mellékhatásai, ezek azonban az esetek túlnyomó többségében átmeneti, maguktól elmúló tünetek. Melyik oltásnál, mire számíthatunk? - erről kérdeztük Dr. Rósa Ágnes házi gyermekorvost.

Oltások mellékhatása - Melyik oltásnál mire lehet számítani? (fotó: iStock)
Az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokat a fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében kapják meg a gyermekek. Az oltások segítségével készítik fel immunrendszerüket a kórokozóval való találkozásra, s ezáltal a megbetegedés, illetve annak következményei, szövődményei elkerülhetővé válnak. A védőoltás megfelelő átoltottság esetén nemcsak az egyént, hanem a környezetét is védi. Az életkorhoz kötött Magyarországon kötelező védőoltásokat jogszabály sorolja fel.

Az oltások mellékhatásai

Bár az oltások esetleges mellékhatásai, szövődményei eltörpülnek a jótékony hatásaihoz képest, fontos ezekkel is tisztában lennünk. Ebben kértem dr. Rósa Ágnes gyermek háziorvos segítségét.
Helyesen használjuk-e a köznyelvben ezt a kifejezést, hogy az oltásoknak mellékhatásai lehetnek?
A védőoltás nem teljesen ártalmatlan beavatkozás, de követelmény, hogy az oltás veszélyessége a megelőzendő betegség súlyosságához képest elenyésző legyen. A védőoltások után kialakuló tünetek lehetnek oltási reakciók, oltási szövődmények és oltási balesetek. Ezek közül az oltási reakciókat szokták mellékhatásnak nevezni.
Szükségszerű-e, hogy az oltások után valamilyen oltási reakciót, szövődményt, mellékhatást tapasztaljanak a szülők?
Az oltási reakcióra jellemző, hogy valamennyi oltotton vagy az oltottak jelentős részén többé-kevésbé kifejezett formában jelentkezik helyi és/vagy általános tünetek formájában.
Helyi tünet lehet az oltás helyén jelentkező bőrpír, duzzanat és fájdalom. Általános tünet a láz, a rossz közérzet, fáradtságérzés és fejfájás. Ez tehát - ha úgy fogalmazunk -szükségszerű. Az oltási szövődmények viszont már nem szükségszerű és rendszeres velejárói a védőoltásoknak, mert ezek az oltott egyénnek az átlagostól eltérő reakciókészsége miatt keletkeznek.
Mi befolyásolhatja azt, hogy valakinél kialakulnak komolyabb szövődmények?
Az oltási reakciók és szövődmények nem minden esetben különíthetők el élesen egymástól, hiszen kialakulásuk oka azonos, csak súlyosságuk különböző. Így például csak szokásjog alapján nevezzük a BCG oltás utáni helyi nyirokcsomó duzzanatot oltási reakciónak, míg, ha a nyirokcsomó gennyes és kifakad, az szövődmény.
Szövődmények kialakulását ismert vagy ismeretlen hajlamosító tényezők egyaránt elősegíthetik. Egyes immunhiányos állapotokban az élő vakcinák, súlyos, nem ritkán halálos végű betegséget okozhatnak. Ezekben az állapotokban egyedi oltási tervet kell készíteni. Az oltóanyag bármelyik, nem csak kórokozó eredetű összetevőjével, mint például konzerváló, stabilizáló szerek, szembeni allergia különböző súlyosságú allergiás reakciót okozhat.
Sajnos, a hajlamosító tényezők többsége nem ismert, így az oltási szövődmények biztonsággal nem kerülhetők el, de az ismert és az oltás ellenjavallatait képező hajlamosító tényezők figyelembevételével számuk jelentősen csökkenthető.
Melyeket tekinthetjük a legsúlyosabb oltási szövődményeknek? Ezek milyen gyakran fordulnak elő?
Súlyos szövődménynek tekinthető, ha nem élő oltóanyag alkalmazása után a comb első és oldalsó felének nagyobb részét, illetve a felkar körfogatának nagyobb részét érintő duzzanat és bőrpír alakul ki. Súlyos általános tünetnek tekintendő a 39,5 °C feletti láz az oltás után 48 órán belül, anafilaxia, hörgőgörcs, gégeduzzanat, ájulás és tudatzavar. További súlyos tünet a 4 óránál hosszabb ideig tartó befolyásolhatatlan, magas hangú sírás, valamint 72 órán belül fellépő görcsök vagy agyvelőkárosodás.
Ha egy gyermeknél súlyos oltási szövődmény alakult ki, ez miként befolyásolhatja a későbbi oltásait?
Vannak olyan állapotok és betegségek, amelyek a súlyos szövődmények megakadályozása érdekében oltási ellenjavallatot jelentenek. Előzetes oltási szövődmény nélkül sem olthatók a lázas betegek, az élő vírust tartalmazó oltóanyaggal és BCG-vel a veleszületett, vagy szerzett immunológiai károsodásban szenvedők.
Súlyos oltást követő nemkívánatos esemény korábbi előfordulása, egy adott oltóanyaggal összefüggésbe hozható, korábban átvészelt anafilaxiás reakció (kiterjedt csalánkiütés, a száj és torok duzzanata, nehézlégzés, gégeduzzanat, vérnyomásesés, kollapszus, sokk) abszolút ellenjavallata az ugyanazon összetételű oltóanyaggal végzendő védőoltásnak. Ha az oltóanyag olyan összetevőt tartalmaz, amellyel szemben az oltandó korábban súlyos reakcióval válaszolt, az oltás az alapellátásban nem, csak védőoltási tanácsadóban végezhető el.
Kell-e a szülőnek/orvosnak hivatalos bejelentést tenni, ha a gyermeknél szövődmény alakult ki az oltást követően?
A védőoltásokat követő nemkívánatos oltási eseményeket (OKNE) be kell jelenteni akár gyermek, akár felnőtt oltottnál észlelték. A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet alapján a védőoltást követő nemkívánatos eseményeket, beleértve az oltási reakciókat (mellékhatásokat) és oltási baleseteket az oltóorvos, illetve észlelő személy (orvos, páciens vagy hozzátartozó) a járási hivatal népegészségügyi osztályának, és egyidejűleg az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek (OGYÉI) jelenti. Ez utóbbi mindenki számára elérhető online bejelentő felületet is működtet.

Az életkorhoz kötött kötelező védőoltások mellékhatásai

A gyermekek oltását úgynevezett oltási naptár alapján történik. 2019-ben a kötelező védőoltások oltási rendje a következő:
Kötelező védőoltások Életkor
BCG 0-4 hét
DTPa+IPV+Hib+PCV 2 hónap
DTPa+IPV+Hib 3 hónap
DTPa + IPV + Hib +PCV 4 hónap
PCV 12 hónap
MMR 15 hónap
DTPa + IPV + Hib 18 hónap
DTPa + IPV 6 év
MMR revakcináció 11 év
dTap emlékeztető oltás 11 év
Hepatitis B 12 év
A 2018. július 31. után született gyermekek 2019.09.01-től a 13 és 16 hónapos korban bárányhimlő ellen is kötelező védőoltásban részesülnek.
Arra kértem a doktornőt, hogy vegyük sorra a felsorolt kötelező védőoltásoknak lehetséges oltási reakcióit, valamint szövődményeit.

BCG (GÜMŐKÓR-TBC)

BCG oltás után kis, gennyes csomó keletkezhet, amely bőrheggel gyógyul. Előfordulhat, hogy az oltás hatására a környékbeli - rendszerint hónalji - nyirokcsomók megduzzadnak. Ez a többnyire csak helyi oltási reakció az oltott állapotát, fejlődését nem befolyásolja. Szövődménynek kell tekinteni, ha ezek a nyirokcsomók begyulladnak és elgennyednek, ez esetben szakorvoshoz kell fordulni. Veleszületett immunkárosodott újszülöttek BCG oltással nem olthatók.

DTPA: DIFTÉRIA (TOROKGYÍK)-TETANUSZ (MEREVGÖRCS)-PERTUSSIS (SZAMÁRKÖHÖGÉS), IPV+: GYERMEKBÉNULÁS, HIB+: HAEMOPHILUS INFLUENZAE

Ezeket az oltásokat kombinált oltóanyagban kapják a gyermekek, ami jelenleg a Tetraxim oltóanyag.
Nagyon gyakori oltási reakció (10%): hányás, étvágytalanság, aluszékonyság, fejfájás, idegesség (ingerlékenység), kóros sírás, izomfájdalom, bőrpír az injekció beadásának helyén, fájdalom az injekció beadásának helyén, duzzanat az injekció beadásának helyén,38 °C-nál magasabb láz, rossz közérzet.
Gyakori reakciók (1-10%): hasmenés, álmatlanság, véraláfutás az injekció beadásának helyén.
Nem gyakori reakciók (0,1-1%): hosszan tartó, vigasztalhatatlan sírás, 5 cm-nél nagyobb duzzanat és bőrpír az injekció beadásának helyén, 39 °C-nál magasabb láz.
Ritka reakciók (0,01-0,1%): 40 °C-nál magasabb láz.
Igen ritka szövődmények: görcsroham, anafilaxia, csökkent izomtónussal és csökkent reagálással járó időszak.

PCV: PNEUMOCOCCUS ELLENI VÉDŐOLTÁS

Életkor: 2 hónap, 4 hónap, 12 hónap
A tapasztalható reakciók a Tetraxim oltóanyagnál felsoroltak.

MORBILLI-MUMPS-RUBEOLA (MMR)

Oltás után 6-9 nappal láz az oltottak 5-10 %-ban, esetleg nyirokcsomóduzzanat. Oltás után 9-14 nappal 1-3 %-ban kiütések, melyek nem fertőznek és maguktól elmúlnak.
1 000 000 esetből 1 alkalommal enyhe idegrendszeri tünetek.

HEPATITS-B ELLENI OLTÁS

A gyakori és nem gyakori reakciók a Tetraxim oltással megegyeznek, nagyon ritkán arcduzzanat, izomgyengeség, ideggyulladás, ízületi gyulladás és idegrendszeri tünetek kialakulhatnak.

Mik azok az oltási balesetek?

Az oltási balesetek nem az oltott egészségi állapotának vagy oltásra adott reakciójának a következményei, hanem az oltóanyag nem megfelelő minősége, tévedés vagy a helytelen oltási technika miatt keletkező egészségkárosodás. Az oltási balesetek a vakcinák termelésének biztonságával, megfelelő ellenőrzésével, az oltóorvos odafigyelésével és a helyes oltási technikával biztosan elkerülhetők.

Kapcsolódó cikkeink:

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Kapcsolódó fórum témák