Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Oltások: kételyek és aggodalmak

Szerző: W. Ungváry Renáta

2011. augusztus 1.

Forrás: Kismama magazin

Összefoglaljuk, miért olyan nehéz pontos információkat szerezni az oltási szövődményekről.


Az oltási szaktanácsadó szavaiból nem derül ki, hogy végül is milyen gyakran és pontosan milyen szövődmények fordulnak elő az oltások után, ám az tény, hogy újra és újra hallani ilyen esetekről. Szerettünk volna szakértőt találni, aki erre a kérdésünkre is válaszol, ám nem találtunk olyan orvost, aki névvel, fényképpel vállalta volna a nyilatkozatot. Hogy miért? Mert attól félnek, hogy akkor ellehetetlenítik a munkájukat, bevonják rendelőjük engedélyét. Mert erre volt már példa, állítják. Valójában akkor, amikor egy kisgyerek konkrét megbetegedésével kapcsolatban felmerül, hogy oltási szövődményről lehet szó, az állítás nem bizonyítható minden kétséget kizáróan. Ha pereskedésre kerül sor, az oltóanyag gyártója ugyanazt az álláspontot képviselheti, mint írásunk első felének szaktanácsadója: csupán véletlen egybeesésről van szó. Ki tudja ennek az ellenkezőjét bizonyítani? Ráadásul az oltások népegészségügyi előnye, vagyis az a tény, hogy megakadályozza súlyos betegségek járványos terjedését, vitathatatlan. A németországi Robert Koch Intézet honlapján például csaknem harmincoldalas tájékoztatót talál az érdeklődő az oltási reakciókról és szövődményekről. Itt is szó esik az oltással összefüggésbe hozott autizmusról, bölcsőhalál-esetekről, ám a kommentár mindig ugyanaz: az erről szóló közlemények tudományos megalapozottsága megkérdőjelezhető, az összefüggést nem lehet bizonyítani. Ráadásul két olyan dologról van szó az autizmus és a bölcsőhalál esetében, melyeknek a pontos meghatározása körül világszerte sok a bizonytalanság. Ezért is nehéz sok eset alapján következtetéseket levonni, bár az oltásokat támogatók végül is ezt teszik: az általuk említett vizsgálatok szerint nem állapítható meg összefüggés az autizmus, illetve a bölcsőhalál gyakorisága és az oltási rend között.
Végül a Nyitott Kapu Közhasznú Alapítvány szóvivője, Hajdu Ráfis Gábor válaszolt kérdéseinkre egy névtelenséget kérő orvos szakmai támogatásával. Tehát mi is az, ami kimarad a gyógyszergyári reklámokból és az oltást népszerűsítő hatósági kampányokból?

1. Nincs pontos statisztika
Magyarországon alacsony a járványveszély és "magas az átoltottság" - vagyis szinte valamennyi gyerek megkapja a védőoltásokat. Ez szép eredmény, a WHO is elismerően nyilatkozott erről. De az elmarasztaló záradékot már nem szokták idézni az oltáspártiak. Ugyanis tény, hogy nincs reális hazai statisztika a szövődményekről. Az alacsony számok nem az oltások biztonságáról, hanem leginkább a visszajelző rendszer hatástalanságáról és érzéketlenségéről tanúskodnak. Még a gyógyszergyártók által hivatalosan elismert mellékhatások és szövődmények töredéke sem jelenik meg a statisztikákban. Nyugaton az ott jól működőnek tartott visszajelző rendszerek is csak a valós esetek 5-15 százalékát veszik nyilvántartásba. Nálunk még ennek is csak a töredéke jelenik meg. Nem beszélve arról, hogy ebből a nagyon kevés jelentett esetből is csak elvétve ismernek el valamit hivatalosan. A legtöbb eltűnik a rendszer útvesztőjében. Hosszú távú hatásokat vizsgáló tanulmányok nem készülnek, még olyan nyilvánvaló, ismert mellékhatásokkal kapcsolatban sem, mint az egyéves kor alatt beadott oltások allergizáló hatása.

2. Az orvosnak nem érdeke, hogy jelentse a szövődményeket
Bármi is történik, az orvos felelősségét mindig firtatják. Biztos, hogy a gyerekben nem lappangott eddig is olyan betegség, amit az orvosnak észre kellett volna vennie? Biztos, hogy megfelelő hőmérsékleten tartotta az oltóanyagot? Megfelelő módon és helyre adta be az injekciót? Ha az orvosnak jelentést kell készítenie erről, már korántsem annyira érdekelt abban, hogy ezt megtegye. Inkább lebeszéli a szülőt erről.

3. Mi is a szövődmény?
Még szakmai körökben sem világos, hogy mit is tekinthetünk szövődményeknek és mit "normális" oltási reakciónak. Miért csak az a szövődmény, ami három napon belül következik be? Ha valami olyat tapasztal a szülő vagy az orvos, ami nincs az oltás bizonyított és hivatalosan leírt mellékhatásai között, akkor vajon az valóban "véletlen időbeli egybeesés", vagy egy új, eddig még nem tapasztalt mellékhatás? A gyártó cégnek biztosan nem érdeke, hogy ezt elismerje, hiszen azzal komoly kártérítési pereket szabadítana magára.

4. A tudományos véleménynyilvánítás szabadsága erősen korlátozott
Sok országban nyilvános tudományos vita zajlik a védőoltásokról, alkalmazásuk szükségszerűségéről, lehetséges módozatairól. Franciaországban ennek eredményeképpen például éppen most szüntették meg a BCG-oltást kedvezőtlen hatás-mellékhatás aránya miatt. Ausztriában és Németországban már sok-sok éve nem is ajánlják. Nálunk mozdíthatatlannak tűnik a BCG-oltás, tudományos vitáról pedig szó sincs.

Mit lehet tenni?
Amerikában tizennégy éves korig jelenleg mintegy ötven ajánlott oltás közül választhatnak a szülők. Ez az út áll előttünk is, hiszen a gyerekeink egészségéért érzett félelem nagyon is jó üzlet. Nincs olyan betegség, amely adott esetben ne vezethetne nagyon ritka, súlyos szövődmények folytán halálhoz vagy fogyatékossághoz. Ám nincs olyan oltás sem, amelyről ki lehetne jelenteni, hogy teljesen veszélytelen. A jövő útja lehet az amerikai minta, ahol lehetőleg minden ellen oltanak, és reménykednek, hogy majd hat. Vagy lehet a másik, ahol a szülő és az orvos a gyerek egyéni helyzetét mérlegelve választ. Erre nálunk egyelőre nincs lehetőség. Magyarországon számos helyen keményen fellép az ÁNTSZ azok ellen, akik nem akarják beoltatni a gyereküket (illetve más időpontokban és kevesebb oltóanyaggal, mint a hivatalos oltási rend), és például kiskorú veszélyeztetése miatt bűnvádi eljárást indítanak ellenük.

Részletesebb információk
Dr. Martin Hirte: Védőoltásokról pro és kontra Budai József - Nyerges Gábor: Védőoltások Dr. Randall Neustaedter: Véd-e az oltás?

Hozzászólások

Olvassa el sorozatunk további cikkeit is!

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

A Caddy Maxi lehet a nagycsaládosok nagy kedvence (X)

A Volkswagen Caddy az első 25 évében teherautóként vált népszerűvé, majd 2004 után személyautóként is folytatta sikertörténetét, számos nagycsaládos örömére.

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések