Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Nyilvános szoptatás: nincs is ennél természetesebb!

Szerző: Kiss Virág

2017. július 20. | Frissítve: 2019. június 7.

Forrás: babaszoba.hu

Látókörtágítás, hogy mindenki megértse, hogy működik egy nyilvánosan szoptató baba-mama páros érzelmileg, biológiailag, ideológiailag. Így látjuk mi, így állunk ki mi mellette.

Szoptatás


A szoptatással alapvetően az a baj, hogy valamiért túlmisztifikálja a társadalom. Teljesen igaza van egyfelől, hiszen az egyik legcsodásabb dolog, ami anya és gyermeke között történhet. Egy csoda, hogy az anya saját tejével eteti babáját.
Az anyatej a legideálisabb táplálék a gyermeknek, a legideálisabb hőmérsékleten, mindig a baba igényeihez igazodó mennyiségben és minőségben, összetétellel - ráadásul ingyen van. Ezt nagyjából tudja is a "közvélemény": ha mondjuk egy tévériporter valamilyen erre irányuló kérdést tenne fel, a fenti tények részben vagy egészben megjelennének a válaszokban. Miért van hát az, hogy a nyilvános szoptatás másfelől mégis afféle vörös posztó, amit meghallva még a gyermekes anyukák is képesek kikelni magukból, és nyomdafestéket nem tűrő módon nekiesni szoptató sorstársaiknak?
Talán, mert nem tudják igazán, hogy egy baba hogy működik. Vagy azért, mert nincs gyermekünk, vagy azért, mert nagyon régen volt kisgyermek a háztartásukban, vagy azért, mert saját gyermeküket teljesen más elvek és (tév)hitek mentén terelgetik, terelgették annak idején. Nem tudják valószínűleg, hogy a baba, ha megéhezik, akkor kő kövön nem marad. Akkor nem nyugtatja meg semmi: sem a mobilra letöltött Bogyó és Babóca, sem az "Én kis kertet kerteltem" módszeres csiklandozása, sem a csitítgatás, sem a kétségbeesett ringatás, sem a cumi szájba való visszatuszkolása. És azok a tanácsok és visszavágások sem állják meg a helyüket sok baba-mama páros esetén, amiket úton-útfélen durrogtatnak, ha mások előtt szoptató édesanya kerül a figyelem középpontjába.

"Én mindig ki tudtam számolni, mikor lesz éhes"

Szerencsés vagy. Az igény szerint táplált gyermekek anyukái nem így tesznek. Ha a baba jelez, megetetik. Nem hagyják sírni, mert tudják, hogy azzal ártanak, és tudják jól, hogy akár 5-10 percnyi szoptatással újabb 1-2-3 órás békés együttlét, nézelődés következik. Tudják, hogy az anyatej megnyugtat, ellazít, szomjat olt és éhséget egyszerre, ezer funkciója lehet, és erre az ezer igényre a legideálisabb válasz.
A babák egy részét arra nevelik, hogy óramű pontossággal táplálkozzon (ők azok, akik három, majd négyóránként ehetek), az igény szerint szoptatott babák viszont akkor kapnak otthon is, házon kívül is, amikor jelzik. Ez nem hippiség, nem ősanyaság: a gyermek jelzéseire, igényeire adott, ösztönös és természetes anyai válasz, viselkedés, ami figyelmen kívül hagyja a nyugati társadalomból a kicsik irányába támasztott - sokszor irreális, a baba biológiai működését figyelmen kívül hagyó - elvárásokat. Mi sem mindig 7, 11, 15, 19 órakor éhezünk, szomjazunk meg.

"Miért nem feji le és adja cumis üvegben?"

Miért fejné le, ha az anyatej sterilen, megfelelő hőmérsékleten elérhető bármikor? Nem kell hozzá bemosakodni, nem kell hozzá mellszívót elővenni, azt fertőtleníteni, a tejet megfelelő körülmények között tárolni etetésig, majd akkor felmelegíteni? Ráadásul sok anyuka tudatosan - és a babák működését ismerve helyesen - nem használ cumis üveget, mert semmi szükség rá, és tudja, hogy használatával cumizavaros is lehet gyermeke, ami a szoptatás sikerességét is alááshatja.
Miért buzdítanánk akkor cumis üveges táplálásra, ha amúgy azt hangoztatjuk össztársadalmi szinten, hogy szoptasson minél hosszabban, de a WHO ajánlását nézve legalább féléves korig kizárólagosan? Egyébként pedig tételezzük fel, hogy adott édesanya akár még le is feji a tejet, ha tudja, hogy házon kívül lesz dolga. És ha nem tudja, mert váratlanul éri az elintézendő? És mi a helyzet akkor, ha az adott gyermek a legnagyobb tukmálás ellenére sem fogadja el a lefejt tejet? Mert ilyen is létezik, nem egy. És teljesen normális.

"Miért nem ad tápszert?"

Ha van teje, felesleges pénzkidobás a tápszer, és a fentebb sorjázott, friss és elérhető anyatejes érvek itt is helytállóak. A szoptatás biológiája, élettana, az ezzel kapcsolatos információk is idekívánkoznak: ha ki-kimarad egy-egy anyatejes etetés, az csökkentheti a tejmennyiséget, hiszen nem éri inger az anyamellet. Márpedig a kereslet-kínálat elvén termelődik annyi anyatej, amennyire a babának szüksége van. Nem érdemes ilyen pótlásokkal elrontani egy amúgy jól beállt anyatejtermelő rendszert. Ha egy anya nemet mond a tápszeres éhségcsillapításra a nyilvános szoptatás javára, ez is egy releváns magyarázat.

"Miért mozdul ki, ha szoptat? Miért nem bízza a gyereket másra?"

Miért kellene otthon maradnia, a négy fal között tengődnie a gyes 1-2-3 éve alatt? Alapból is ingerszegény a babás lét, miért akarja a társadalom megfosztani attól, hogy ő is teljes életet éljen, elmenjen étterembe, kávézni, vásárolni, neadjisten váratlanul ügyet intézni egy leesett rendszámtábla vagy egy átíratandó gázóra miatt? A baba oldaláról is fontos rávilágítani erre: ha anyuka jól érzi magát, akkor fogja jól érezni magát a baba is.
Ami pedig a segítséget illeti: nem mindenkinek adatik meg, hogy babavállalásával jelen legyen életében egy segítő kéz is, például nagyszülő képében. Továbbmegyünk: olyan is létezik, aki nem is akarja másra bízni gyermekét. Mert a gyermek távollétében csak sírna és hiányolná, vagy mert anyaként tudja és érzi, az első egy-két évben érdemes megadnia babájának a testközelséget, a jelenlétét, így megalapozva a kicsi világban vetett bizalmát.

"Miért nem szoptat a WC-ben vagy külön helyiségben?"

Amiért más sem szívesen eszi szendvicsét vagy milánóiját a mellékhelyiségben. Vagy ha meg is tenné, az üvöltő gyerekkel adott esetben a wc előtt kígyózó végeláthatatlan sort kiállni, több emeletet mozgólépcsőzni a helyiség miatt sokkal nagyobb stressz, mint lehuppanni az első padra elcsendesíteni a dedet a másodperc törtrésze alatt. Sajnos még mindig elég kevés a bababarát üzlet, illetve a bevásárlóközpontok baba-mama szobáival is akad hiba jócskán. Tapasztalat, hogy sokszor meghitt légyottokra használják a betérő párok, akik úgy sejtik, ott úgysincs nagy forgalom, máshol viszont a tisztaság hiánya a legnagyobb visszatartó erő. Aki ellenzi a nyilvános szoptatást, annak ajánlunk egy főétkezést eldobott óvszerek között, koszos, lepukkant lyukakban, amit elvileg szoptatásra találtak ki.

"Miért nem takarja el magát?"

Ha a világ legjobb és legtermészetesebb dolgának tartjuk a szoptatást, ellentmondó igény az, hogy elvárjuk, mindezt lepel alatt tegye egy édesanya. Sokszor azt tapasztaljuk azonban, hogy lepel ide vagy oda, ugyanolyan billogot sütnek anyukára, mintha fedetlen keblekkel tette volna mindezt. A fedetlenség okait is érdemes számba venni, nem polgárpukkasztás az egyetlen ok, ami mögötte állhat. Egy szoptató anyuka nem takarja el magát, mert...
- Nincs nála semmi, amivel ezt megtehetné. Elfelejtette, a gyerek(ek) összekészítésekor kimaradt a kendő. Vagy összekészítette, de az adott pelust be kellett fognia más célból az adott szoptatás előtt (koszos, használt, nem alkalmas arra, amire a nyilvános szopi alkalmával kellene).
- Mert hiába takarná le magát, gyermeke nem érti, hogy ha otthon minden macera nélkül szopizhat, most hirtelen miért kell lepel alatt tennie mindezt, akár 30 fokban aszalódva (=a gyerek rángatja le folyton, édesanya pedig feladja és leveszi).
- Nem gondolja, hogy ha egy tusfürdőt, kaszinót vagy újságot el lehet adni/lehet reklámozni cicikkel, akkor egy gyermeket etetni lepel alatt kellene.
- Nem gondolja, hogy ha félreeső helyen, diszkréten, elfordulva oldja meg mindezt, igényel a folyamat még egy fedőréteget.

Nem kellene vitáznunk ezen...

...ha ma egyértelmű lenne minden hivatal, épület, üzletsor, uszoda, piac, múzeum, bankfiók stb. tervezésekor, átadásakor, hogy érdemes gondolni az édesanyákra és gyermekeikre. Ha lenne mindenhol lehetőség diszkréten, meghitten elvonulni, megfelelő színvonalon és higiénés körülmények között ellátni és táplálni a kicsiket, hiszen így talán még több édesanya merne kimozdulni, nem szorongni a közvéleménytől, a bélyegtől, amit azért sütnek rá, mert nyilvánosan eteti meg gyermekét.
Míg azonban ez az ideális világ távolinak tűnik, ismerkedjünk a szoptatással: lássa mindenki, mi is az a természetadta csoda, ami végre egyre trendibb a most gyermeket nevelő, fiatal anyageneráció körében. Azok között, akik a tévhiteket, társadalmi béklyókat leküzdve csinálják mindezt ösztönösen a játszótér padján, a bevásárlóközpont szökőkútja mellett, vagy a nagytesó iskolai hangversenyén, hogy az előadás is zavartalan legyen, és anyának se kelljen távol maradnia. Mert tényleg nincs is ennél természetesebb.
Akit pedig zavar mindez, annak egy tanáccsal tudunk szolgálni: ha legközelebb gyermekét szoptató édesanyát lát, fordítsa el bátran a fejét, és mosolyogjon bátran, méghozzá annak tudatában, hogy ezzel a gesztussal épp azt támogatja, hogy egy édesanya és babája teljes életet élhessen.
Ezek is a szoptatás témához kapcsolódnak:
Regisztáció

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

A Caddy Maxi lehet a nagycsaládosok nagy kedvence (X)

A Volkswagen Caddy az első 25 évében teherautóként vált népszerűvé, majd 2004 után személyautóként is folytatta sikertörténetét, számos nagycsaládos örömére.

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések