Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Nemecsek Ernőnek ma már nem kellene meghalniaLépéshátrányban az antibiotikumokkal

Szerző: W. Ungváry Renáta

2011. szeptember 9. | Frissítve: 2015. november 5.

Forrás: babaszoba.hu

Valamikor csodaszer volt az antibiotikum, most, alig hatvan évvel a tömeges gyártás megindulása után mégis úgy tűnik, vesztésre állunk a káros baktériumok elleni harcban. Mert nem csak éltünk, hanem jócskán vissza is éltünk ezzel a lehetőséggel.

Szakértő: Dr. Szalka András, a fertőző betegségek szakorvosa, négy fővárosi kórház szakmai tanácsadója

Nemecsek Ernőnek ma már nem kellene meghalnia! Az ő tüdőgyulladását ugyanis nagy valószínűséggel pneumokokkusz fertőzés okozta, amely akkoriban még 60-70 százalékos halálozással járt. Ma az antibiotikumoknak és a pneumokokkusz oltásnak köszönhetően 10-15 százalékra csökkent ez az arány, és időseket, vagy más alapbetegségben szenvedőket érint.

Említhetnénk persze Vörösmartyt Mihályt, Ady Endrét és sok kortársukat is, akik vérbajban, azaz szifiliszben haltak meg, egy ma már tökéletesen kezelhető betegségben. Esetleg ismerősen hangzik az, hogy reumás láz? Nem véletlen! Sok évtizeddel ezelőtt a 10-12 éves gyerekeket sújtotta úgynevezett második betegségként. Kezdődött egy sztreptokokkusz piogenész baktérium okozta torokgyulladással vagy skarláttal, - ebben még nincs semmi különös, gyógyszerek nélkül is át lehet vészelni. De két-három hét múlva gyakran a szívre és az ízületekre is átterjedt a betegség, és maradandó szívbillentyű károsodást okozott. Ők 30-40-50 éves korukra komoly szívbetegek lettek és korán haltak. Amikor elkezdték alkalmazni a penicillint, rohamosan csökkent a reumás láz gyakorisága, ma pedig igazi ritkaságnak számít. A sztreptokokkusz okozta torokgyulladás ma is eredményesen kezelhető penicillinnel, az ős antibiotikummal, ugyanúgy, mint a vérbaj - tudtuk meg szakértőnktől, dr. Szalka Andrástól.

Ez az a bizonyos penicillin, amelynek felfedezésért Alexander Fleming, Ernst Chain és Howard Florey 1945-ben orvosi Nobel-díjat kapott, és aminek a létezése miatt sokan úgy gondolták: megnyertük a bakteriális fertőzések elleni háborút. Azóta rengetegféle antibiotikum került forgalomba, mégpedig azért, mert gyorsan kiderült, a pencillin nem minden baktérium ellen hatásos. Sőt, ahogy mind szélesebb körben használni kezdték ezeket a gyógyszereket, az is egyre gyakrabban előfordult, hogy nem volt képes meggyógyítani a beteget. A TBC-t okozó baktériumtörzsek között felbukkant már olyan, amelyik már ellenáll a megszokott, eddig sikeres gyógyszeres terápiának. Miért?

Ellenállnak!

A baktériumok alkalmazkodóképessége lenyűgöző. Földünk legrégebbi élőlényei közé tartoznak. Amikor a bakteriális fertőzésben szenvedő beteg antibiotikumot kap, a gyógyszer elpusztítja a mikrobákat, kivéve azt a néhányat, amely genetikai eltérései miatt ellenáll a támadásnak. Ezek aztán a elszaporodnak a felszabaduló élettérben, vagyis a szervezetünkben. Kölcsönhatásba léphetnek más baktériumokkal is, és átadhatják azokat a genetikai információkat, amelyek ellenállóvá teszik őket.

Miközben az antibiotikumra érzékeny baktériumok elpusztulnak, éppen maga az antibiotikum használat az, amely az ellenálló típus elszaporodásához vezet. Ezek a multirezisztens vagy panrezisztens baktériumok aztán járványosan terjednek olyan betegeken, akik már talán több antibiotikumon is túl vannak, de azok nem voltak hatásosak. Nemrégiben volt hír a sajtóban és az interneten az NDM1 enzimet termelő baktérium, amelyet Pakisztánból és Indiából kozmetikai műtéten átesett páciensek hurcoltak be többek közt Angliába. Már ötven halálos áldozatot követelt, a szakemberek járványos terjedéstől tartanak, mert az ismert antibiotikumok nem bizonyultak halálosnak ezekben az esetekben.

Hogyan szedjünk antibiotikumot?

Ezeket a kedvezőtlen jelenségeket csak úgy tudjuk megfékezni, ha gyökeresen és minden téren változtatunk az eddigi gyakorlaton - összegzi véleményét dr. Szalka András. A legfontosabb, hogy csak indokolt esetben, a lehető legrövidebb ideig, és a lehetséges legnagyobb dózisban szabad a betegnek antibiotikumot kapnia, a szedéssel kapcsolatban pedig szigorúan be kell tartani az orvos utasításait. Ne akkor hagyd abba a szedést, amikor jónak látod! Semmiképpen sem szabad otthon antibiotikumokat raktároznod, és a magad feje után bevenni.

Még mindig gyakori, hogy a náthás, lázas, köhögő beteg orvoshoz megy abban a reményben, hogy majd felírnak neki valami erőset, amitől elmúlik. A felsőlégúti betegségek többsége azonban vírusos eredetű, ezekben az esetekben az antibiotikumok tökéletesen hatástalanok. Ne vedd rossz néven, ha az orvos csak annyit javasol, feküdd ki a betegséget. Lehet, hogy a gyógyszert kapó páciens egy nap múlva meggyógyul, és azt gondja, lám-lám, hatott az erős antibiotikum (a köznyelvben a széles spektrumú, vagyis többféle baktériumtípus ellen is hatásos antibiotikumot nevezik így, egyébként teljesen alaptalanul). Pedig szinte biztos, hogy akkor is ugyanez történt volna, ha ágyban marad, és mézes teán kívül semmit sem vesz magához.

Antibiotikumok


Immunrendszerének, bélflórjának és általában a szervezetében élő hasznos baktériumoknak azonban jókora és teljesen felesleges pofont adott ezzel. Mert mi is történik ilyenkor? Azon kívül, hogy elősegítjük az esetleg bennünk is megtalálható ellenálló baktériumok szaporodását, egyúttal csapást mérünk megannyi hasznos baktériumra is, éppen azokra, amelyek jelenléte véd bennünket a kórokozó fajok megtelepedésétől. A beteg ebből sokszor csak a hasmenést érzékeli, szerepel is a legtöbb antibiotikum gyógyszertájékoztatójában, hogy lehetséges ilyen mellékhatás. A tönkretett vastagbélflóra helyett például egyre gyakrabban a klosztrídium difficile baktérium telepedik meg ilyenkor, amely toxint termel és súlyos hasmenést okoz, olyat, hogy akár át is lyukadhat a beteg bele. Ez a szövődmény különösen gyakran érinti az idősebbeket, és azokat, akiket kórházban vagy otthonban kezelnek.

Több kontrollt!

Az orvost szakmai protokollok tájékoztatják arról, hogyan kell eljárnia az antibiotikumok használatával kapcsolatban, és hogyan bizonyosodhat meg arról, valóban szüksége van-e a betegnek ilyen gyógyszerre. A gond csak az, hogy jelenleg Magyarországon senki sem kéri számon a szakmai ajánlás betartását, pedig ezek bizonyítékokon alapulnak, és a leghatásosabb, leghatékonyabb módszereket tartalmazzák. Közhely, hogy nincs elég pénz az egészségügyre. A sokágyas kórtermek, a fertőtlenítőszerekre költhető pénzkeret radikális csökkenése kedvez a kórházi járványoknak és az ellenálló baktériumtörzsek szaporodásának. Ugyanakkor sok beteget feleslegesen hosszan tartanak kórházban.

Nem kell mindenre

Sokat változott az álláspont még arról is, hogy a bakteriális fertőzéseknél milyen esetekben van szükség valóban antibiotikumra. Hiszen azt azért nem szabad elfelejteni, hogy az immunrendszerünk a leghatásosabb fegyver a betegségek ellen, vagyis legtöbbször sikerül minden külső segítség nélkül kigyógyulnunk az épp aktuális kórságból. Középfülgyulladásra például még 10-15 éve is azonnal adtak, sokan még ma is adnak antibiotikumot, noha az esetek jelentős részében megfelelő láz és fájdalomcsillapítás mellett magától is gyógyul a rendszerint kis beteg, ráadásul kiderült, sokszor mégis vírusok okozzák. Dr. Szalka András szerint az volna a legelőnyösebb, ha az orvos minden nap megvizsgálná páciensét, és így szorosan nyomon követné állapotának alakulását. Tüdőgyulladásnál nem ritka a jelentős állapotromlás 24-48 óra elteltével.

Vírus vagy baktérium?

Az Egyesült Államokban széleskörű, plakátokkal, hirdetésekkel támogatott kampány indult annak érdekében, hogy ráébresszék az embereket, a közönséges megfázást vírusok okozzák, a kezelés felesleges és káros. Szükség esetén, vagyis akkor, ha nem egyértelmű, hogy vírus vagy baktérium okozza a bajt, mikrobiológiai vizsgálatot végeztethet az orvos. Manapság már arra is van lehetőség, hogy három óra leforgása alatt megállapítsák a kórokozót a vizsgálati anyagból, sőt még az is kiderül, rezisztens fajtáról van-e szó. A torokgyulladásról kétséges esetben egyszerű gyorsteszttel meg lehet állapítani, hogy a penicillinre jól reagáló sztreptokokkusz piogenész okozza-e. Az OEP azonban ezeket a vizsgálatokat csak kórházi körülmények között téríti, a járóbetegellátásban nem, pedig ott volna igazán nagy jelentősége, hiszen alaposan csökkentené a felesleges antibiotikum használatot. Más vérvizsgálatok is segíthetnek a döntésben. Kérdés persze, hogy teljesen hétköznapi körülmények között, mondjuk egy távoli kis faluban, meddig lehet várni egy lázas beteg kezelésével. Az orvos felelőssége, hogy ezt eldöntse -jelenti ki dr. Szalka András. A láz okát kell keresni elsősorban, a háziorvosnak abban kell döntenie, hogy ő vállalja a kezelést vagy a kórházra bízza.

Kellemetlen mellékhatások

A már említett hasmenésen kívül a gombás fertőzések fellángolása a másik leggyakoribb antibiotikum mellékhatás. Az oka lényegében ugyanaz, mint a hasmenésé: a gyógyszer túlságosan megtizedelte a normális, hasznos baktériumflórát, és az egyébként is ott élő, de addig sakkban tartott gombák így szaporodhatnak el. Hány nő küzd aztán hónapokig, évekig tartó makacs hüvelyi gombás fertőzéssel! Pedig a gombaellenes szerek ellen is egyre inkább ellenállóvá válnak a gombák, így nem az újabb és újabb gyógyszer, hanem a normális hüvely illetve bélflóta helyreállítása volna az egyedül célravezető módszer. Férfiaknál is előfordulhat antibiotikum kúra után gombásodás a nemi szerveken és a torokban, de az igazi áldozatok a nők. Az antibiotikum abbahagyása után, ha újabb gyógyszerelés nem történik, ami tovább roncsolhatná a hüvelyflórát, szép lassan magától is helyreáll, de a tejsavas flórát visszatelepítő készítmények felgyorsíthatják ezt a folyamatot.

Hajlamosít a fertőzésre

Az antibiotikumok kérdést más oldalról is megközelíthetjük - hangsúlyozza dr. Szalka András. - Például onnan, hogy miként csökkenthetnénk széles tömegekben a bakteriális fertőzések előfordulását. Hiszen a legjobb az volna, ha egyre kevesebb esetben kellene mérlegelni az antibiotikum felírását. Csakhogy például a cukorbetegség, ami Magyarországon 7-800 ezer embert érint, hajlamosít a fertőzésekre. Ugyanez a helyzet a dohányzók többségére jellemző krónikus alsó és felős légúti hurutra. Hazánkban 100-120 ezer felderített esettel számolhatunk, de tüdőgyógyászok a valós előfordulást ennek ötszörösére teszik. Ha még hozzátesszük a folyamatos szteroidszedésre kényszerülő, és emiatt szintén fertőzésekre fogékonyabb autoimmun betegeket, a dialízisre szorulókat, a szervátültetetteket, az egykori koraszülötteket, már közel kétmillió potenciális betegnél tartunk.

Az egészséges életmódot, a sportot és a vitamindús táplálkozást kellene sokkal komolyabban venni, hogy javuljon az immunrendszer hatékonysága. Másrészt mindenképp említeni kell az oltásokat, amelyeknek egy része súlyos bakteriális fertőzések ellen véd - nem csak gyerekeket, hanem az idősebb korosztályt is. Ezekkel a lehetőségekkel még akkor is élni kell, ha az ajánlott oltás pénzbe kerül. Mert a költségeket és a következményeket össze sem lehet hasonlítani egy súlyos fertőzés kezelésének árával.

Ha nem teszünk komoly erőfeszítéseket, könnyen oda juthatunk, ahol ezelőtt 60-70 évvel tartottunk. Sötét kép, de reális - állítja dr. Szalka András.

Bakteriális fertőzések, amelyek ellen oltás véd

  • Diftéria
  • Szamárköhögés: frissítőoltás célszerű felnőtt korban
  • Tetanusz
  • Hemofilusz Influenzé B (HIB)
  • TBC
  • Pneumokokkusz: idős korban is ajánlott
  • Meningokokkusz: idős korban is ajánlott

  • Veszélyes tévhitek

    1. Az a legjobb, ha sosem veszek be gyógyszert! FONTOLD MEG!: Nem mumus az antibiotikum! Amikor valóban szükséges, életet menthet. Nem érdem, ha valaki sosem vesz be antibiotikumot.

    2. Antibiotikum helyett jó lesz a homeopátia/kineziológus is! FONTOLD MEG! Vannak olyan fertőzések, szerencsére ritkán, ahol a késlekedés, és az alternatív gyógymódokkal való túl hosszas próbálkozás csak ronthat a helyzeten. Bízd tapasztalt orvosra a döntést, kétséges esetben akár magánszolgáltatónál is végeztethetsz laborvizsgálatokat.

    3. A béltisztítás/beöntés majd helyrehozza az antibiotikum okozta károsodást. VALÓJÁBAN: a bél többszöri, mesterséges átöblítése csak ront a helyzeten, mert tovább károsítja a természetes bélflórát. Helyette jobb, ha probiotikumot tartalmazó készítményt fogyasztatsz, és ügyelsz a rostdús táplálkozásra. Étrended bővelkedjék friss, természetes állapotú élelmiszerekben, gyümölcsökben és zöldségekben. A helyreállító munkálatokat bátran a szervezetedre bízhatod, ha megadod neki, amire szüksége van.

    Az igaz mumusok

  • Az MRSA-t (meticillinnek ellenálló sztafilukokkusz aureusz) elsősorban intenzív osztályokon, sebészeteken fordul elő, de sajnos kórházon kívül is egyre inkább terjed, hiszen a kórházból hazatérő páciensek magukkal viszik és környezetükben is elterjesztik. Ezeknek a fertőzéseknek a kezelése nagyon sokba kerül, a beteget el kell különíteni, a halálozási arány magas. Vizsgálatok bizonyították, hogy azokban az intézményekben, ahol fokozottan ügyeltek a fertőzések tovaterjedésének megakadályozására, sikerült csökkenteni az MRSA fertőzések növekedésének ütemét.


  • Az ESBL, amely úgynevezett széles spektrumú béta-laktamáz enzimet termel, s ezzel bizonyos antibiotikum típusokat eleve képes hatástalanítani, még mielőtt eljutnának rendeltetési helyükre az emberi szervezetben. Az MRSA-hoz hasonló súlyos járványokat okoz főként kórházakban, de sajnos megjelent már nők húgyúti fertőzésének kórokozójaként is.

  • Hozzászólások

    Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

    4 hasznos tipp: így védd a kisbabád bőrét! (X)

    Testünk védelméhez fontos, hogy megőrizzük bőrünk épségét, ami odafigyelést igényel a mindennapokban, főleg a kisbabák esetében. Itt a 4 legfontosabb dolog a csecsemők bőrének védelme kapcsán!

    Köböl Anita: "minden pillanatot ki kell élvezni" (X)

    Köböl Anita műsorvezető néhány hete hozta világra első gyermekét, Lénát. Az újdonsült édesanyával beszélgettünk a várandósságáról, az első hetek tapasztalatairól, örömeiről.

    Támogatóink ajánlatai

    h i r d e t é s

    Facebook

    Szponzorált hirdetések

    Kapcsolódó fórum témák