Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Naponta napfényre a D-vitaminért!

Szerző: Dr. Veres Gábor gyermekgyógyász

2007. szeptember 8. | Frissítve: 2018. május 9.

Forrás: Kismama magazin

Több száz éves Madonna-ábrázolásokon láthatunk jellegzetesen kockafejű, angolkóros kisbabákat. Manapság ez a betegség ritkaságnak számít - klinikákon is csak viszonylag ritkán találkoznak vele az orvosok.

A D-vitamin főként természetes úton, a napfény segítségével képződik szervezetünkben: a napsugárzás ultraibolya hullámai segítségével koleszterinből D-vitamint szintetizálunk. Másrészt táplálék, illetve orvosság formájában is gondoskodhatunk kellő mennyiségű D-vitaminról. A makréla, a szardínia, a csukamájolaj, a vitaminnal dúsított élelmiszerek (köztük a legtöbb tápszer), vagy az orvos által felírt D-vitamin-csepp is megfelelő forrás, és biztosítja az egészséges fejlődést.

Mit tud a D-vitamin?

- Fokozza a kalcium felszívódást a bélben, így biztosítja a vér megfelelő kalciumszintjét.
- D-vitamin segítségével teljesedik ki a csontosodás bonyolult folyamata.
- Újabban a normális immunválaszban, és így a szervezet védekezőképességének biztosításában is fontos szerepet tulajdonítanak neki.

A hiányállapot tünetei A XX. század első harmadában a ködös, erősen szennyezett levegőjű Angliában gyakran találkoztak olyan görbe lábú, növekedésben elmaradt gyerekekkel, akiknek a csontozata deformált, puha volt (innen a betegség elnevezése). Később derült ki, hogy a tüneteket a szervezet D-vitamin-hiánya okozza. Azokban az országokban, ahol kevés a napsütéses órák száma, szervezetünk nem tud elegendő D-vitamint előállítani.

A rachitis (angolkór) jellemzője a kockafej, a puha koponyacsontok. Késik a fogzás, a kutacs záródása, a csukló kiszélesedett és puha, a has elődomborodik. A csontosodás zavara folytán görbe végtagcsontok alakulnak ki, "0" vagy "X" lábakkal. A mozgásfejlődés is károsodhat, az izmok csökkent tónusa miatt a gyerek később áll föl és kezd el járni. Hazánkban a D-vitamin-profilaxisnak köszönhetően egészséges gyerekeknél gyakorlatilag eltűnt a D-vitamin-hiány.

Minden nap szükség van a napfényre


Egyébként jól fejlődő kicsiknél a kutacsok késői záródásának, a fogak 6-8 hónapon túli előbukkanásának oka általában nem a D-vitamin-hiány, hanem alkati jellegzetesség. Ne alkalmazzunk emelt adagú D-vitamint fognövesztő szer gyanánt!
Felnőtteknél a népbetegségnek számító csontritkulásnak, vagyis az oszteoporózisnak is okozója lehet a D-vitamin-hiány. Ennél a betegségnél azonban számos egyéb tényező, mint például a mozgáshiány, a hormonális viszonyok, az elégtelen kalcium- és foszfátbevitel is szerepet játszik, ezért ez vitaminpótlással nem orvosolható.

Mennyit kapjon?

A magyar ajánlás szerint naponta 400-1000 egység D-vitamint kell adni minden csecsemőnek egyéves koráig. Egyéves kortól egészen 18 éves korig 500-1000 NE az ajánlott napi D-vitamin adag.

A tehéntejben kevés van belőle, csupán 40 nemzetközi egység literenként, vagyis napi 10 liter tehéntejet kellene meginnia a gyermeknek ahhoz, hogy a javasolt adaghoz hozzájusson. Az anyatej is tartalmaz D-vitamint, de ennek szintje sem éri el azt a mennyiséget, amit a nemzetközi előírások meghatároznak. A külön D-vitamint nem kapó, egyébként egészséges anyatejes babák között ennek ellenére sem alakulna ki a mi éghajlati viszonyaink közepette évente egy-kettőnél több rachitis, de nem éri meg, hogy ezt a kockázatot vállaljuk.

Túladagolás

Éppen hazánkban történt a II. világháború után, hogy a Szovjetunióból érkező D-vitamin-injekció tévedésből jóval nagyobb mennyiséget tartalmazott a hatóanyagból, mint amit a dobozon feltüntettek. Ennek következményeként sajnos számos gyerek súlyos vesekárosodást szenvedett. Manapság a mindennapi gyakorlatban a túladagolás enyhébb tüneteivel találkozunk: ingerlékenység, székrekedés, izomgyengeség és sápadtság. Éppen ezért hangsúlyozom, hogy csak abban az esetben emeljük a D-vitamincsepp adagját, ha vérvétel és orvosi vizsgálat igazolja a hiányt. Nyáron azt is figyelembe kell venni, hogy a napsütés következtében eleve több D-vitamin termelődik szervezetünkben.

Napfény és D-vitamin

Mint már korábban utaltam rá, a napfény 300 nanométeres UV sugarainak hatására a bőrben D-vitamin képződik. Ez a hullámhossz nem hatol át az ablaküvegen, vagyis csak a szabad ég alatt eltöltött idő számít! Amerikai kutatások kimutatták, hogy egy kisgyerek egész testét érintő lebarnulása során a bőrben 10 000 egység D-vitamin képződik, ami körülbelül egyhavi cseppadagnak felel meg. A magas faktorszámú naptejek használata a D-vitamin-szintézis ellen hat, hiszen hosszú időre gyakorlatilag megakadályozzák az UV sugarak bőrbe hatolását. A faktorszám az jelzi, hogy hányszor több időt tölthetünk a napon a leégés veszélye nélkül, például a 20-as faktor esetében: egy perc helyett húszat.

A naptejhez apró fényvisszaverő szemcséket adagolnak, többek közt így érhető el ez a hatás. Kicsit túlzásnak tűnik a húsz fölötti faktorszám, barna bőrű gyereknek 10 körüli, leégésre hajlamosaknak elegendő a 15-20 közötti érték, ha betartjuk a fokozatosság elvét. Ne felejtsük el, hogy nem a barnaság, hanem a leégés káros, ennek pedig 11 és 15 óra között a legnagyobb a veszélye. A D-vitamin-képződés szempontjából a reggeli, késő délutáni napfény is éppen megfelelő.

Ezek is érdekelhetnek D-vitamin témában:

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések