Pintér Sándor belügyminiszter több, az ágazatban meghatározó szerepet betöltő személyt invitált megbeszélésre. Köztük volt dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke, aki medicalonline-nak adott interjújában beszél az egyeztetés részleteiről, és az alapellátó gyermekorvosok járvány alatt szerzett tapasztalatairól.
Póta György többek között elmondta, hogy
- A belügyminiszterrel általános megbeszélés zajlott, amelynek során nem esett szó sem az ellátórendszer szerkezetének átalakításáról, sem a praxisok államosításról. Utóbbi már évekkel korábban is felmerült, de a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) akkor és most is azért állt ki, hogy vállalkozók maradjanak a parxisok.
- A gyermek alapellátásban évek óta elégtelen az utánpótlás, ami több okra vezethető vissza. A HGYE évek óta jelzi, hogy nem elég csupán többletfinanszírozást biztosítani a praxisoknak, törekedni kell a team-munka ösztönzésére, a praxisközösségek, csoportpraxisok kialakítására.
- Folyik a rezidensképzés átalakítása, amelyhez a HGYE is készít anyagokat annak érdekében, hogy racionálisabbá, interaktívabbá tegyék a szakorvosképzést. Póta György szerint, ha a jelenleginél többet tudnának kínálni a következő generációnak úgy egzisztenciálisan, mint szakmailag, akkor megoldott lenne az utánpótlás. Ha az nincs, nincs is miről beszélni. A most lecsengőben lévő koronavírus-járvány rávilágított arra, hogy elöregedett a szakma: a házi gyermekorvosok negyven százaléka volt érintett a 65 év felettiek felmentésében.
- Ezt a kiesést úgy tudták megoldani, hogy gyakorlatilag ügyeleti ellátásban dolgoztak a gyerekorvosok. Póta arra is felhívta a figyelmet, hogy már amiatt is megcsappant a rendelőkbe érkezők száma, bezártak az óvodák, iskolák, napi 30 helyett 1-2 beteg érkezett. Ez nem elsősorban annak volt köszönhető, hogy elmaradtak a megszokott közösségi járványok, hanem annak, hogy “nem kellett orvosi igazolás az iskolai hiányzások miatt. Régóta szorgalmazzuk a jelenlegi jogszabály módosítását azon irányba, hogy a közösségbe járó gyermekek mulasztásáért elsősorban a szülő feleljen. Most, az óvodák, bölcsődék újranyitásakor – a tisztifőorvos rendelkezésének értelmében – nem kell ismét igazolást adnunk arról, hogy a gyermek egészséges, és közösségbe mehet, elég, ha erről a szülő nyilatkozik. Miért ne tehetné ezt meg évközben is? Jó lenne ezt a gyakorlatot átmenteni a járvány utáni időszakra is.”
- A kötelező oltásokról Póta György elmondta, hogy “az enyhe lefolyású koronavírus megbetegedés ugyanúgy nem befolyásolja az oltást, ahogyan a szokásos, téli vírusfertőzések sem. Hiába esett ki a munkából a gyermekorvosi praxisok mintegy fele, az oltások beadását is összevontan szerveztük meg, így a legtöbb helyen semmiféle komoly elmaradás nem volt a gyermekek vakcinázásában.”
- Több olyan rendelkezés is életbe lépett a járvány időszak alatt, ami a szülőknek és az orvosoknak is előnyös, és jó lenne, ha meg lehetne őrizni később is. Ilyen például az e-recept, a telemedicina, “hiszen ma már tudjuk, hogy például egy bőrelváltozással sem kell feltétlenül azonnal a rendelőbe szaladni, elég, ha először képen látja azt az orvos. Rendkívül jól megmutatta ez a periódus, hogy az alapellátó gyermekorvosok is ki tudtak billenni a komfortzónájukból, mégpedig úgy, hogy az a team-munkát erősítette.”
- A Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke azt is elmondta, hogy örülnének, ha a kormány bármilyen komoly szerkezeti átalakítás előtt előzetes kikérné az érintettek szakmai véleményét is. “Bármi is lesz a most elkezdett átvilágítás eredménye, a szakmát irányító, önálló egészségügyi minisztériumra van szükség. Ugyancsak két éve várunk egy Országos Alapellátási és Módszertani Központ megalapításra, ami egységes irányítást biztosíthatna az alapellátás valamennyi szereplőjének. Szeretnénk, ha az átalakítás során lehetőségünk lenne a szakmai műhelymunkára, és beleszólást kaphatnánk a rólunk születő döntésekbe.”
Forrás: MedicalOnline
Kapcsolódó cikkek
