Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Mit mondanak a percentilis görbék?

Szerző: Babaszoba.hu

2003. május 1. | Frissítve: 2017. október 16.

Forrás: Madarász Utcai Gyermekkórház és Babaszoba.hu

Hogy megfelelő ütemben fejlődik-e gyermeked, arról könnyen meggyőződhetsz a percentilis görbék segítségével. Néhány adatra van csupán szükség, amik megmondják, az átlagtól milyen mértékben tér el a kicsi növekedése.

Fontos a csecsemő fejlődésének figyelemmel kísérése

Percentil értékek

A csecsemő és gyermek fejlődését és növekedését a megfelelő táblázatok segítségével tudjuk nyomon követni és ellenőrizni. Rendszerint mindenki emlékszik (főleg első) gyermeke születési súlyára, esetleg a hossza is eszébe jut. A fej körfogatának értéke már nehezebb adat, és igen kevesen emlékeznek rá, hogy az egyes hónapokban hogyan változnak ezek az értékek. Pedig mérésükkel és összehasonlításukkal lehet követni és ellenőrizni, hogy a csecsemő megfelelő ütemben fejlődik-e.
Ismert az átlag magyarországi csecsemő súlya és magassága az egyes életévek során. A népesség nagy számban rendelkezésre álló adataiból számítjuk ki az úgynevezett átlagmagasságot, -súlyt és -fejkörfogatot. Az átlagtól való eltérés még nem jelent kóros értéket, hiszen a három kilóval született csecsemő is éppen olyan egészséges lehet, mint a négy és fél kilós újszülött, ha a családban egyébként nincs hajlam cukorbetegségre, és mindkét szülő nagynövésű, erős testalkatú. Az átlagtól való jelentős eltérés azonban mindenképpen figyelmeztető jel lehet, és a védőnőknek és a gyermekorvosoknak értékelni kell a kapott mérési adatokat.
Egy percentiles görbe azokat a pontokat köti össze, amelyeknél adott életkorban a jelölt testméret értéknél a mért népesség adott százaléka kisebb.
Az átlagtól való 30-40 %-os eltérés még csak azt jelzi, hogy a csecsemő nagysúlyú vagy sovány, esetleg igen hosszú, megnyúlt vagy alacsony növésű. A fejkörfogat esetében a születési fejkörfogat mellett a havi növekedés mértékét is figyelni kell. Természetesen vannak olyan csecsemők, akik viszonylag nagyobb fejjel születnek, de ennek mértékét mindig egyénileg kell eldönteni.
Ha a gyermek értékei abba a csoportba tartoznak, amely már csak a népesség igen kis százalékára jellemzőek, tehát a legnagyobb vagy a legkisebb 5-10 %-os csoportba, ez azt jelzi, hogy mindenképpen meg kell vizsgálni az eltérés okát, és ki kell zárni a kóros okokat.
Ezért érdemes figyelemmel kísérni a növekedés, fejlődés során a vizsgált értékeket és az ún. percentiles táblázatban folyamatosan ábrázolni lehet ezek változását. Az átlagtól való jelentős eltérést mindenképpen értékelni kell. A percentil értékeknél néhány adatot kell mérni csupán.

Súly mérése és értékelése

Legegyszerűbb a súlymérés. Minden újszülöttnél a kiindulási súly a kezdeti érték, ami nem más, mint a születési súly. Érdemes otthon is a saját mérlegen, lehetőleg ruha, pelenka nélkül megmérni a baba súlyát, mivel minden mérleg kicsit mást mutat. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy a születési súly az első héten mindig visszaesik, amit az első hetekben a gyerek gyorsan visszahízik. Ezért a születési súlynál a hazaadási súly rendszerint kisebb. A gyermek súlyát célszerű digitális vagy analóg, ún. tálcás vagy hálós babamérleggel megmérni.
Mindig ugyanazon időben, pl. a fürdetés előtt és etetés előtt este vagy délelőtt célszerű mérni a meztelen csecsemőt, és persze ügyeljünk a helyiség megfelelő hőmérsékletére (23-25 fok körül megfelelő, ha a csecsemő meztelen és fürdés következik). Közvetlenül székletürítés után néhány grammal kevesebbet mérünk, amit a következő méréskor is érdemes figyelembe venni.
A szoptatás mennyiségének ellenőrzésére alkalmas a súlymérés, de a súlynövekedést nem érdemes minden nap figyelni. Elég hetente egyszer lemérni a csecsemőt. Természetesen fogyás, hányás vagy betegség esetén jobban oda kell figyelnünk a bevitt és ürített folyadék, széklet mennyiségére, és ilyenkor érdemes gyakrabban mérni a csecsemő súlyát.
A babák átlagosan hetente 10-15-20-30 dekát is hízhatnak, de ha egy-két napig nem mérhető változás, azért még nem kell azonnal orvoshoz szaladni. Ezek az ingadozások remélhetőleg átmenetiek, és nem befolyásolják különösen a gyermek normális súly- és hosszgyarapodását.

Hosszúság mérése, értékelése

A gyermek hosszát nem könnyű megállapítani, főleg a kis csecsemőét és a kúszó-mászó korban levőét, amikor még nem tud állni. Ekkor próbáljuk meg a háton fekvő gyermek mellé fektetni a centimétert, és a lábát óvatosan kinyújtani. Kezünkkel jelöljük meg a takarón a fejtető pontját, és ehhez képest mérjük le a baba hosszát.

A csecsemő hossz és súly arányainak értékelése

Ha a vizsgált gyermek méretének és életkorának koordináta-metszéspontja a 25 és 75-ös érték közé esik, akkor jól megfelel a magyar átlagnak, ez megfelel a középső rózsaszín sávnak. Ha a 10 és a 90-es percentil közé esik, akkor a csecsemő hossza, magassága megfelelő. Ebbe a világoskékkel jelzett területre esik a hazai népesség 80%-a.
Ha a testmagassághoz (mért testhosszúsághoz) viszonyított súly (testtömeg) a 10-es és 3-as érték közé esik, a csecsemő sovány, a 3-as érték alatt alultáplált. Jelentősen a 3-as érték alatt mindenképpen forduljunk orvoshoz.
A 90 és 97-es percentil érték között a gyermek nagyobb, illetve jelentősen nagyobb, mint a magyar átlagnépesség. E két érték között a csecsemő túltáplált, a 97-es érték fölött jelentősen túltáplált, amikor szintén érdemes a csecsemőt szakorvosnak megmutatni.

A fejkörfogat mérése és értékelése

Talán a legfontosabb kezdetben a fejkörfogat-mérés, később, egy éves kor után a fej már nem nő olyan gyorsan. A fejkörfogatot oly módon lehet megállapítani, hogy szabócentiméterrel a szemöldök felett, a halánték felett a tarkó felső részén, majd a másik oldalon egészen körbe a fül fölött, egészen a kiindulási pontig vezetve a mérőszalagot lemérjük a legnagyobb fejkörfogatot, ahol a centiméter visszaér, leolvassunk az értéket.
Általában a kezdeti fejkörfogat 34-35 cm, és kéthetente 1-1 cm növekedést lehet mérni. Helyes mérés mellett ennél gyorsabb ütemű növekedés esetén érdemes a gyermeket szakorvosnak megmutatni.
A percentiles görbe beosztást használva ameddig a 25-ös és 75-ös érték között követhető a fejkörfogat növekedése jól megfelel a hazai átlag fejméreteknek. A 10-es és 90-es értékek között is átlagos a növekedés. A világoskék zónában a biztonság kedvéért rendszeres, kéthetenkénti méréssel kövessük a fejkörfogat fejlődését.
Amennyiben a görbe elhagyja ezen határértékeket, kisfejűségről vagy nagyfejűségről beszélhetünk, amelynek vizsgálata és értékelése már a gyermek-szakorvos feladata.
A koraszülöttek fejkörfogata kezdetben gyorsabban növekedik, mintegy behozva a méhen belül elmaradt időszakot. Amikor eléri a megfelelő csecsemőkort már hasonló a növekedési üteme a többi csecsemőhöz, legfeljebb a fej formája kissé megnyúlt. Ez a fejforma azonban nem törvényszerű, és a felnövekedéssel párhuzamosan a fejforma általában rendeződik.

A percentil görbe használata

Hogyan értelmezzük a percentiles görbét? A középső, rózsaszín sáv által jelzett értékek között fejlődik a Magyarországon született gyermekek 50%-a (fele). A világoskék színnel jelzett értékhatárok közé esik a gyermek 90%-a. Ennek alapján mindaddig, amíg gyermekének fejlődési görbéje a rózsaszín sávba esik, fejlődése megfelelő. A világoskék zónában a biztonság kedvéért rendszeres méréssel kövessük nyomon a fejlődést. Abban az esetben, ha a görbe a kék sávon is kívül kerül, konzultáljon gyermekorvosával.

Az átlagtól való eltérés okai

Az átlagtól való elmaradásnak számos oka lehet. Az esetek legnagyobb részében pusztán alkati eltérésről van szó, vagy a szülők genetikai sajátosságai olyanok, hogy annak idején ők is eltértek az átlagos értékektől, ami később kiegyenlítődött. További okokat csak akkor érdemes keresni, ha ezeket az alapvetőket már kizártuk.
A súlyfejlődés elmaradása hátterében többnyire étkezési vagy felszívódási probléma áll. A védőnővel és a gyermekorvossal kell az étkezést és a megfelelő tápanyagbevitelt átgondolni és ellenőrizni. Ez a szoptatás esetén a legegyszerűbb, mert ekkor csak a tej mennyiségét és az etetés gyakoriságát kell tudnunk és összeszámolnunk. Mindenképpen érdemes bevezetni azt a szokást, hogy felírjuk a szoptatás, a széklet- és vizeletürítés tényét, idejét és mennyiségét.
Nagyobb gyermeknél is érdemes még feljegyezni, milyen táplálékot, milyen kezdeti mennyiségben kezdünk el bevezetni. (Felírhatjuk például, hogy adott napon 25, 30 vagy éppen 100 gr almát, banánt, őszibarackot, szilvát, vizes burgonyapürét, répalét, pépet, sütőtököt, céklát kapott a gyermek.)
Súlyos betegségek esetén is romlik a táplálék feldolgozása, és persze a szervezetbe történő beépülése is zavart szenved. Egyes betegségek kapcsán felszívódási zavarok alakulhatnak ki, melynek következménye lehet a súly, illetve magasságbeli növekedés lelassulása, elmaradása.
Egyes betegségek magasságbeli elmaradással járnak, ilyen a növekedési hormon hiánya vagy a csontosodás zavarai - pl. a D-vitamin felszívódási problémája vagy túlságosan kicsit bevitele miatt. Előfordulhat olyan kórkép is, amikor a széklet emésztése kóros, pl. ha a zsírt nem képes a szervezet megemészteni. A széklet ilyenkor zsíros fényű, de mivel egyes vitaminok felszívódásához zsírra van szükség, a vitaminhiány a növekedést is zavarhatja. A súly és a testhossz növekedése is lehet eltérő gyorsaságú, aminek eredménye lehet elhízás vagy túlzott növekedéssel járó soványság.
Minden ilyen esetben segít a megfelelő értékek mérése, regisztrálása. A percentiles görbéktől való eltérés esetén konzultáljunk gyermekorvossal. Sokkal ritkább, hogy a gyermek méretei pozitív irányban térnek el az átlagtól, és itt is főként alkati adottságok dominálnak.
Fejlődési kalkulátorunkat itt találod.

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Ezért jó a kecsketej alapú tápszer

Speciális összetételének köszönhetően kíméli a baba gyomrát és szervezetét. Miért különleges a kecsketejből készült tápszer?

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések