Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Mit mond a tudomány a szoptatásról?

Szerző: Babaszoba.hu

2008. január 28. | Frissítve: 2017. április 19.

Forrás: Kismama magazin

Az anyatej előnyeit voltaképpen felesleges lenne minduntalan emlegetni, hiszen többb millió év leforgása alatt bizonyosodott be, hogy elengedhetetlenül fontos az emberi faj fennmaradásához. Vajon a mai világban is megállja a helyét ez a kijelentés?

Mit mond a tudomány a szoptatásról?

Egyre többen hangoztatják, hogy napjainkban, amikor korszerű tápszerek és kiváló gyógyszerek állnak rendelkezésünkre - no meg pénz is, hogy mindezt megfizessük -, az anyatejes táplálás lassanként elveszíti jelentőségét. Tény, hogy a fejlett országokban ma már nincs halálra ítélve az a csecsemő, aki nem kap anyatejet. A szoptatás azonban olyan testi és lelki előnyökhöz juttatja a kisbabát, amit más módon nem kaphatna meg.
Még a XXI. század elején sem mondhatjuk el, hogy az anyatej összes titkát ismernénk, hiszen újabb és újabb fontos összetevőkre bukkannak a kutatók, illetve az eredmények tükrében eddig is ismert tények új megvilágításba kerülhetnek. Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy számos, sokéves követésen alapuló vizsgálat bizonyítja a szoptatás hosszú távú előnyeit. Lehetséges, hogy az első hetek bizonytalanságai, szoptatási gondjai és a kiismerhetetlennek tűnő, sírós, hasfájós kisbaba mellett egyszerűbb, megnyugtatóbb megoldásnak tűnik a tápszer. A távlatokat tekintve azonban biztosan akkor döntünk helyesen, ha türelmesen keressük a megoldást. Ezúttal az utóbbi néhány évben nyilvánosságra hozott kutatási eredményekből készítettünk válogatást.

A korai mellretétel erősíti az anya kötődését a csecsemőhöz

Szentpétervár egyik szülészeti klinikáján az 1987-1992 közötti időszakban az elhagyott újszülöttek száma lényegében nem változott: tízezer újszülöttből ötvenről lemondott az édesanyja. 1992-ben bababarát kórházzá alakították a klinikát. Lehetővé tették a szoptatást a szülés utáni első órában, és az újszülötteket nem választották el édesanyjuktól a gyermekágyas időszakban sem. A kezdeményezés a kórházban hagyott újszülöttek számának határozott csökkenését eredményezte, annak ellenére, hogy ugyanabban a városban más hasonló kórházakban nőtt az elhagyott babák száma.
Kimutatták, hogy ha a szülés utáni órákban az anya szoptathat, ez olyan hormonválaszt eredményez, ami megerősíti az anyai ösztönöket, és fokozza az anya kötődését a gyermekhez. Hasonló tapasztalatra jutottak debreceni csecsemőgyógyászok is. A bababarát ellátás és a kengurumódszer bevezetése után kevesebb kora- és éretten szülöttet hagytak magukra az édesanyák, és ritkább a gyerekbántalmazás a korai hónapokban.

A szoptatás védi az egészséget

A női tej összetétele folyamatosan változik: amint a szervezetben megjelenik egy kórokozó, az immunrendszer mellett a mell hámsejtjei is termelni kezdik az ellenanyagokat. Az anyatej antimikrobás ("kórokozót ölő") összetevői ellenállnak a baba emésztőenzimeinek, így sértetlenül jutnak el "állomáshelyükre". Működésük során erősítik a csecsemő még éretlen védekezőrendszerét, és elpusztítják a baktériumokat. Ott vannak a legérzékenyebb fertőzési kapukban, a nyálkahártyákon, így sokszor már azt is képesek megakadályozni, hogy a kórokozó bejusson a baba szervezetébe.
A védőanyagok másik csoportja a gyulladások kialakulásától óvja meg a szoptatott babát. A gyulladásgátló anyagok jelenléte miatt az anyatejjel táplált koraszülötteknél sokkal ritkábban alakul ki a rettegett bélelhalás (NEC), és gyorsabb a felépülés más emésztőrendszert érintő betegségekből is. Sok tudós ezeknek az anyagoknak tulajdonítja, hogy a szoptatott csecsemők között kevesebb az allergiás túlérzékenységből fakadó tünet. A védekezést serkentő összetevők harmadik csoportja az "immunmoduláló faktorok" nevet viseli. Ezek az anyagok fokozzák a csecsemő saját védőanyagainak termelődését és működését.
Az anyatej még a szoptatás befejezése után évekkel is bizonyos fokú védettséget biztosít a gyermeknek egyes betegségek ellen. Ez részben a szoptatás alatt a csecsemő szervezetébe jutó fehérvérsejteknek köszönhető. A csecsemőkorban kizárólag szoptatással táplált gyermekek cukor- és zsíranyagcseréjére az anyatej igen jó hatással van. Ez jelentősen csökkenti a felnőttkori szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, különösen a nőknél. A kizárólag szoptatással történő táplálás védelmet nyújt a gyerekkori cukorbetegséggel szemben.

Az anyatej serkenti a központi idegrendszer érését

Jól tudjuk, hogy az intellektust, vagyis az ember "okosságát" rengeteg környezeti és öröklött tényező határozza meg. De akármilyenek is a gének vagy a nevelés által biztosított lehetőségek, ezek kibontakozása mind az idegrendszer fejlettségén alapul.
A környéken és a központban elhelyezkedő idegsejtek születés után nyerik el végső formájukat, ekkor alakítanak ki egymással további összeköttetéseket, sőt az ember "vevőkészülékei", az érzékszervek is folytatják fejlődésüket a megszületés utáni hónapokban. E folyamat előrehaladásában az anyatej bizonyos összetevői sokat számítanak. Kimutatták, hogy a koraszülött csecsemők agytörzsi fejlődését az anyatejjel való táplálás nagymértékben serkenti. Ez azért is fontos, mert csökkentheti a korai légzésszünetek kialakulásának veszélyét. A hatás az anyatejben található, hosszú szénláncú telítetlen zsírsavak jelenlétének köszönhető.
Azoknál a koraszülötteknél, akiket kezdettől anyatejjel tápláltak, jóval ritkább a szem ideghártyájának (retina) elváltozása. Ezek a zsírsavak hatásukat sokkal erőteljesebben képesek kifejteni az anyatejen keresztül, mint tápszer formájában.
Ugyanakkor a legújabb kutatási eredmények szerint kizárólag az anyatejtől nem lesznek okosabbak vagy jobb magaviseletűek a gyerekek. Annyi azonban igaz, hogy a 6 hónapig vagy annál tovább szoptatott, 3 éves gyerekek a problémamegoldást, illetve hiperaktivitást mérő teszteken sokkal jobban szerepeltek. Ez a különbség azonban 5 éves korra statisztikailag jelentéktelenné alakult.

A koraszülött csecsemőt világra hozó anyák teje különleges sajátosságokkal rendelkezik

A koraszülés után termelődött tejben több növekedéshez szükséges fehérje és a D-vitamin felszívódásához elengedhetetlen taurin található, mint az érett tejben. Az idő előtt szülő anyák teje sokkal nagyobb mennyiségben és hosszabb ideig tartalmaz laktoferrint és immunglobulinokat, mint a pontosan érkező babák édesanyjának anyateje - ez biztosítja a koraszülött csecsemők számára a kórokozók elleni védelmet, akkor is, ha csak kis mennyiségű tejet képesek magukhoz venni.
Egyes antitestek magasabb arányban vannak jelen az előtejben beteg csecsemők esetében, és a védekezést biztosító összetevők nagy aránya három héten keresztül megmarad, míg az "átlagos tejben" hamar csökken. A koratejben kevesebb a tejcukor, több az antioxidáns, ami a tüdő- és látóideg-elváltozások kialakulásának esélyét csökkenti. A lehető legjobb a zsírok összetétele. Az anyatejben zsírbontó enzim, lipáz is található. Ez a magyarázata annak, hogy az anyatejes koraszülöttek igen jól gyarapodnak.

A gyermeküket szoptató anyák egészségi állapota jobb

A sokgyerekes, gyereküket legalább hat hónapig szoptató anyáknál nagyobb combcsonti átmérőt mértek a szakemberek. Ebből arra következtettek, hogy a terhesség és szoptatás alatti hormonális állapot a csonthártyában nagyobb szintű csontlerakódást eredményez, és ez megakadályozza a halmozott csontveszteséget.
A szoptatás csökkenti a mellrák kialakulásának esélyét is. Már akár kéthetes szoptatás is enyhe védelmet nyújt a mellrák kialakulása ellen, és a hatás az első szoptatástól számított akár ötven éven keresztül is megmarad.
Regisztáció

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Így lehet könnyebb az anyaság első, kihívásokkal teli időszaka (X)

Kipihent és stresszmentes kisgyermekes anyuka. Hihetetlennek hangzik? Nem az!

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések