Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Minden harmadik gyereknek hajlama van a lisztérzékenységre

Szerző: Babaszoba.hu

2018. augusztus 16.

Forrás: Svábhegyi Gyermekgyógyintézet

Új eljárással, genetikai vizsgálattal mutatható ki ma már a tejcukor- illetve a lisztérzékenység. A vizsgálat végezhető kis szúrással vérből, vagy teljesen fájdalommentesen nyálkahártya törléssel vett mintából.

Lisztérzékenységre (cöliákiára) a lakosság 25-30 százalékánál mutatható ki genetikailag fogékonyság. 

Genetikai vizsgálat

A fogékonyságot igazoló, HLA-DQ2 és HLA-DQ8 gének jelenléte a cöliákiás betegek illetve a betegségre hajlamos egyének esetében mutatható ki genetikai vizsgálattal. A mintavétel történhet nyálkahártya törléssel vagy vénás vérvételből. Ha az említett gének, illetve génkombinációk nem mutathatók ki a gyermek vagy felnőtt páciensben, akkor kizárható a lisztérzékenység, mint ahogy gyakorlatilag az is, hogy az élete folyamán bármikor kialakulna a cöliákia.
Milyen tünetek jelzik a lisztérzékenységet?

A lisztérzékenység tünetei gyerekeknél

Típusos esetekben a csecsemő egy éves kora körül visszatérő, halvány színű, hasmenés, emellett a gyermek meglehetősen étvágytalan, apatikus (környezeti ingerekre nem, vagy közönyösen reagál, állandó szomorú), alultápláltnak látszik. Már első ránézésre is gyengén fejlett az izomzata, alacsonyabb lehet a korátlagnál. Nem ritka az ismétlődő hányás, a puffadt, elődomborodó has. Kipállott lehet a szájzug, a végtagokon pedig ödéma (vizenyő) jelentkezhet. Gyakori a társuló vashiányos vérszegénység.
Ritkán a betegség későbbi életkorban is kezdődhet. Hasonló kóreredetű állapot a Duhring betegség. Manapság leginkább emésztési panaszok, fáradékonyság kivizsgálása során igazolódik lisztérzékenység. Előfordulhatnak emésztőrendszeren kívüli tünetek is, főleg már csecsemőkoron túl (fogakon szimmetrikus zománchiány, kisagyi egyensúlyzavar, rheumás jellegű ízületi gyulladás, késői serdülés).
Egyéb autoimmun eredetű betegséggel is társulhat lisztérzékenység (pl. cukorbetegség, pajzsmirigy betegség).

A lisztérzékenység okai

A cöliákia esetén a búza, árpa, rozs glutén fehérjéi immunreakciót váltanak ki a vékonybélben, amely folyományaként a bélbolyhok elsorvadnak és károsodik az emésztő- és felszívó funkció. A betegség kialakulására mind genetikai, mind környezeti tényezők hatnak. Gyanú esetén a lisztérzékenység genetikai vizsgálata is elvégezhető, mint fentebb részleteztük (vérből vagy szájnyálkahártya kaparékból). A genetikai vizsgálat szükségességét a panaszok, a tünetek, a családi kórtörténet indokolhatja. Feltétlenül fontos a szakorvosi javaslat a vizsgálat elvégeztetéséhez, mely alapján leginkább a genetikai rizikófaktorok, hajlamosító tényezők válnak megítélhetővé. A betegség igazolása laborvizsgálatokkal és a vékonybél biopsziája során nyert minta szövettani képének elemzésével történik.

Mit tehetünk szülőként, ha lisztérzékeny a gyermekünk?

A kivizsgálás után a vékonybél bolyhok sorvadásának és a vékonybél nyálkahártyájának regenerációjának egyetlen módja a gliadinmentes diéta betartása (a gliadin a glutén egyik fő fehérje komponense, mely a panaszok kiváltásáért felelős). A gyermeknek nem szabad búza-, rozs-, árpatartalmú élelmiszereket fogyasztania, helyette rizsliszt, szójaliszt, kukoricadara használható. Burgonya és hús nyugodtan adható, kivételt képeznek persze azok a húskészítmények, melyek tartalmazhatnak gliadint (zsemlével készült fasírt, hurka).
A tej- és tejtermékek fogyasztását csak akkor, és addig kell korlátozni, amíg a lisztérzékenység masszív gyomor-bélrendszeri tünetei fennállnak, és azokhoz a bélbolyhok károsodása miatt másodlagosan tejcukor-érzékenység (nincs elég tejcukorbontást végző enzim) társul.
Nagyon fontos, hogy a diétát egy életen át kell folytatni. Előfordulhat, hogy nagyobb gyermekek esetén a diéta elmaradása nem okoz különösebb tüneteket, de ennek ellenére fontos a diéta pontos tartása, hiszen kimutatták, hogy a nem diétázó lisztérzékenyek körében nagyobb valószínűséggel fordul elő rosszindulatú nyirokmirigy-daganat!

Megelőzés, de hogyan?

Glutén tartalmú ételek (búza, árpa, rozs, zab) bevezetési idejével kapcsolatban nemrégiben új szakmai ajánlás készült a következők miatt:
- jelenleg Magyarországon körülbelül 30 százalékos a lisztérzékenységre genetikailag veszélyeztetett gyermekek aránya, ami évente mintegy 30 ezer megszületett veszélyeztetett gyermeket jelent! Miattuk fontos a széles körű általános megelőzési ajánlás betartása.

Hogyan vezessük be a glutén tartalmú ételek fogyasztását a csecsemőknél?

A jelenlegi ajánlás szerint 6 és 12 hónapos kor között bármikor bevezethető a glutén, nem étkezést kiváltva, hanem a lisztérzékenység megelőzéseként javasolják napi fél vagy másnaponta 1 babakeksz adását - pép formájában! A pép elkészítéséhez lefejt anyatejet vagy forralt és lehűtött vizet használhatnak az édesanyák. A kekszpép adható szoptatás közben vagy után, a baba igénye szerint.
A vegyes és mesterséges táplálásban részesülő csecsemőknél a glutén bevezetése történhet úgy, hogy vagy naponta fél vagy másnaponta 1 babakekszet adunk a gyermeknek pép formájában, amelyet célszerűen gyümölcshöz, főzelékhez hozzákeverni, vagy a főzeléket habarva, a habaráshoz maximum egész napra összesen napi 2,5g (1 csapott mokkáskanál) lisztet használni. Fontos, hogy a glutén bevezetése kis mennyiségekkel történjen, ezért a fenti mennyiségekre vonatkozó ajánlás pontosan követendő!
További cikkek lisztérzékenység témában:

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

A Caddy Maxi lehet a nagycsaládosok nagy kedvence (X)

A Volkswagen Caddy az első 25 évében teherautóként vált népszerűvé, majd 2004 után személyautóként is folytatta sikertörténetét, számos nagycsaládos örömére.

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések