Baba

Mi a különbség a természetes és a mesterséges nyájimmunitás között?

Sokat hallunk a nyájimmunitásról a koronavírus-járvány kapcsán. Mi is jelent pontosan és mi a különbség a természetes és mesterséges nyájimmunitás között?
2020. Május 07.
Mi a különbség a természetes és a mesterséges nyájimmunitás között? (fotó: Getty Images)

A nyájimmunitás azt jelenti, hogy a népesség egy része védettséget ad a népesség másik részének egy fertőző betegséggel szemben, vagy úgy, hogy oltást kapott vagy úgy, hogy átesett a betegségen. A nyájimmunitás akkor következik be, amikor a népesség nagyobb része védetté válik és így megszakad vagy jelentősen lelassul a fertőzés, a kórokozó nem képes tovább terjedni. De van-e különbség a természetes (azaz ha valaki áteszik a fertőzésen) és a mesterséges (azaz ha oltást kap a fertőzés ellen) nyájimmunitás között?

“Mind a kettő ugyanúgy működik. De van egy nagy különbség. A természetes nyájimmunitásnál át kell esni a betegségen, de annak sajnos lehetnek szövődményei, és halálesetek is előfordulhatnak. A védőoltás által kiváltott nyájimmunitásnál rendkívül ritkák a szövődmények, maradandó károsodást soha nem okoz, és kockázatmentes, vagyis nincs halálozás. Nem lesz beteg a beoltott ember, így nem is történik haláleset. Ez a kettő között a lényeges különbség” – fogalmazott az origo.hu-nak Ócsai Lajos járványügyi szakértő, az ÁNTSZ járványügyi főosztályának korábbi vezetője.

A járványügyi szakember a természetes nyájimmunitásra hoz is példát, ilyen például a diftéria. “Amikor még nem volt ellene védőoltás, akkor azt vették észre az emberek, hogy hétévente jelent meg a járvány. Ez azért történt így, mert a gyerekek hatévesen elmentek iskolába – akkor még óvoda és bölcsőde nem volt jellemző -, és ott megfertőzték egymást, aztán kialakult a nyájimmunitás közöttük. Így a következő járvány hét év múlva jelentkezett, amikor azok a kisgyerekek mentek első osztályba, akik nem voltak védettek, vagyis még nem kapták el a betegséget. Ott újra felütötte fejét a diftéria.” Ma már ez nem történhetne meg, hiszen létezik ellene védőoltás és minden gyerek úgy megy iskolába, hogy védett a betegséggel szemben. Ha pedig nagy az átoltottság, akkor a beoltottak nemcsak magukat védik meg az adott betegségtől, hanem azokat is, akik valamilyen oknál fogva nem kaphatják meg az oltást (például mert valamilyen autoimmun betegségük van).

Forrás: origo.hu/babaszoba.hu