Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Mennyi mérget adunk a babának?

Szerző: W. Ungváry Renáta

2008. február 5. | Frissítve: 2016. március 6.

Forrás: Kismama magazin

Exkluzív kutatás - A Kismama és a Wellness utánajárt, hogy vajon mennyire egészségesek a boltokban, piacokon kapható gyümölcsök, zöldségek.

Mennyi mérget adunk a babának?

Vajon mennyire bízhatunk a piacon, hipermarketben, sarki zöldségesnél vásárolt gyümölcsben, krumpliban, répában? Mennyi növényvédő szert és egyéb szennyező anyagot kell a kisbabának az első pürékkel együtt elfogyasztania? Csak az üveges bébiétel biztonságos?

A szermaradvány-vizsgálatokat a Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növényvédőszermaradék-analitikai Laboratóriumában, Velencén végezték el.
Az egész egy almával és három szem csodaszép ringlóval kezdődött. Matyi fiam fogta az almát, beleharapott, majd rögtön ki is köpte: fuj, ez vegyszerízű! Megszagoltam, és tényleg, átható, orrfacsaró vegyszerszaga volt a küllemre átlagos gyümölcsnek. Igaz, Matyi nem szokta magát azzal fárasztani, hogy megmossa, ez azért mégiscsak mellbevágó volt, különösen azért, mert ugyanebből a szállítmányból akár Ilonkának is adhattam volna egy kis kóstolót.

A három ringló pedig pontosan két hónapja várakozik érintetlenül a hűtőszekrényünkben. Először csak elfeledkeztem róluk, aztán, amikor láttam, hogy romlásnak még két hét múlva sincs semmi jele rajtuk, már kíváncsiságból döntöttem úgy, kipróbálom, meddig bírják. Nos, ma is pontosan úgy néznek ki, mint kilenc hete, amikor megvásároltam őket: mintha épp az imént szedtem volna a fáról valamennyit. Nem furcsa ez egy kissé? Halhatatlanná varázsolt ringlók?

Vajon mennyi veszélyes mérget eszik meg a családom nap mint nap, noha igyekszem úgy vásárolni, hogy elkerüljük az ismert veszélyforrásokat? Mivel Ilonka lányunknál már lassan aktuális lesz a kóstolgatás, komolyan elbizonytalanodtam, hogy vajon követhetem-e az Egészségügyi Világszervezet ajánlását, miszerint házi készítésű, tápláló, vitamindús ételekkel kezdjük a hozzátáplálást. Hiszen valóban nem tudhatom, mikor permetezték és mivel, milyen szerekkel kezelték a felületét, hogy ne menjen tönkre időnek előtte.

Álruhás nyomozók

A kérdés olyan izgalmas, hogy a Wellness magazinnal karöltve elhatároztuk, kiderítjük az igazságot. Megtudtuk, hogy Magyarországon a hatósági vizsgálatok előre bejelentett időszakban, növényvédelmi felügyelő jelenlétében történnek. Úgy gondoltuk, hogy mi inkább háziasszonynak álcázva látogatunk meg néhány üzletet, nagyáruházat, zöldségesbódét, és azt a zöldséget, gyümölcsöt vizsgáltatjuk meg, amit bármelyik olvasónk berakhatna a kosarába. Csupa olyasmit, amit akár csecsemők is kaphatnának.

Akciónkra november elején került sor. Az árut nyomban el is vittük a hét hazai laboratórium egyikébe, ahol pontosan százféle szermaradvány jelenlétét vizsgálták, és a nehézfém-szennyezettséget is ellenőrizték. Tudtuk, hogy a szokásos ellenőrzések során a terményeket mindig abban az állapotban vizsgálják, ahogy a boltban találták, vagyis mosás, hámozás nélkül. Mi viszont abból indultunk ki, hogy senkinek sem jutna eszébe a banánt vagy a krumplit héjastul és mosatlanul elfogyasztani. Éppen arra voltunk kíváncsiak, mi kerül a tányérunkba, miután megmostuk, vagy, ha kell, meghámoztuk az alapanyagot. A laboratórium munkatársai tehát a kedvünkért megváltoztatták a vizsgálat menetét.

Meglepetés!

Kíváncsian és izgatottan vártuk az eredményt. Számítottunk arra, hogy egyik-másik termény, például a cherry paradicsom vagy a banán biztosan szennyezett lesz. Az eredmények azonban igencsak megleptek mindannyiunkat. Egyetlen általunk leadott gyümölcs vagy zöldség sem tartalmazott határérték feletti szermaradványt, és nehézfémeket sem lehetett kimutatni a mintákból a határértékeket akár csak megközelítő mennyiségben sem! Sőt, kilenc termény esetében semmilyen szermaradványt nem találtak.

A körte és a zöldpaprika azonban valószínűleg fennakadt volna a szűrőn, ha szabályosan, tehát mosatlanul vizsgálták volna. A körtében, amely hagyományosan téli gyümölcsünk, és kicsik is gyakran kapják, négy különböző vegyszert találtak (szintén határérték alatt), köztük két különböző rovarölő szert és két különböző gombaölőszert. Egy kivételével valamennyi úgynevezett szisztémikus hatású szer, amelyet lemosással és hámozással sem lehet tökéletesen eltávolítani, mivel a növény egészében felszívódik.

Riadó!

2005: mérgező gombaölőszerrel kezelt pirospaprikát találtak az üzletek polcain.
2007: dioxinnal szennyezett guargumi került a felhasznált adalékanyagok közé, így a konyhánkba is. De Hollandiában találtak már garnélarákban kolerabaktériumokat... Hogy mi előzte meg a bajt? Az Európai Unióban riasztási rendszer működik, ha valahol szabálytalanságra derül fény, az összes tagállam összehangolt akcióba kezdhet. A garnélarák-ügy felgöngyölítéséhez huszonnégy óra sem kellett.

Ugyanakkor a globalizáció hatásaként egyre nehezebb nyomon követni, honnan milyen szer kerül a kertekbe, a hatóság ugyanis csak azt ellenőrzi, amiről tudomása van. A legújabb kínai rovarölőszer, amely potom áron és féllegális csatornákon jut el a földekre, valószínűleg a termelő titka marad.

A hatóság sajnos nem vizsgál meg minden egyes terményt és szállítmányt, hiszen roppant költséges eljárásokról van szó. A mi kis egyszeri akciónk költsége megközelítette az egymillió forintot. Olvasóinknak bizonyára se pénze, se kedve ahhoz, hogy saját állandó beszerzési forrásait vizsgáltassa.

Kapjon inkább bébiételt?

A bébiételekre egységesen a 0,01 milligramm/kilogramm határérték vonatkozik, ez gyakorlatilag a kimutathatósági határt jelenti. A legkisebbeknek szánt ételeknél ugyanis jogos elvárás, hogy semmilyen szermaradványt ne tartalmazzanak. Az viszont csúsztatás, ha a kész bébiételt a mosatlanul vizsgált zöldség értékeihez viszonyítjuk, márpedig a hatóság közzétett adatai alapján legfeljebb ilyen összehasonlítást végezhetnénk.

A mi vizsgálatunkból tisztán kiderül, hogy elég betartani az alapvető tisztasági követelményeket (mosás, hámozás) ahhoz, hogy az esetek zömében ugyanolyan tisztasági fokú ételt adjunk, mint az üveges bébiétel. Bio minősítésű bébiételekkel hasonló malőr nem fordulhat elő (ezeknél ugyanis már a mosatlan, feldolgozatlan alapanyag szermaradvány-értékeit is rendszeresen vizsgálják), de az árusított márkák zöme nem bio!

Hol vásároljunk?

Az utóbbi egy-két évben alaposan megváltozott a piac. A hipermarketek többnyire ugyanattól a nagykereskedőtől szerzik be az árut, mint a sarki zöldséges. A piaci árus is sok esetben a nagykereskedőtől vásárol. Kivétel talán az az őstermelő, akinek el is hisszük, hogy ő maga kapálta, gyomlálta a terményét, és a krumplibogarakat saját kezűleg szedte le a növényről. Az áru eredetének írásbeli igazolása ugyan előírás, de próbavásárlásunk során érdeklődésünkre a piacon egyik esetben sem tudott ilyen dokumentumot felmutatni az árus. Ha rákérdezünk, hogy magyar áruról van-e szó, a banán kivételével mindig rávágták, hogy igen. De hát az almára semmi sincs ráírva...

Mérgező vagy biztonságos?

  • A legbiztonságosabb babaétel a burgonya, répa, sütőtök, cukkini, banán, alma megmosva és meghámozva. Gyümölcsök és paradicsom a természetes termőidejükben megmosva, szükség esetén hámozva. Brokkoli, karfiol alaposan megmosva, esetleg kefével ledörzsölgetve, a kelfélék és a póréhagyma akkor, ha a külső leveleket kidobjuk, majd ezután mossuk meg alaposan a növény többi részét.
  • Ne adjunk a picinek olyan terményeket, például import szőlőt, szamócát, amelyekben a hatósági vizsgálatok során gyakran találnak határérték feletti mennyiségű szermaradványt.
  • Kerüljük az importból származó, messzi földről ideszállított gyümölcsöt, hiszen a szállíthatóság érdekében ezeket többféle szerrel is kezelni szokták. A banán és a vastag héjú déligyümölcsök kivételt jelentenek, ezeket ugyanis szinte kizárólag a felszínen ható szerekkel kezelik.
  • A lehető legritkábban használjunk olyan zöldséget, gyümölcsöt, amelynek nincs szezonja. Ha mégis, akkor alaposan mossuk, hámozzuk meg, és csak egyévesnél idősebb gyereknek adjuk.
  • Kerüljük az olyan terményt, amelyen permetcseppek láthatók, és a szaga is vegyszermaradványokra utal.
  • Valamennyi termesztett növény tartalmaz nitritet, illetve nitrátot, de van köztük néhány, amely a szükségesnél nagyobb mennyiségben veszi fel ezt az anyagot a talajból, és elraktározza. A legmagasabb nitráttartalom a salátából, retekből, céklából és spenótból mutatható ki. Bár a 2007-es rutinvizsgálatokban nem találtak határérték feletti mennyiséget tartalmazó terményt, egyéves kor alatt talán nem célszerű ezekből adni a kicsiknek.
  • A növényvédő szerek mennyiségét alapos mosással, hámozással csökkenthetjük. Sok esetben a sütés, főzés hatására tovább csökken a szerkoncentráció. A déligyümölcsöket is mossuk meg, szivaccsal vagy kefével folyó víz alatt dörzsöljük le a héjat, a gyümölcs feldarabolásához pedig ne azt a kést használjuk, amivel hámoztunk.


  • Szaktanácsadó: Vásárhelyi Adrienn élelmiszer-biztonsági mérnök szakértő

    Kapcsolódó cikkeink:
  • Veszélyes bébiétel? Hírlapi kacsa!
  • Tényleg bio a bio?
  • Csak biozöldséget?
  • Regisztáció

    Hozzászólások

    Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

    Így lehet könnyebb az anyaság első, kihívásokkal teli időszaka (X)

    Kipihent és stresszmentes kisgyermekes anyuka. Hihetetlennek hangzik? Nem az!

    Támogatóink ajánlatai

    h i r d e t é s

    Facebook

    Szponzorált hirdetések