Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Mennyi D-vitamin kell a gyereknek?Nagyobb adag kell a hideg időszakban

Szerző: W. Ungváry Renáta

2013. április 28. | Frissítve: 2017. január 25.

Forrás: babaszoba.hu

Sokat hallani arról, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb adagban kellene szednünk D-vitamint, a gyerekeknek feltétlenül, az egész nap irodában, lakásban gubbasztó felnőtteknek úgyszintén.

Ha hidegebbre fordul az idő, pótolni kell a D-vitamint


Vajon csak a vitaminüzletág új vadhajtásáról van szó? A feltételezés kézenfekvő, hiszen a D-vitamin azok közé a létfontosságú anyagok közé tartozik, amelyeket szervezetünk napfény segítségével maga is képes előállítani, mégpedig lényegesen jobb hatásfokkal, jobban hasznosítható formában, mint ha szájon át fogyasztanánk tabletták vagy speciális élelmiszerek formájában.
A tudományos kutatások azonban azt mutatják, hogy a D-vitamin-szint jóformán valamennyi szervrendszer működését jelentősen befolyásolja. Hiányát jelenleg a "civilizált világ" egyik legsúlyosabb és legelterjedtebb egészségügyi problémájának tekintik - ahogy ez a nyilvánosságra hozott "Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében" címet viselő dokumentumban olvasható, és amelyet a különféle érintett szakterületek neves képviselői állítottak össze. A D-vitamint kulcsszerepe miatt inkább hormonnak tekintik.

D-vitamin - a napozás a legfőbb forrás

A konszenzus megállapítja, hogy a bőrben UV-B sugárzás hatására kialakuló D-vitamin az emberi szervezet legfőbb D-vitamin-forrása. (A szoláriumok UV-A sugárzása nem alkalmas a D-vitamin-képzésre!) A baj csak az, hogy kevés időt töltünk napon, és azt a keveset is rendszerint úgy, hogy a leégéstől és a bőrráktól való félelmünkben napvédő szert kenünk magunkra.
Ráadásul az emberek többsége nem fokozatosan szoktatja magát a naphoz, hanem "kampányszerűen" napozik, amikor szabadságon van. Gyerekek és érzékeny bőrű felnőttek nem képesek ilyen rövid idő alatt kialakítani a megfelelő szintű saját védelmet a túl sok napsütés ellen, s az eredmény: különböző súlyossági fokú napégés, amely növeli a bőrrák kockázatát.
Napfóbia vagy túlzásba vitt napozás helyett azonban sokkal ésszerűbb viselkedés, ha fokozatosan szoktatjuk magunkat a naphoz:
  • A hőmérséklet függvényében a lehető legnagyobb csupasz bőrfelületet érje a nap.
  • Növeljük fokozatosan a napvédelem nélkül napon töltött idő hosszát. A bőrgyógyász napi 10-30 perces, a testfelszín legalább 15 százalékát (arc, kar, váll) érő napsugárzást tart még biztonságosnak.
  • Magyarországon márciustól októberig naponta 15 perces, az arcot és a fedetlen végtagokat érő, 10 és 15 óra közötti közvetlen napsütés szükséges a megfelelő D-vitamin-képzéshez. A reggeli, délutáni, késő őszi, téli és kora tavaszi napsugárzás nagyságrendekkel kevesebb D-vitamin képzéséhez elegendő.
  • A túl sok napsugárzás nem eredményez túlzott D-vitamin-képződést, mert a barnulás gátolja ezt a folyamatot.

Miben mennyi a D-vitamin? (NE =nemzetközi egység)

  • Az átlagos magyar étrendben: 80 NE
  • D-vitaminban gazdag étrend nemzetközi viszonylatban: 150 NE
  • Kismamavitaminokban: 400-500 NE D3
  • A csecsemők megfelelő D-vitamin-képzéséhez tavasztól őszig HETI 30 percet kellene csak pelenkában napon tölteniük. Ahogy Szabó András professzor megállapítja, "erre a mindennapokban szinte sosem kerül sor, mert ha napoztatják is a csecsemőt, napvédő krémet használnak". Itt tartunk pillanatnyilag: a szakember még heti fél óra napoztatásról is úgy véli tapasztalatai alapján, hogy nehezen kivitelezhető.

Javasolt bevitel a D-vitamin-hiány megelőzésére

  • a terhesség idején legalább napi 1500-2000, maximum 4000 NE D3
  • csecsemőknek (0-1 év) 400-1000 NE
  • 1-től 18 éves korig 500-1000 NE
  • felnőtteknek 1500-2000 NE
  • túlsúlyos felnőtteknek 3000-4000 NE
A gyerekkorban javasolt adagokkal kapcsolatban valójában még nagy a bizonytalanság. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia még 400 NE bevitelt javasol hároméves korig, ám ahhoz, hogy a gyermek elérje a normális D-vitamin-értéket, napi 2000 NE szükséges. Finnországban ekkora adag mellett észlelték az egyes típusú cukorbetegség előfordulásának csökkenését, Japánban pedig az influenza kockázata csökkent 42 százalékkal a napi 1200 NE-s adagnak köszönhetően.
Jelenleg nincs még hivatalos ajánlás a hároméves kor utáni D-vitamin-pótlásra, ezért a társadalombiztosítás terhére jelenleg még nem írhatja fel a házi gyermekorvos. Információink szerint ez változni fog a közeli jövőben.
Az említett akadémiai összefoglalóban olvashatjuk, hogy a teljes lakosság D-vitamin-pótlásának költsége 15 milliárd forint, ellenben az így megelőzhető betegségek miatt 250 milliárddal csökkennének az egészségügyi kiadások. Nem kétséges, hogy megéri, ám csak úgy, hogy mindez a napozás előnyös hatásait bemutató tájékoztató kampánnyal párosul, ellensúlyozandó a naptejek indokolatlanul gyakori, általános használatát.

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések