Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Mellplasztika vagy szoptatás?

Szerző: Szalma Erika

2014. július 7. | Frissítve: 2015. október 5.

Forrás: Kismama magazin

Van, aki elégedett az új formákkal. Mások annak örülnek, hogy nem feküdtek kés alá. A mellplasztika kérdését jártuk körbe plasztikai sebész, laktációs tanácsadó és pszichiáter segítségével.

"Mindig is fontos volt számomra, hogy jól nézzek ki. Kislányként sokáig dundi voltam, tulajdonképpen tizennégy éves koromtól fogyókúráztam" - kezdi történetét Anna (29), a háromgyermekes, aerobikedző anyuka, aki bevallotta, sokáig a nővérével szemben volt kisebbségi érzése, akit a szüleik szépségversenyekre hordtak. "A másik problémám az volt, hogy szinte alig volt mellem. Már kamaszként foglalkoztatott a mellnagyobbítás, de mindenképp meg akartam várni, hogy gyerekeim legyenek. Valószínűleg az állandó súlyingadozás betett a hormonháztartásomnak, a menzeszem is rendszertelen volt sokáig, hónapokig meg sem jött, aztán szerencsére hormonkezeléssel sikerült viszonylag könnyen teherbe esnem, de szoptatni nem tudtam. Abban is bíztam, hátha a szoptatás következtében jobb lesz a helyzet, de ez nem jött be. Aztán amikor Kristóf, a harmadik gyerekünk egyéves lett, bejelentkeztem konzultációra egy plasztikai sebészhez, és nemsokára meg is műtöttek. Elszánt voltam, nem is próbáltak lebeszélni."
Anna bevallotta, annyira gátlásos volt kis mellei miatt, hogy nem szívesen nézett tükörbe sem. "A férjem előtt is csak melltartóban voltam hajlandó mutatkozni, még a legintimebb együttléteink közben sem voltam teljesen meztelen." Bálint úgy szerette a feleségét, ahogy van, de tiszteletben tartotta az aggályait. Sosem erőltetett semmit, és támogatta, amikor elszánta magát a műtétre. "Az alkatomhoz kisebb méretet ajánlott az orvos, de én azt akartam, hogy ha már hozzányúlnak, legyen látszatja, ezért nagyobb implantátumot kértem. A férjemnek tetszett a próba, és a végeredménnyel is mindketten elégedettek voltunk" - mondja Anna, akinek iszonyú fájdalmai voltak a műtét után. "A szülés semmi volt ahhoz képest, amit az első hetekben éreztem. Mintha egy elefánt ült volna a mellkasomon, újra kellett tanulnom levegőt venni. De megérte." Az implantátumot félig Anna mellizmai alá helyezték be, a minél természetesebb hatás érdekében. "A gyerekek nagyon ügyesen viselkedtek a műtét után, megértették, hogy nem tudom felvenni őket egy darabig. A kislányom, Adri tudta, hogy mi történik velem, elmagyaráztuk neki. Egyszer még azt is mondta, miután benézett a pólója alá, hogy anya, szerintem nekem is meg kell majd műteni a cicimet. Remélem, nem így lesz, de ha mégis, én támogatni fogom benne" - teszi hozzá az anyuka, aki az orrműtétet is fontolgatta korábban, de a férje nem akarta, hogy az arcán változtasson, ezért lemondott róla.

"Kevesen keresnek meg lélekgyógyász szakembert plasztikai műtétek előtt, pedig sokszor nem ártana" - tudtuk meg dr. Battonyai Tünde pszichiátertől. "Akik elég elszántak, jól átgondolták a dolgot, és tényleg kellően indokolt esetükben a műtét, mert a másképpen nem oldható gátlásaiktól, szorongásuktól szabadítja meg őket, azoknak érdemes elvégeztetni a beavatkozást. Ilyenkor általában nem követi második vagy harmadik műtét az elsőt. Ha viszont a páciens úgy gondolja, hogy a kétszer nagyobb mellével tudja majd megtartani a párját, akkor ott az egészséges önértékeléssel vannak gondok. Nekik a nagyobb mell nem fog tartós elégedettséget hozni, utána az orrukat is meg akarják műttetni, aztán jön a többi testrész."

A szakember szerint Anna esetében is megbújhat a háttérben önértékelési probléma, ami oda is vezethet, hogy az anyuka sosem lesz igazán elégedett önmagával, ha az általa elképzelt tökéletes testképtől várja a boldogságot.

"Örülök, hogy nem feküdtem kés alá"

Előfordul, hogy a korábban nagy problémának tűnő testi tökéletlenség később teljes mértékben lekerül a napirendről.

"Kamaszkorom óta zavartak a méreteim, de reménykedtem benne, hogy a terhességgel, szoptatással javulni fog a helyzet" - meséli Detti (37), a kimondottan csinos, háromgyerekes édesanya. "Sajnos nem így történt, sőt még rosszabb lett. A kicsi, feszes nemhogy nagyobb lett volna, még meg is nyúlt. Még szerettünk volna gyereket, ezért továbbra sem fordultam sebészhez, de a második gyerekem születése után már annyira lelombozott a mellem látványa, hogy elmentem egy konzultációra. Mindent megbeszéltünk, kaptam ajánlatot, kezdett élesedni a helyzet." Detti minden támogatást megkapott a férjétől.

"Nekem nem számított, hogy mekkora, úgy is tetszett a feleségem, ahogy volt, de hiába győzködtem, hogy számomra ő a legjobb nő a világon, nem tudtam megváltoztatni a véleményét" - kapcsolódik be a férj, Tibor. "Úgy voltam vele, ha attól jobban érzi magát, hát legyen."

Az élet viszont úgy hozta, hogy Detti harmadszor is terhes lett, és megint másfelé irányult a figyelme. "Kicsit hezitáltam is, hogy kiadjunk-e annyi pénzt a műtétre, de igazából már korábban másra koncentráltam, mert elég nehezen estem teherbe. A kisfiamat jobban akartam, mint a tökéletes melleket, így aztán arra összpontosítottam inkább, és a műtétet egyre inkább elfelejtettem. Aztán amikor egy év után összejött a baba, annyira örültem, hogy sok mindent máshogy láttam, még talán saját magamat is. Azóta egyre kevésbé foglalkoztat, hogy mekkorák a melleim, és utólag nagyon örülök, hogy nem adtunk ki annyi pénzt a műtétre, mert nem ért volna annyit ez az egész" - vallja be az édesanya.

A pszichiáter szerint sokszor nem meghatározó, hogy aktuálisan hogyan látjuk magunkat, ezért nem tanácsos elhamarkodott döntéseket hozni, mert utólag bizony megbánhatjuk. "Ha nem vagyunk elég eltökéltek, valószínűleg nem is hozna megoldást a plasztika, ezért ilyen esetben mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni" - magyarázza dr. Battonyai Tünde.

Mellplasztika vagy szoptatás? (Fotó: Europress)

"Nem féltettem a melleimet a szoptatástól"

Veronika is azok közé tartozik, akik örülnek, hogy elszánták magukat a mellnagyobbításra. "2006-ban, 19 évesen feküdtem kés alá" - meséli Erdélyi Veronika (27), két kislány, a hatéves Perla és a két és fél éves Zara édesanyja. "Egy külföldön élő ismerősünknek kerestünk orvost itthon, és a végeredményt látva én is kedvet kaptam a műtéthez. A férjem elégedett volt a külsőmmel, azt mondta, úgy szeret, ahogy vagyok, én viszont úgy gondoltam, sokkal magabiztosabb és nőiesebb lennék formásabb mellekkel. Voltak kételyeim, mert később akartam gyerekeket, és amikor megkerestük az orvost, az volt az első kérdésem, hogy tudok-e majd szoptatni. Ő megnyugtatott, azt mondta, hogy a beavatkozás nem fogja érinteni a mirigyállományt. Igaza lett, gond nélkül szoptattam mindkét kislányomat, tejem is volt bőven" - mondja az anyuka, akinek sóoldatos implantátumot helyeztek a mellizmai alá. "Most azt gondolom, sokkal jobb, hogy ezekkel a mellekkel szoptattam, mert az igénybevételtől egyre természetesebb formájuk lett. Én egyáltalán nem féltettem a melleimet attól, hogy esetleg eldeformálódnak, sokkal fontosabb volt, hogy a gyerekeimnek legyen anyatej. Aki nem tudja, hogy műtöttek, meglepődik, amikor elárulom, hogy implantátumom van" - mosolyog Veronika, aki valóban szép, arányos formákkal büszkélkedhet. Később még szeretne szülni, a két lány után még egy fiúra vágyik.

Szoptatás után érdemes várni egy évet

"Már 18-20 éves lányok is jelentkeznek mellnagyobbító és egyéb mellműtétekre, de tervezett gyermekvállalás előtt nem javaslom a mellműtét elvégzését, a terhesség, majd szoptatás után a melleknél várható formai és méretbeli változások miatt" - tájékoztat dr. Rusz Zoltán plasztikai sebész. "Ma már nem kell attól tartani, hogy műtött mellekkel nem tud szoptatni a kismama, hiszen az implantátumok minden esetben a mirigyek alá kerülnek, a műtét közben pedig nem sértjük a mirigyállományt. Abban az esetben, amikor az anyuka a szoptatást követően szeretne korrekciót, azt szoktam tanácsolni, hogy várjunk fél-egy évet, hiszen a mellek alakja folyamatos átalakuláson megy keresztül" - teszi hozzá az orvos, majd arról számol be, hogy a plasztikai műtétek között a mellműtétek, azok közül pedig a mellnagyobbító beavatkozások a legnépszerűbbek.

"Évről évre egyre többen fekszenek kés alá, és általában reális igényekkel keresnek meg. Ha valakinek extrém elvárásai lennének, nem szoktuk elvállalni, de ilyesmi csak ritkán fordul elő" - mondja dr. Rusz Zoltán, aki szerint a páciensek általában elég jól tájékozottak, ismerik a kockázatokat és a műtétek velejáróit. A kismamaszépítő csomagokat, melyeknek az a lényege, hogy több, a szülés következtében előnytelenül megváltozott testrészt korrigálnak egyszerre (has- és mellplasztika, zsírleszívás combokról vagy fenékről), ugyanakkor elítéli a szakember. "Technikailag nyilván elvégezhetőek az összevont korrigáló operációk, de a gyakorlatban irreálisnak tartom, hogy egyszerre több műtétet végezzünk el egy páciensen, hiszen egy is elég megterhelő lehet."

Vannak kockázatos műtéti módszerek

"Az implantátum elvileg nem akadályozza a szoptatást, ha a mellizom mögé helyezik be" - magyarázza Rózsa Ibolya laktációs szaktanácsadó. "Ha a mirigyállomány alá kerül, akkor okozhat nehézséget a szoptatásban. Ilyenkor gyakoribb a tejcsatorna-elzáródás veszélye, előfordulhat mellgyulladás, nagyobb eséllyel alakulnak ki csomók. A csomókat pedig általában ösztönösen masszírozni kezdik az anyukák, ezzel okozva még nagyobb károkat" - hangsúlyozza a szakember. "Tályogot, mellgyulladást is eredményezhet a nyomkodás, dörzsölés, az érzékeny tejcsatornák pedig összetörhetnek. Az is problémát okoz, ha a műtét során körbevágják a bimbóudvart, mert így idegeket, tejcsatornákat is átvágnak. Így elvész a bimbóudvar érzékelése, az emlő nem kap elegendő ingert, és sokkal kevesebb tej fog termelődni."

A nagyobb implantátumok behelyezésénél előfordul, hogy áthelyezik az egész bimbó-bimbóudvar komplexumot. "A tejtermelés beindul ugyan, csakhogy nem jön ki a tej, mert nincs kivezető nyílás, és ennek az a következménye, hogy bedurran a mell, a tej pedig lassan el is apad" - tájékoztat Rózsa Ibolya. "Azok a kismamák, akik korábban mellnagyobbító műtéten estek át, legjobb, ha még várandósan konzultálnak laktációs tanácsadóval. Sokan például alulfejlett melleik miatt kérnek nagyobbító műtétet, és gyakran a beszélgetések során derül ki, hogy a pubertáskori drasztikus fogyókúra vagy egyes betegségek következtében maradtak el az emlők a fejlődésben. Ilyen esetekben sajnos általában a mirigyállomány fejlettsége is elmarad a normálistól, ami akadályozza a szoptatást."
Regisztáció

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Így lehet könnyebb az anyaság első, kihívásokkal teli időszaka (X)

Kipihent és stresszmentes kisgyermekes anyuka. Hihetetlennek hangzik? Nem az!

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések