Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Megrázóan felkavaró

Szerző: Dr. Vajda Zsolt

2002. november 12.

Forrás: Gyógyhírek, a Heim Pál Gyermekkórház gyógyászati havilapja

A kedves olvasóban jogosan merül fel a kérdés, miért ez a furcsa cím. Nemrég hallottam egy történetet. Igaz történet. Ez a kis írás is e történet kapcsán született meg, címként pedig azt a két szót választottam, ami elsőként villant be gondolataim közé.

Helyszín a Heim Pál Gyermekkórház. Este van. Csöndes ügyeleti időszak. Néhány beteg, de otthon ellátható gyermek. Váratlanul a Vészhelyzetben látható kavarodás, izgatottság kezdődik. Édesanya hoz egy plédbe takart, két hónapos fiúcsecsemőt, akiben kihunyt az élet szikrája. Teljes egészségügyi apparátus dolgozik fél órán keresztül, hogy a gyermeket az életnek visszaadják, de minden erőfeszítés hiába. Este fél tízkor hivatalosan is véget ért egy éppen csak most indult élet.
Felkavaró esemény, de amiért megrázó is, hogy egy teljesen egészséges, jól fejlődő csecsemővel történt mindez. Minden szülőben felmerül ilyen történet hallatán, hogy: "Ez megtörténhet, megtörténhetett volna az én magzatommal is?". Erre a jogosan felmerülő kérdésre szeretnék pár szóban válaszolni. A kérdés mindig aktuális volt és még sokáig az is lesz.
Amiről beszélni kell, az a hirtelen csecsemőhalál, vagy más néven bölcsőhalál, angol megfelelőjének rövidítéseként SIDS (Sudden Infant Death Syndrome). Mit takar ez a fogalom? Definíció szerint a SIDS teljesen egészséges, jól fejlődő csecsemő, hirtelen, minden előzmény nélkül bekövetkező halála, mely halálnak az okát még kórbonctani vizsgálattal sem lehet megtalálni. Mi derül ki a meghatározásból? Az, hogy bár a jelenség már a bibliai időkben is ismert volt, mind a mai napig nem tudjuk, miért következik be. Teóriák születtek és dőltek meg, de a mai napig nincs kézzelfogható magyarázat. Azonban a sok ilyen irányú kutatásnak köszönhetően már sok mindenre fény derült a SIDS-el kapcsolatban.
A világ népességében a hirtelen csecsemőhalál átlagos előfordulási aránya kb. 3 ezrelék, ami azt jelenti, hogy ezer csecsemőből hármat érint. Ezzel a gyakorisággal a csecsemőkori vezető halálokok között szerepel a bölcsőhalál. A veszély egy éves korig áll fenn, bár az esetek 95%-a hat hónapos kor előtt következik be. A legveszélyeztetettebb korcsoport a 2-4 hónapos kor. A legtöbb eset három hónapos csecsemők között fordul elő. Növeli a veszélyt, ha a gyermek kis súlyú koraszülött volt, ha a szülés körülményei olyanok voltak, hogy hosszabb-rövidebb ideig oxigénhiányos állapot lépett fel. Jelentős rizikótényező az anyai dohányzás a terhesség és/vagy a szoptatás alatt. Gyermekgyógyászként nem győzzük a szülőkkel megértetni, hogy mennyire fontos a csecsemőkornak megfelelő táplálás. A nem megfelelően táplált (legfőképpen arra gondolok, hogy tehéntejjel etetik a gyermeket, ami összetételénél fogva alapjaiban boríthatja fel egy csecsemő ionháztartását, és okozhat rengeteg egyéb más, életet is veszélyeztető betegséget) babák körében is sűrűbb az előfordulás. Érdekes módon a nemek közötti megoszlás sem arányos. A fiú : lány arány 60 : 40, ami azt jelenti, hogy fiúcsecsemők veszélyeztetettebbek, mint a lányok. A SIDS gyakrabban fordul elő a hideg évszakokban - ősszel és télen. Nem szabad szó nélkül elmenni amellett sem, hogy a túlmelegedés is hajlamosíthat légzésleállásra, ezért az a jó, ha a szobahőmérséklet 21-22 fok közötti, és nem melegebb. Születtek egyéb fontos megfigyelések is. Sokkal több eset fordult elő hason fekvő csecsemők között. Van olyan ország, ahol kampány történt a csecsemők háton fektetésére ezt a felismerést követően. Ebben az országban öt év alatt felére csökkent a bölcsőhalál száma. A felsorolás végén említem, de fontossága miatt akár kezdhettem volna azzal is, hogy tízszeresre nő meg annak a csecsemőnek az esélye a bölcsőhalálra, akinek testvére korábban ebben hunyt el. Szintén többszörösre nő a veszély, ha a csecsemőnél már előfordult kéküléssel, szürküléssel, tónustalansággal járó, életet veszélyeztető rosszullét, mely gyors beavatkozásnak köszönhetően oldódott, de a kimenetele beavatkozás nélkül akár halálos is lehetett volna (ennek a rosszullétnek az angol kifejezésből származó rövidítése: ALTE).
Miért soroltam most fel ezt a rengeteg dolgot? Mert megrázó. Történetünkben szereplő csecsemőnk két hónapos korában, feles tejet vacsorázott, majd édesanyja gondosan hasra fektetve elaltatta. A baba egészséges volt, kórházat születése óta nem látott, jól fejlődött. Lehet, hogy ma is élne, ha nem azt eszik, amit evett és nem hason fekszik? Erre a kérdésre ember nem tud válaszolni. Nem is kell. Arra viszont tudunk válaszolni, hogy hogyan csökkentsük a veszélyét annak, hogy ez más csecsemővel is megtörténjen. Az általunk befolyásolható rizikótényezőket kell lecsökkentenünk. Természetesen, ha a gyermek idő előtt született, az ellen már nem tudunk, mit tenni. Hogy fiú, hogy az évszakok váltják egymást, hogy a gyermek eléri a kettő-három hónapos kort: ember ezt nem befolyásolhatja. DE!!! A dohányzásról le lehet szokni, a csecsemőt lehet megfelelően táplálni, lehet háton fektetni...
Ha az Ön gyermeke minden rizikófaktortól mentes, és mégis fél, hogy a gyermek veszélyeztetettebb, mint más, kaphat-e választ arra a kérdésre, hogy mennyire kell félni a bekövetkező SIDS-től? Erre igennel válaszolhatunk. Nagyszabású kutatások felfedtek bizonyos légzésmintákat, eltéréseket a SIDS-ben elhunyt csecsemők vizsgálati leleteiben, amik bár egyszerű vizsgálattal nem fedhetők fel, alapos kivizsgálás, légzésvizsgálat esetén kideríthetőek. Elérhető ez a vizsgálat? Igen. Kórházunkban működik egy SIDS - szűrőközpont, mely az előbbi kérdésre választ ad. Mit kell tenni, ha szeretné, hogy gyermeke bekerüljön a szűrővizsgálatba? Jelentkezni telefonon, vagy személyesen a vizsgálatra. Nem kell beutaló, külön magyarázat. A vizsgálatot szülői kérésre is szívesen elvégezzük. Mennyi ideig tart a vizsgálat? Mivel ez egy teljes körű kivizsgálás, nem lehet fél óra alatt elintézni. Abban az esetben, ha nem találunk kórházi kezelést igénylő betegséget, a vizsgálat időtartama 24 óra. A légzésvizsgálat éjszaka, alvás közben folyik, így a leginformatívabb. Azt hiszem 24 óra kórházi tartózkodás egyáltalán nem sok azért, hogy ilyen kérdésre választ kapjunk.
Befejezésként összefoglalóul még egyszer a jó tanács. Ne a szülő szempontjai, hanem a csecsemő szempontjai legyenek az elsődlegesek abban, hogy csökkentsük a rizikófaktorokat. Ez csak rajtunk múlik. Ha minden veszélyeztető tényezőt kiküszöbölt, de még így is szorong a szülő, akkor kivizsgálás keretében választ kaphat a kérdésre, miszerint kell-e tovább szorongania, álmatlanul tölteni éjszakáit az aggodalom miatt. Tegyünk meg mindent a gyermekekért, amit megtehetünk.

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések