Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Megelőzhető-e a hirtelen csecsemőhalál?

Szerző: Dr. Szántó Imre

2002. szeptember 14.

Forrás: Egészségtükör

A hirtelen csecsemőhalál - hétköznapi nevén "bölcsőhalál" - megelőzhető. Mit tehet a szülő?

Ettől a jelenségtől függetlenül később is előfordulhat, hogy a csecsemő légzése váratlanul és hirtelen megáll, viszont a spontán légzés önmagától nem tér vissza. Ha ilyenkor gyors beavatkozás nem történik, a helyszínre érkező szakember esetleg már csak a halál bekövetkeztét állapíthatja meg. Ebben az esetben beszélünk bölcsőhalálról, más néven csecsemőkori hirtelen halálról (a hivatalos megnevezés egy angol mozaikszó: SIDS). A légzésleállás típusosan alvás közben következik be, rendszerint zajos, figyelmet felkeltő előzmények nélkül.
A bölcsőhalál szerencsére igen ritka. Világviszonylatban ezer megszületett kisbaba közül 1-2 esetben fordul elő. Hazánkban ez az arány még kedvezőbb. Leggyakoribb 3-5 hónapos korban, de ritkán akár 12 hónap után is előfordul. Az ok nem ismert, de tudjuk, hogy bizonyos körülmények fokozzák a kockázatot. Ilyenek például a kisbaba nem megfelelő ellátása (éjszakai hason fektetés, túlöltöztetés stb.), a szülők részéről fenyegető ártalmak (dohányzás, krónikus alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás stb.), vagy a kisbabában rejlő veszedelmek (szívritmuszavarok, extrém kis súlyú koraszülöttség, a gyomortartalom kóros visszacsurgása stb.).
Sok szó esik manapság a bölcsőhalálról. A tv, a rádió, az írott sajtó rendszeresen foglalkozik vele. Vajon miért nőtt meg éppen napjainkban az érdeklődés a kérdés iránt? Talán valamiféle eddig nem ismert veszedelemről van szó? A bölcsőhalál is a huszadik század ajándéka volna, mint mondjuk a spanyolnátha , a szarvasmarha-kergekór, vagy az AIDS? Szó sincs róla! Semmi okunk az ijedségre. Éppen ellenkezőleg.
A váratlanul bekövetkező csecsemőhalál már az ókorban sem volt ismeretlen, és sok adat szól amellett, hogy az embereket az elmúlt évszázadokban is foglalkoztatta a csecsemők megmagyarázhatatlan, hirtelen halála. Tenni azonban ellene úgyszólván semmit sem tudtak. Ez a helyzet éppen napjainkban változott meg. Néhány év óta világszerte, így hazánkban is megkezdődött a veszélyeztetett csecsemők szervezett védelme, kialakultak a bölcsőhalál megelőzésének hatékony módszerei. Ez az oka az érdeklődés fokozódásának.
A bölcsőhalál megelőzésének alapja a szülők megfelelő felkészítése. Minden szülőnek ismernie kellene azokat a rossz beidegződéseket, káros szokásokat, melyek elkerülésével csökkenthetők az életet veszélyeztető vegetatív zavarok (tehát a hirtelen légzés vagy keringésleállás is). Másfelől, a jól felkészített szülő még a légzés és keringés váratlan leállása esetén is képes kivédeni a végső tragédiát, legalábbis addig, amíg a szakszerű segítség meg nem érkezik. Ismeretes, hogy azokban az országokban, ahol a szülőket sikerült felkészíteni a hathatós segítségre, a bölcsőhalál-esetek száma jelentősen csökkent. Nem kell tehát megriadnunk attól, hogy e kérdést ma a hírközlő szervek is felkarolják.
A média szerepe természetesen csak a figyelem felkeltése lehet, hiszen a szakszerű felkészítés komoly szakmai és pedagógiai munkát igényel. (Nem meglepő, hogy néha valótlan, vagy rossz hangsúllyal előadott adatok is becsúsznak az írott és elektronikus sajtó jó szándékú közléseibe.) A cél azonban még így is kétségtelenül nemes, és nem is haszon nélküli, ha a sajtó a szülőket arra ösztönzi, hogy felkeressék a megfelelő szakmai fórumokat. Ma már a fővárosban is, egyes vidéki nagyvárosokban is működnek olyan kórházi centrumok, melyeket a kérdés iránt érdeklődő szülők tanácsadás vagy oktatás végett felkereshetnek. Fontos tudni, hogy a megelőzés minden szülő számára könnyen elsajátítható. Egy rövid közlemény természetesen nem pótolhatja a szakszerű felkészítést, mégis tájékoztatás céljából a következő számban röviden felsoroljuk a bölcsőhalál-megelőzés különféle módozatait.
A csecsemők hirtelen légzésleállása esetén elsősorban a szülő feladata a közvetlen életveszély elhárítása. Erre a szülő maradéktalanul alkalmas, feltéve, ha előzetesen megfelelő oktatásban részesült. A szakszerű felkészítés arra alkalmas intézetekben történik. De vannak olyan általános szabályok, amelyek minden előzetes felkészítés nélkül is alkalmazhatók a kisbaba alvás alatti biztonsága érdekében. Ezeket most röviden összefoglaljuk. Fel kell azonban ezúttal is hívni a figyelmet arra, hogy a bölcsőhalál-megelőzés szakszerű, teljes értékű ismereteit a média a legjobb szándéka ellenére sem képes maradéktalanul közvetíteni.
  • Lehetőség szerint elkerülendő a szoptatás korai megszakítása. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a korán megszakított szoptatás számos okból hátrányosan érinti a csecsemő fejlődését, egyebek mellett nem előnyös a légzés alvás alatti biztonsága tekintetében sem.
  • A bölcsőhalálban elvesztett csecsemők mintegy 80 százalékát hason fekve találták. Ezért ma az az általános nézet, hogy helyesebb hozzászoktatni a kisbabákat az alvás alatt a háton fekvő testhelyzethez.
  • A hőpangás fokozza a légzésleállás veszélyét. Gondoskodni kell ezért arról, hogy alvás közben a baba képes legyen leadni a számára fölösleges hőmennyiséget. A szülő ellenőrizze rendszeresen, hogy a baba nem izzad-e alvás közben. Szükség esetén könnyebbre cserélje a hálóruhát, takarót, vagy ágyneműt, szabályozza a légtér hőmérsékletét a baba aktuális igényeinek megfelelően!
  • Gondosan kell kialakítani a babaágyat is. Az ágy legyen sűrű rácsozatú (ne férjen át rajta a csecsemő feje), a matrac legyen kemény és feszes, az ágyba ne helyezzünk légzést akadályozó puha tárgyakat (párna, puha plüssbaba, stb.), a matrac és az ágy kerete hézagmentesen illeszkedjék egymáshoz! Tilos a hálósapka! (Természetes, hogy emellett ne legyen az alvó baba mellett olyan kemény, éllel bíró tárgy sem, amely testi épségét veszélyeztetheti.)
  • Aludjon a baba a szülő közelében, vele azonos légtérben, de semmiképpen ne közös ágyban.
  • A szülő, helytelen életmódjával, ne veszélyeztesse kicsinye biztonságát! Tilos a dohányzás terhesség, szoptatás alatt. Ne tegye ki kicsinyét a passzív dohányzás veszélyének sem! Természetesen ártalmas a szülő kábítószer-fogyasztása, krónikus alkoholizmusa is.
  • A csecsemő folyamatos ellenőrzésre szorul. Nem egy tragédia forrása volt már a szülő időleges távolléte (lakástüzek, stb.) A nappali órákban egy percre sem maradhat magára a kisbaba. (Az éjszakai ellenőrzést a légzést és/vagy a keringést vigyázó készülékek, ún. monitorok könnyíthetik.)
  • Végezetül az a véleményünk, hogy az elsősegélynyújtás és újraélesztés könnyen elsajátítható korszerű módszereit minden szülőnek ismernie kellene.
Mivel a fenti módszerek alkalmazása számos országban csökkentette a hirtelen csecsemőhalál kockázatát, remélhető, hogy hazánkban is kedvező eredményhez vezet a szülők ismereteinek ilyen irányú bővítése.

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések