Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Lusta csecsemő nincs! Vedd észre a jeleket!

Szerző: Kiss Virág

2019. december 9.

Lektor: Szűcs-Balázs Zsuzsanna

Forrás: babaszoba.hu

Lusta csecsemő, majd kinövi! - próbálja nyugtatgatni az anyukát a védőnő vagy maga a gyermekorvos. Csakhogy lusta csecsemő nem létezik, a figyelmeztető jeleket viszont komolyan kell venni!

Lusta csecsemő nincs! Vedd észre a jeleket! (fotó: iStock)
A gyermekek mozgásfejlődése - amennyiben nincsenek gátló tényezők- akkor meghatározott szakaszokon megy keresztül. Ez azt jelenti, hogy normál esetben a gyermekek nagyjából ugyanabban az időszakban fognak egy-egy mozgásformát (pl. forgás, ülés, kúszás) elsajátítani. Természetesen nincs két egyforma gyermek, így a fejlődés eltérő ütemű lehet, de fontos tudniuk a szülőknek, hogy a gyermekeknek bizonyos időhatárokon belül mindenképpen el kell kezdődniük a különféle mozgásokat.

Lusta baba?

A babákra aggatott "lusta" jelző semmiképp sem szerencsés, mert az újszülöttek idegrendszere úgy van beprogramozva, hogy minél többet mozogjanak, és újfajta mozgásokkal kísérletezve egyre jobban felfedezhessék a világot. Másrészt ez a nyugtatónak szánt jelző könnyen elaltathatja a gyermeke mozgásfejlődése miatt aggódó szülőt. Meg kell érteni: egy kisbaba nem lusta, és kinőni sem fogja a problémát.
Ha a szülő azt tapasztalja, hogy gyermeke fejlődése lassabb (pl. több hónapos késéssel fordul vagy kúszik, mászik) esetleg kimaradnak belőle egyes fázisok (pl. mászás), akkor fel kell figyelni erre, és szakember segítségét kell kérni. Ilyenkor a szakember fejlesztéssel támogatja meg, illetve javítja ki az idegrendszer érésének folyamatát, így elkerülhetővé válik számtalan későbbi probléma (pl. tanulási vagy viselkedési zavarok).
Ha azt tapasztaljuk, hogy valami gond van a mozgásfejlődéssel, érdemes minél korábban segítséget kérnünk, mert ahogy telik az idő, egyre több kudarcélménye lesz a gyermeknek, mert az alapok lesznek hiányosak. Ezeket a későbbiekben nagymértékben tudja pótolni, de sokkal több idő alatt.

Kihez forduljunk, ha gyanújeleket észlelünk?

Ha problémákat észlelünk a baba mozgásfejlődésében, első körben érdemes felkeresni a védőnőt és a gyerekorvost, akik fejlődésneurológiára küldik a gyermeket. Amennyiben a gyermek 18 hónaposnál fiatalabb és gyermek-neurológus javasolja a fejlesztését, akkor a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatot érdemes felkeresni, ahol ingyenes fejlesztést kaphat a gyermek. Nem árt tudni azonban, hogy gyógytornára itt nagyon ritkán van lehetőség, ezért a szülőnek általában külön kell felkutatnia szakgyógytornászt.
A késleltetett mozgásfejlődés esetében számtalan terápia jöhet szóba.
Többek között:
  • Dévény Speciális manuális technika-Gimnasztika Módszer (DSGM)
  • Pfaffenrot terápia
  • Katona-féle neurorehabilitációs módszer
  • Neuro Development Treatment módszer (NDT)
  • JERR Koragyermekkori Reflexkorrekció
  • Tervezett Sensomotoros Tréning (TSMT)
  • HRG-tréning,
  • Pető-módszer
  • Ayres-terápia
  • INPP

Milyen jelekre kell odafigyelnünk?

A megkésett mozgásfejlődés hátterében sokszor izomtónus problémák állnak. Az izomtónus probléma lehet fokozott (spasztikus) vagy csökkent (hipotón) jellegű.

Hipotón izomtónus

Hipotónia esetén laza, tésztaszerű, szétfolyó izomzat tapintható a babán. Ilyenkor a gyermeknek nincs tartása, teste szinte "kifolyik" a kezünkből. Ha ezeket a babákat felhúzzuk ülésbe, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a fejüket nem tudják tartani.
Figyelmeztető jel, ha a baba három hónaposan nem emeli a fejét hason fekve, és nem fordítja át egyik oldalról a másikra; négy-öt hónaposan pedig nem emeli a mellkasát, valamint nem támaszt meg az alkarjaira. Forduljunk szakemberhez akkor is, ha a baba fél éves korára még nem fordul át hasáról a hátára és hátáról a hasára.
Problémát jelezhet, ha a gyermek nyolc-kilenc hónaposan még nem kúszik, nem ül fel.
A hipotón izomzatú babák tíz-tizenegy hónaposan még nem másznak, illetve nem próbálkoznak az állással. Amikor azonban lábra állítják őket, a boka és a lábfej rendellenes pozícióban állnak (pl. a boka befelé dől).
A hipotónia jelei az arcot is érinthetik. Ilyenkor úgy tűnik, mintha lógna a pici arca, a nyaka pedig szinte eltűnik. A hipotón babák nyelve gyakran kilóg a szájukból, és nagyfokú tokásodás figyelhető meg náluk.
Viselkedésüket tekintve ezek a babák aluszékonyabbak, a szopizás gyakran hosszú ideig tart számukra, a cumi kiesik a szájukból.

Spasztikus izomtónus

Feszes izomtónus esetén az izmok kemény tapintásúak, feszesek. Ezek a babák jellemzően sokat sírnak, nyugtalanok, nehezen szoptathatóak és öltöztethetőek, illetve vetkőztethetőek (karjaik nehezen emelhetőek). A pelenkázásnál nehézséget okozhat, hogy az alsó végtagok nehezen nyithatóak.
Ha a hátára fektetjük a feszes izomtónusú babát, akkor fejtetőn támaszkodik, míg a törzse ívben megfeszül. Ezeknél a babáknál megfigyelhető az is, hogy még három hónaposan sem nyitogatják az ökleiket; a törzs és végtagizmok feszessége miatt pedig nem indul be náluk időben a forgás, vagy csak kizárólag egyik irányba fordulnak, és túl korán. A spasztikus babára jellemző, hogy három hónapos kor alatt is emeli a fejét.
A spasztikus izomtónusú babáknál figyelhető meg az úgynevezett repülőzés is. Ez azt jelenti, hogy a gyermek a fejét, két karját és két lábát hason fekve felemeli, és a hasán billeg, mint Superman.
Amikor hat-hét hónapos a baba, a szülő azt tapasztalhatja, hogy a hátán fekve fejtetőn támaszkodva löki magát, így próbál haladni. Hét-nyolc hónaposan kúszásnál csak az egyik karját használja, jellemzően könyökben hajlítva, miközben ujjai ökölben vannak, lábai pedig feszesen hátra vannak nyújtva. Nyolc-kilenc hónaposan ezeknél a babáknál kimaradhat a négykézlábra állás, állításnál pedig spiccelnek, illetve lábaikat keresztezik.
Tíz-tizenegy hónaposan a feszes alsó végtagok miatt ezeknél a gyermekeknél kimarad a feltérdepelés, a gyermek azonnal állásba húzza magát.
Kapcsolódó cikkeink:

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Kapcsolódó fórum témák