Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Láz-lázcsillapítás - tévhitek

Szerző: Biczó Gabriella

2020. november 18.

Forrás: babaszoba.hu

Miért él a köztudatban még mindig, hogy a láz veszélyes és azonnal csillapítani kell? Mikor muszáj csillapítani és hogyan ne tegyük? Lázkisokos.

Láz-lázcsillapítás - tévhitek (fotó: Getty Images)
Sok ország gyakorlatával ellentétben nálunk tartja magát az a tévhit, hogy a láz veszélyes és feltétlenül csillapítani kell. Annak ellenére így van ez, hogy a Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium protokollja 2011-ban módosította a lázcsillapításra vonatkozó ajánlását: nem kell rutinszerűen csillapítani a lázat, csak abban az esetben, ha a lázas beteg közérzete ezt indokolja. Magyarán nem a testhőmérséklet számít, hanem a közérzet: ha egy gyermek szenved, nyűgös, nem eszik, nem iszik, akkor lehet lázcsillapítót adni neki, ha semmi ilyesmi nem tapasztalható, akkor ne adjunk lázcsillapítót. Mindez azt jelenti, hogy teljesen egyénfüggő, hogy mikor kell, érdemes lázcsillapítót bevetni és mikor nem kell. Ez a gyakorlat feltételezi, hogy a szülők tudják mit jelent lázasnak lenni és higgadtan tudják kezelni a helyzetet. Ehhez azonban szükséges lenne tudnunk, hogy mit nevezünk egyáltalán láznak, hogyan mérjük, milyen egyéb tünetekre figyeljünk, és miért félünk tőle hosszú évszázadok óta.

Mit nevezünk láznak?

Láznak nevezzük a testhőmérséklet megemelkedését. A lázról nagyon fontos tudnunk, hogy nem betegség, hanem csupán egy tünet, annak a jele, hogy a szervezet valamilyen betegség, többnyire fertőzés ellen küzd. Lázat sok minden kiválthat: leggyakrabban vírus vagy baktérium okozta betegség áll a háttérben, de okozhatja gyulladás, daganatos betegség, allergia, hormonzavar, autoimmunbetegség, sőt napszúrás is, de akár pszichés háttere is lehet. A lázat az immunrendszer által termelt úgy nevezett citokinek, kémiai anyagok váltják ki.
A normál testhőmérséklet sem egy mindenkire egységesen érvényes fix érték: nagyban függ az egyéntől, sőt ugyanazon egyénnél a különböző napszakok között is eltérés lehet. Az sem mindegy, hogy hogyan mérjük a testhőmérsékletet. Általánosságban mégis elmondható, hogy hónaljban mért értéknél:
36-37 °C normális testhőmérsékletnek
37-38 °C hőemelkedésnek
38-39 °C mérsékelt láznak
39-40,5 °C magas láznak
40,5 °C felett igen magas láznak tekinthető.
Ezek az értékek tehát hónaljban mért testhőmérsékletre vonatkoznak. Csecsemők esetében a testhőmérséklet mérésnek megfelelő helye a végbél: végbélben mérve a hőmérő által mutatott érték 0,5 °C-al magasabb, mint hónaljban mérve.
Fontos tudni azt is, hogy maga a láz mértéke nem mutatja a lázat kiváltó betegség súlyosságát. Ez is egy olyan tévhit, ami mélyen beágyazódott és hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő megijedjen, ha kisgyermekének 39 fokos láza van. A láz mértéke vagy tartóssága önmagában legtöbbször nem alkalmas egy gyermek állapota súlyosságának megítéléséhez.

Miért félünk a láztól?

A modern orvostudomány kialakulása előtt egy sor halálos betegség kísérő tünete volt a láz. Ma már ezek a betegségek védőoltásokkal, gyógyszerekkel megelőzhetők, kezelhetők, gyógyíthatók. Sokáig úgy gondolták, hogy maga a láz a betegség, ezért kezdték azt különféle módokon csillapítani.
A másik oka a lázfóbiának az lehet, hogy minél kisebb egy gyerek, annál ijesztőbb lehet, ha lázas. Általában ez az első, sőt sokszor egyetlen egyértelmű tünete annak, hogy gyermekünk valamilyen betegséggel küzd. Ráadásául minél kisebb gyerekről van szó, annál inkább csak magunkra hagyatkozhatunk annak kiderítésében, hogy hogy van, mit érez, vajon mennyire van rosszul, hiszen egy beszélni sem tudó baba a síráson kívül semmilyen konkrét formában nem képes elmondani az érzeteit. De még egy nagyobbacska gyerek sem biztos, hogy árnyaltan meg tudja fogalmazni, hogy érzi magát. Ez a helyzet nem minden szülőnek könnyű, különösen annak a generációnak nem az, akik megszokták, hogy mindenre gyógyszert kapkodunk be.
A köztudatban rengeteg tévhit él arról, hogy a magas láz hosszan tartó szervi károsodást okozhat vagy lázgörcsöt, pedig ez a valóságban egyáltalán nincs így. De ezek a tévhitek olyan régóta tartják magukat a magyar köztudatban, hogy egyik napról a másikra nem tűnhetnek el.

Már az ókorban is tudták, hogy a testhőmérséklet megváltozása betegséget jelent, igaz, mérni még nem volt mivel. Erre egészen a 17. századig várni kellett, egy olasz orvos, Santorio Santorio volt az, aki megalkotta az első hőmérőt. Az első higanyos hőmérőre - amelyet generációk sora használt, míg ki nem vontak a forgalomból - egészen a 19. századig várni kellett, széles körben pedig a 20. században terjedt el a használata.

Lázgörcs

Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy azért kell azonnal, már szinte hőemelkedésnél lázcsillapítót adni a gyereknek, nehogy felszökjön magasra a láza, mert akkor lázgörcsöt kap. Az igazság azonban az, hogy nem a magas láz okozza a görcsöt, mert akár 37 Celsius fokos testhőmérséklet esetében is jelentkezhet, hanem valamilyen fertőzés áll a görcs háttérben. Lázcsillapító adásával nem lehet megelőzni a lázgörcsöt.

Mit tegyünk lázgörcs esetén?

A lázgörcs a 6 hónapos-6 éves gyermekek legalább 3%-ában jelentkezhet - írja a Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium protokollja. Az ajánlás alapján a következőket tegyük:
  • Maradjunk nyugodtak
  • Jegyezzük fel a görcs kezdetét és végét
  • Maradjunk a gyermek mellett, és fordítsuk őt az oldalára
  • Távolítsunk el minden veszélyes tárgyat a gyermek közeléből pl. éles sarkú bútorokat
  • Helyezzünk a gyermek feje alá puha alátétet, nehogy beüsse a fejét
  • Ne adjunk szájon át semmit a gyermeknek
  • Konzultáljunk orvossal
Mentő azonnali hívása indokolt, ha a görcs
  • 5 percnél tovább tart illetve
  • Ha gyermeke közben vízben volt és ezalatt nehézlégzése alakult ki
  • Ha fejsérülést szenvedett
  • Ha a gyermek légzése a görcs után nem rendeződik, vagy ha ajkai továbbra is kékek maradnak
Orvosi vizsgálat indokolt továbbá, ha a görcs
  • a gyermeke első görcse
  • ha a szülő bizonytalan annak megítélésében, hogy rendeződött -e gyermeke állapota a görcs elmúltával

A láz hasznos

A láz gyakran fordul elő gyerekkorban, nem betegség tehát, hanem egy betegség kísérő tünete. A láz a szervezet védekezésének, megküzdésének részeként hasznos is lehet. Azzal, ha rutinszerűen használunk lázcsillapítókat, éppen a szervezet gyógyítóképességét, válaszreakcióját rontjuk, arról nem is beszélve, hogy minden gyógyszernek van mellékhatása, megterhelheti a vesét, a májat.
Amikor vírusok vagy baktériumok támadják meg a szervezetet, akkor a láz segítségével a szervezet hatékonyabban képes elpusztítani azokat, illetve képes megakadályozni a szaporodásukat. Tehát a láz egy természetes válasz, fegyver a testünk számára, hogy felvegye a küzdelmet a kórokozók ellen. Ráadásul a szervezet védekező mechanizmusai közül több is van, ami csak láz hatására aktivizálódik, így éppen a gyógyszerek akadályozhatják meg, hogy a szervezet felvegye a küzdelmet és képes legyen megbirkózni a fertőzéssel.
Tévhit az is, hogy a lázcsillapító megszünteti a lázat. Ahogy a nevében is benne van: csillapítja azt, valójában 1-2 Celsius fokkal viszi lejjebb a testhőmérsékletet. Ráadásául a láznak vagy egy íve, ha éppen a felmenő szakaszban adunk lázcsillapítót, akkor az emelkedést akadályozzuk meg.
Fontos arra figyelnünk, hogy ha a gyerek lázas, gondoskodjunk a folyadékpótlásról, elsősorban vízzel itassuk. Szoptatott babáknál gyakran előfordul, hogy sokkal többször kéredzkednek mellre amikor betegek, lázasak.

Mikor kell csillapítani a lázat, orvost hívni?

Tehát rutinszerűen ne csillapítsuk a lázat, de van néhány eset, amikor lázcsillapító adása indokolt (azon túl, ha a gyerek általános közérzete is ezt indokolja) és orvos felkeresése erősen ajánlott:
- 6 hónaposnál fiatalabb babák esetében láz ritkán jelentkezik. Ha mégis fellép, azt nagyon komolyan kell venni, mert akár súlyos betegség kísérő tünete is lehet.
- 3 hónaposnál fiatalabb csecsemő 38 Celsius fokos vagy ennél magasabb láza illetve 3-6 hónapos csecsemő 39 Celsius fokos vagy ennél magasabb láza általában kórházi kivizsgálást indokol

Hogyan csillapítsuk a lázat és hogyan ne?

A lázcsillapító szerek megkönnyítik a láz elviselését és csillapítják is azt. Nem gyógyítják meg a betegséget és nem akadályozzák meg lázgörcs kialakulását sem. Ha a gyerek komfortérzetét javítja, ha úgy ítéljük meg, hogy nagyon megviseli a láz (nyűgös, nem eszik, nem iszik, kedvetlen, stb), akkor adhatunk lázcsillapítót a gyermeknek.

Mindig tartsuk be az adagolás szabályait

Mindig a gyerek életkorának megfelelő lázcsillapítószert alkalmazzuk (csecsemőknél kúp, kicsiknél szirup, nagyobbaknál tabletta)
Az érvényes szakmai ajánlás szerint: a lázcsillapítók, pl. a paracetamol, az amidazofen, és az ibuprofen megkönnyítik a láz elviselését és egyben csillapítják is azt. Az ibuprofen gyulladáscsökkentő hatása is segít. Szalicilát-tartalmú lázcsillapítók adása 10 éves életkor alatt nem javasolt Az antibiotikum nem lázcsillapító, annak adása csak orvosi utasításra kezdhető meg.
A fizikális lázcsillapítás alkalmazása se történjen rutinszerűen. Nagyon sok gyerek nem szereti, sőt egyenesen utálja a hűtőfürdőt, borogatást, priznicet. Mivel ezek hatékonysága nem teljesen bizonyított, ezért abban az esetben, ha a gyerek tiltakozik, ne alkalmazzuk.
Azonban ha a gyermek kifejezetten kedveli, akkor a kíméletes végzett hűtőfürdő kellemes is lehet számára. Mindig az aktuális testhőmérsékletből induljunk ki, ennyi legyen tehát a víz hőmérséklete. Ezt fokozatosan hűtsük, kevergetve a vizet, a langyos vízzel locsoljuk a gyerek testét. Soha ne hirtelen hűtsük le a vizet és soha ne legyen a víz jéghideg, 31 Celsius fok alá soha ne menjen a víz hőmérséklete. Ne folytassuk a hűtést, ha a testhőmérséklet már 38 Celsius fokra csökkent. Lázas gyereket soha ne öltöztessünk túl, ne takargassuk be meleg paplannal, takaróval, mert ezzel akadályozzuk a hőleadást és csak hőpangást okozunk, a lázat pedig biztos nem visszük le így.
Összefoglalva
- A láz nem betegség, hanem tünet
- A láz rutinszerű csillapítása nem ajánlott
- Mindig az adott gyermek állapota dönti el, hogy adjunk-e lázcsillapítót vagy sem
- A lázgörcs nem a láztól alakul ki, lázcsillapító adásával nem előzhető meg
- A láz nagysága nem árul el semmit a lázat kiváltó betegség súlyosságáról
- A feleslegesen adott lázcsillapítók terhelik a májat, vesét, és nem segítik a szervezet megküzdését a betegség ellen
- Sem a rutinszerűen alkalmazott lázcsillapítás, sem a teljes elutasítás nem hasznos: mindig az adott gyerek állapota a döntő

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Kapcsolódó fórum témák