Baba

Koronavírus: egy kötelező védőoltás segíthet a fertőzötteknek

Ugyan nagy valószínűséggel nem nyújt védelmet a fertőzés ellen, de a betegség tüneteit enyhítheti.
2020. Április 01.
Koronavírus: egy kötelező védőoltás segíthet a fertőzötteknek (Fotó: Getty Images)

Magyarországon a mai napig kötelező minden egészséges kisbaba számára beadni a tuberkulózis (tbc) ellen kifejlesztett BCG-oltást (Bacillus Calmette-Guérin) – azonban ez csak kevés országban van így. A BCG-védőoltásról az utóbbi évtizedekben kiderült, hogy a tbc-n kívül több más betegséget is ki lehet vele védeni, ezért több olyan országban, ahol ez az oltás nem kötelező, gyorsan beadják az egészségügyi dolgozóknak, mert azt remélik, hogy részleges védelmet nyújthat nekik a koronavírussal szemben. Lehet, hogy így lesz, de erre bizonyíték egyelőre nincs – írja az Index.hu.

A BCG-t eredetileg a baktérium okozta tbc ellen fejlesztették ki, aminek ugyan a koronavírushoz semmi köze. Korábbi tudományos bizonyítékok azonban arra utalnak, hogy az oltásnak jóval szélesebb a védőképessége, és általánosan felvértezi az immunrendszert a legkülönfélébb kórokozók ellen, és a múltban a légúti fertőzéseket okozó vírusok ellen is már többször bizonyította hatásosságát.

Több államban – ahol nem általános az újszülöttek BCG-oltása – az egészségügyi szakemberek bevonásával klinikai teszteket kezdtek a vakcinával, hogy kiderüljön, tényleg jó-e valamennyire az új koronavírus ellen. Ausztráliában máris 4000 orvost, ápolót és egyéb egészségügyi dolgozót immunizálnak a védőoltással, és a kutatók azt remélik, hogy a COVID-19 tüneteinek ritkulását, illetve enyhülését tapasztalják majd azon egészségügyi dolgozók körében, akik megkapják a BCG-oltást. Hollandiában pedig már a múlt héten megkezdődtek a tesztek – az országban eddig nem használták széles körben BCG-oltást, mert a tbc nagyon ritkán fordul elő a társadalomban -, és első körben ezer holland egészségügyi dolgozót fognak beoltani a BCG-vel vagy placebóval, majd vizsgálják őket.

Rendkívül ritka, hogy egy vakcina ne csak kizárólag azt a vírust vagy baktériumot hatástalanítja, amelynek receptoraihoz specifikusan kötődni tud. A BCG-oltás új koronavírussal szembeni hatásosságáról egyelőre nincsenek konkrét adatok, azonban sok egyéb vírusfertőzés esetében vannak, és ezek reménykeltők. Az elmúlt négy évben már számos olyan eredmény született, amelyek alátámasztják, hogy a BCG általánosan hatékonyabbá teszi az immunrendszert: a feltételezések szerint a bőr alá adott BCG-oltás még hónapokig aktív marad a szervezetben, és a veleszületett immunitást tréningezi, ami miatt az általánosan erősebbé válik a legkülönfélébb kórokozókkal szemben. Két éve végeztek egy placebo-kontrollált klinikai vizsgálatot, amikor embereket legyengített sárgaláz-vírussal fertőztek meg, és úgy találták, hogy a BCG-oltás védettséget nyújtott ezzel a Mikobaktériumhoz (ezen baktériumok egyik csoportja okozza a tuberkulózist) nem kötődő kórokozó ellen is. Ennek a feltételezések szerint az lehet az oka, hogy az oltás “átprogramozza” az immunsejteket, ezért azok általánosan hatékonyabbakká válnak.

Magyarországon 1954 óta kötelező minden egészséges kisbabának a BCG-oltás, viszont az 1954 előtt születettek (vagyis a 65 évnél idősebbek) nincsenek tömegesen beoltva, és éppen ez az a korosztály, amelyre egyébként is sokkal veszélyesebb a koronavírus-fertőzés. Felvethető, hogy nem lenne-e előnyös, ha megelőzésképpen oltóprogram kezdődne itthon a nem oltott idősek részvételével, de meggondolandó, hogy mekkora kockázata van annak, hogy sok idős embernek az egészségügyi intézményekbe kell mennie az oltások beadásáért. Főként azért, mert miközben van arra esély, hogy a BCG-oltás enyhítheti a tüneteket, valószínűtlen, hogy a fertőzéssel szemben teljes védettséget adna.