Kimaradt nagymozgások: okozhatnak gondot?
Szerző: Kiss Virág
2018. május 7. | Frissítve: 2021. március 12.
Forrás: babaszoba.hu
Gondot okozhat-e, ha gyermekem mozgásfejlődéséből kimaradt a kúszás-mászás? Baj-e, ha már azelőtt felállt, mielőtt stabilan ült volna? Ezek a kérdések sok szülőben felvetődnek. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat a kimaradt nagymozgásokról.

De tényleg ekkora jelentősége van a szabályos mozgásfejlődésnek?
Mi ennek az oka?
Nézzük meg először, milyen nagymozgásokat kell a gyermeknek elsajátítania 3 éves koráig!
Fél éves koráig a baba a nagymozgások közül hármat kell, hogy megtanuljon:
- 1-2 hónapos korára a fejét felemeli
- 2-4 hónapos korában hasról ki tudja tolni magát
- 5-6 hónapos korára mindkét irányba megtanul forogni
10 hónaposan a babák többsége már önállóan, magabiztosan ül, 12 hónapos korára a baba már biztosan kell, hogy álljon, és a bútorokat segítségül hívva oldalirányban is tud lépegetni. 14 hónaposan aztán már ügyesen, önállóan jár.
16 hónaposan lépcsőn lefelé mászik, merev lábakkal szalad, bútorra fel tud mászni illetve előre hajol és felegyenesedik. Egy 18 hónapos baba képes nagyobb tárgyat tolni és húzni, labdát eldobni. Mire 20 hónapos lesz, elsajátítja a lépcsőzést felfelé (ehhez kézen kell még fogni). 22 hónaposan játékosan guggol, 2 évesen pedig képes helyben felugrani, labdába belerúgni.
Mindent időben!
- A fejemelés elsajátítása szükséges ahhoz, hogy megtanuljon a hasról hátra, majd onnan visszafordulni.
- A forgás nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a gyerkőc kúszni-mászni is megtanuljon.
- A kúszás és mászás során megerősödnek a hátizmok, ami előkészíti a stabil, önálló ülést.
- A felüléssel pedig kitágul számára a világ, ezért a mentális fejlődéséhez nagyon fontos, hogy időben történjen a felülés.
Ha úgy látod, hogy a baba jóval később csinál bizonyos mozgásokat, illetve ha a mozgásfejlődéséből kimarad egy fázis, akkor mindenképpen fordulj korai fejlesztéssel foglalkozó szakemberhez, hiszen az agy fejlődése szempontjából minden szakasz nagy jelentőséggel bír. Ne feledd! Minél korábban kezdődik el a fejlesztés, annál nagyobb segítség lehet számára.
Figyelj az izmokra is!
A feszes izomzatú (hipertón) babákra ezzel szemben az jellemző, hogy a végtagjai nehezen mozdíthatóak, a nyak merev és feszes. Ezek a babák erősen öklöznek, és nehézséget okozhat a szopizás számukra is. Jellemző rájuk, hogy sokkal nyugtalanabbak és sírósabbak. A szülő azt tapasztalhatja, hogy aktívabbak és mozgékonyabbak is. Amennyiben felmerül bármely izomtónus eltérés, mindenképpen kérd szakember segítségét!
Beszéljünk a kúszás-mászásról!
E nagymozgás során a gyerkőc mind a négy végtagját használja, az ellentétes kar-láb mozdulatokkal pedig fontos idegrendszeri pályák automatizálódnak, amelyek nélkülözhetetlenek a két agyfélteke összehangolásában. Ennek a kétkezes manipulációban, a szem-és kéz mozgásainak hangolódásában illetve a későbbiekben az iskolában az olvasás-írás megtanulásában lesz jelentősége.
A kúszás során a kisgyermek olyan izomcsoportokat használ és ezáltal erősít meg, amelyek a csípő és a gerinc stabil tartásában játszanak fontos szerepet. Ezek megerősödése nélkül instabil lehet a gyerkőc állása, továbbá egyensúlyi és mozgáskoordinációs problémák jelentkezhetnek nála, amelyek sajnos akár a tanulásban is gondokat okozhatnak (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia).
De miben segít a szakember, ha kimaradt egy nagymozgás?
A nagymozgások fejlesztése futás, kúszás, mászás, gurulás, ugrálós feladatok segítségével történhet, de a hintázás, hintáztatás, lóbálás, pörgés-forgás valamint a tánc, a fogócska és labdás játékok is fontos szerepet kapnak a fejlesztésben. A gyerekek nagyon kedvelik a mozgásutánzó játékokat, az egyensúlyozást fejlesztő játékokat, a tempó-és irányváltoztató mozgássorokat, amelyek mind-mind fejlesztik a nagymozgásokat.
Szakértő: Salát Luca, gyógypedagógus, tanácsadó szakpszichológus
(Fővárosi Pedagógia Szakszolgálat 13. kerületi tagintézménye)
Kapcsolódó írásaink:
Hozzászólások