Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Így lehet könnyebb a fogzás

Szerző: Branded content

2020. május 8.

Forrás: babaszoba.hu

A fogzás folyamata nagy egyéni eltéréseket mutat, és mivel leginkább genetikai tényezők határozzák meg, befolyásolni sem tudjuk. Amivel segíteni tudunk kisbabánk fogzásán, az a fájdalom enyhítése.

Így lehet könnyebb a fogzás (fotó: Getty Images)
Sokan nem tudják: a 20 tejfogcsíra már magzati korban kialakul. Az, hogy mikor bújik ki az első tejfog, megelőzik-e tünetek, és ha igen, melyek azok és mekkora galibát okoznak a kisbaba és a család életében, teljesen egyénfüggő. Nagy egyéni eltérések mutatkoznak meg a tünetekben, a tejfogak előtörésének idejében és a sorrendiségében is.
A fogzási folyamat időben hosszúra nyúlik (bár nem folyamatos): az utolsó tejfogacskák a kisgyermek 3 éves kora körül bújnak ki és ezt követi egy nagyjából három éves periódus, amikor nem történik semmi különös fogzás tekintetében. A körülbelül három évig tartó nyugalmas időszak után megkezdődik a fogváltás korszaka, de ez már egy jóval csendesebb folyamat.

Mikor bújik ki az első tejfog?

Szülőként megnyugtató lenne, ha az első tejfog kibújásának időpontját pontosan meg tudnánk határozni, de ez sajnos nem megjósolható. Ahogy a kisbabák fejlődése minden területen nagy egyéni eltéréseket mutat - máskor állnak fel, máskor kezdenek el beszélni, máskor lesznek szobatiszták -, úgy a fogzással sincs ez másként, sőt, itt lehetnek igazán nagy egyéni eltérések. Még testvérek esetében is gyakran megtapasztalhatjuk, hogy mennyire más ütemben, más tünetekkel törnek elő a fogak és mennyire másként viselik a babák a fogzással járó kellemetlenségeket.
Nagy általánosságban elmondható, hogy az első tejfog kibújása a hatodik hónapban következik be és a második tejfog megjelenése gyorsan követi az elsőt.
Tankönyvi sorrend szerint ekkor és így törnek elő a baba tejfogai:
  • 6-10 hónapos kor: két alsó középső metszőfog (nem egy időben, de gyorsan követik egymást)
  • 8-12 hónapos kor: két felső középső metszőfog
  • 9-13 hónapos kor: felső oldalsó metszőfogak
  • 10-16 hónapos kor: alsó oldalsó metszőfogak
  • 13-19 hónapos kor: első őrlőfogak (alul és fölül)
  • 16-22 hónapos kor: négy szemfog
  • 25-33 hónapos kor: második őrlőfogak kibújása.
Ezzel teljessé válik a folyamat, kibújt a baba mind a 20 tejfoga. A felsorolásból láthatjuk, hogy még a hagyományos meghatározás szerint is nagy időbeli eltérések lehetnek a fogak kibújása között. Ez persze csak egy statisztikai átlag, azt mutatja, hogy "illene" kibújnia a fogacskáknak. Az élet azonban nem mindig a "tankönyvek szerint" működik.

"Lassan egy éves és nincs egyetlen foga sem!"

Először is: aggodalomra semmi ok. Az egyéni eltérések olyan sokfélék lehetnek, hogy még az is teljesen normális, hogy az egyik kisbabának félévesen, míg a másiknak egyévesen bújik ki az első foga. Utóbbi esetben felmerülhet a kérdés, hogy fogak hiányában hogyan történjen a hozzátáplálás, a darabos ételek bevezetése. Szerencsére emiatt sem kell aggódni: nemhogy szabad, hanem kifejezetten hasznos, ha rág a baba, még akkor is, ha kevés vagy egyetlen fogacskája sem bújt még ki. Természetesen ilyenkor puhább, kisebb, könnyebben rágható falatkákkal kínáljuk a babát, és soha ne hagyjuk felügyelet nélkül a kóstolgatás alatt.
A másik véglet sem kell, hogy megijessze a szülőket: előfordulhat ugyanis, hogy egy kisbabának már fél éves kora előtt megjelenik az első tejfoga, sőt az is, hogy egyszerre nem is egy, hanem több fogacska is utat tör magának.

Milyen tüneteket okozhat a fogzás és milyeneket nem?

Hetekkel, akár hónapokkal a fog előtörése előtt már jelentkezhetnek olyan tünetek, amelyek kifejezetten a fogzásnak tudhatók be. Mielőtt ezeket sorra vennénk érdemes megjegyezni, hogy vannak olyan kisbabák, akik nagyon enyhe vagy éppen semmilyen tünetet nem mutatnak, és a szülő csak akkor veszi észre a fogacska kibújását, amikor megkoppan a kanál a kisbaba szájában.
A legtöbb kisbaba azonban nem olyan szerencsés, hogy tünetmentesen esik át a fogzás folyamatán. Most azokat a tüneteket vesszük sorra, amelyek kimondottan arra hívják fel a figyelmet, hogy kisbabánk fogzik.
A legtöbb kisbabánál rögtön nem is egy, hanem egyszerre több fogzási tünet is jelentkezik.
A leggyakoribb tünetek:
  • nyűgösség, sírósság, nyugtalanság
  • fokozott nyálképződés
  • étvágytalanság
  • hígabb, gyakoribb széklet
  • nehezebb elalvás, gyakori megébredés, kevesebb alvás
  • gyakori rágás (öklét, szinte bármit, ami a keze ügyébe kerül)
  • megduzzadt íny
  • arc-füldörzsölés
  • arckipirosodás
  • hőemelkedés
A közhiedelemmel ellentétben a fogzás nem okoz lázat a kisbabáknál. Ha lázas lesz a baba, akkor semmiképp se intézzük el egy legyintéssel, betudva azt fogzási tünetként. Valamilyen más okot kell keresnünk a láz mögött, forduljunk orvosunkhoz.
A kisbabáknak ebben a nehéz időszakban megnyugtatásra, testközelségre, babusgatásra van szükségük. Előfordulhat, hogy a még szoptatott baba sokkal többször kéredzkedik mellre (hiszen a szoptatásnak fájdalomcsillapító hatása is van) vagy épp ellenkezőleg, elutasítja a szopizást. Ne adjuk fel, próbálkozzunk tovább ilyen esetben. Ahogy kibújt a fog, az étvágy is visszatér.
A fogzás fájdalmas tünete a megduzzadt, gyulladt íny, ami akár vérezhet is a fogáttöréskor.
A fokozott nyálképződés következtében kis kiütések és kipirosodás jelenhet meg a baba szája körül és az álla alatt. Puha anyagból készült kendővel itassuk fel gyakran a nyálat, használhatunk nyálkendőt is.
A hígabb széklet kicsípheti a baba popsiját, felmarhatja a bőrét, tovább fokozva a kellemetlen érzetet. Gyakori pelenkacserével, esetleg bőrnyugtató krém használatával tudunk segíteni.
Láthatjuk, hogy változatos tünetekkel járhat a fogzás, és további problémákat okozhat a kipirosodott popsi, a kiütéses, nyáltól kicsípett babaarc, a nyűgös éjszakák és nappalok. Ráadásul ezek a tünetek főleg abban az időben kezdenek jelentkezni, amikor éppen a kezdeti nehézségeken vagyunk túl, éppenhogy csak beállt egy kiszámítható napirend, gördülékenyebben megy a szoptatás, összeszokott a kis család. Mielőtt azonban kétségbe esnénk, érdemes tudatosítanunk magunkban, hogy ez csak egy ideiglenes állapot, nem tart örökké és kisbabánknak most egy nyugodt, magabiztos szülőre van szüksége, aki segít neki átvészelni ezt a kellemetlen, olykor fájdalmas időszakot.

Hogyan nyugtassuk meg a babát? Mit használjunk fájdalom ellen?

Az érzelmi megnyugtatás egyetlen útja, ha figyeljük kisbabánk igényeit és kiszolgáljuk azokat. Ha sír, vegyük fel, hordozzuk sokat, legyen testközelben. Álljunk mindig rendelkezésére, fogadjuk el a nehezebb elalvást, kalkuláljuk be, hogy éjszaka többször fogunk felébredni.
Segíthetnek a fájdalmas tünetek enyhítésében, a gyulladt íny gyógyulásában a kifejezetten fogzásra kapható gélek is. Létezik olyan fogínygél is, amely a gél hatásán túl applikátora által is segít a belobbant ínyen - a bekenéskor finoman masszírozza az ínyfelszínt. Ezek a helyi fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatással bíró készítmények naponta többször is használhatók. (Kövessük a használati útmutatóban leírtakat!) Ütemezzük a műveletet étkezés utánra, hogy a gélből képződő filmréteg tovább a gyulladt ínyen maradjon. További jó tanács: a napirendben a gél felvitele az altatás előtt következzen, sokat segíthet az álomba szenderülésben a hatása.
Érdemes kerülni - különösen kétéves kor alatt - azokat a helyileg ható fájdalomcsillapító, érzéstelenítő szereket, amelyek benzokaint vagy lidokaint tartalmaznak, mivel ezek a hatóanyagok káros hatással lehetnek a kicsi egészségére.
Jó szolgálatot tud tenni a fájdalom enyhítésében - az egyébként is folyton az öklét, játékokat szájába vevő babánál - a hűs rágóka, egy-egy hűvös darabka gyümölcs, zöldség, vagy akár a textilpelus széle. A rágás, masszírozás révén enyhítheti a kellemetlen érzetet a fogdögönyöző buzogány, vagy bármilyen ínymasszírozó "babafogkefe" is.
Népszerű megoldás a szülőknél a fájdalomcsillapító szirupok alkalmazása. Ám óva intünk attól mindenkit, hogy pár napnál tovább használja fogzási fájdalomra ezeket a készítményeket. Huzamosabb alkalmazásuk mellékhatásokat okozhatnak, nem tesznek jót a kicsinek!
A borostyánlánc még mindig népszerű fogzás elleni praktika, holott hatékonyságát eddig nem sikerült bizonyítani, ellenben veszélyességét igen. Ne tegyük tehát a csöppség nyakába, ne adjuk a kezébe.

Fogápolás a kezdetektől

A fogápolást már rögtön az első fog kibújását követően érdemes elkezdenünk, még akkor is, ha a kisbabánk az anyatejen kívül nem eszik mást. Eleinte csak nedves, steril géz- vagy textillappal tisztítsuk, töröljük át a baba fogacskáját, ínyét. Később, a fogacskák gyarapodásával érdemes megvásárolnunk az első babafogkefét, és felkeresni kétévente a fogorvost.

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

A táplálkozás szerepe az egészséges életmód kialakításában

A kisgyermekek egészséges táplálkozása komoly feltörést okozhat a szülőknek. Ebben a cikkben sorra vesszük az 1-3 éves korosztály speciális igényeit, és azt, mivel biztosíthatod ennek az intenzív időszaknak a tápanyagigényét.

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Kapcsolódó fórum témák