Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Így hat az oxigénhiány a gyerek agyára

Szerző: Babaszoba.hu

2019. szeptember 4.

Forrás: babaszoba.hu

A túl korán született babák még fejletlen légzőrendszere miatti oxigénhiány hatással lehet a későbbi tanulási képességekre is.

Így hat az oxigénhiány a gyerek agyára
Közel 15 millió baba születik koraszülöttként, a terhesség 37. hete előtt a világon. A túl korán született babák még fejletlen légzőrendszerrel jönnek a világra, amely gyakran nem jelzi, hogy lélegeznie kell - ez pedig alacsony oxigénszintet, hipoxiát eredményezhet az agyukban.
A Journal of Neuroscience-ben közzétett kutatás szerint még egy rövid, 30 perces hipoxiás állapot is elegendő ahhoz, hogy a hippokampusz nevű agyterület szerkezetének és funkcióinak tartós megzavarásához - ez az a terület, amely a tanulásért és az emlékezetért felelős.
Az új eredmények így aggályokat vetnek fel az agy korai sebezhetőségét illetően, és a kutatók úgy gondolják, hogy az oxigénhiány a koraszülötteknél hosszú távon hatással lehet az iskolai és felnőttkori tanulási képességekre is - számolt be róla Stephen Back gyermekgyógyász professzor, a tanulmány vezetője.
Az újszülött intenzív osztályokon a koraszülöttek hetente akár 600 rövid, de jelentős hipoxiás időszakot tapasztalhatnak meg, és harmaduknak valószínűleg kisebb lehet az agya az időben érkezett babákénál - erről eddig úgy gondolták, hogy az agysejtveszteség miatt. Ez pedig növelheti az élethosszig kiható tanulási, emlékezethez és figyelemhez köthető nehézségek, problémák kockázatát.
Stephen Back és csapata vizsgálták a hipoxia és az iszkémia (elégtelen véráramlás) együttes hatását is a fejlődő hippokampuszra nézve koraszülött juhmodell alkalmazásával, és eredményeik megerősítették, hogy hasonlóan a koraszülött babákhoz, a hippokampusz nem növekedik megfelelően. Az agysejtek azonban nem pusztultak el, ahogy azt korábban feltételezték, valójában a hippokampusz sejtjei nem képesek a megfelelő érzékelésre, ez pedig hosszú távon csökkenti azt a sejtbázist, amely az alapja annak, hogy az agy rendesen tudjon tanulni.
Back szerint jelentős az a felfedezés, hogy a hipoxia súlyossága hatással van arra, mennyire tudnak a hippokampusz sejtjei megfelelően érezni. Ez azért is meglepő, mert korábban nem gondolták, hogy a hippokampusz már ebben a korai időszakban is képes ezekre a tanulási folyamatokra. - A jövőben szeretnénk megérteni azt, hogy a rövid ideig tartó, illetve az elhúzódó hipoxia milyen mértékben befolyásolja az optimális tanulási és memóriaképességeket. Ez lehetővé teszi, hogy megértsük, hogy reagál a hippokampusz az oxigénhiányra, így új eljárások születhetnek ahhoz, hogy beavatkozzunk ezekbe a folyamatokba - mondta Stephen Back.
(VIA)
Kapcsolódó írásaink:

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések