Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Így fejlődnek a baba érzékszervei

Szerző: Kiss Virág

2020. április 23.

Forrás: babaszoba.hu

Mit lát egy újszülött? Hogy reagál az érintésekre? És vajon melyek azok az illatok, amelyek különösen fontosak számára? Szakértők segítségével mutatjuk be, miként fejlődnek a baba érzékszervei.

Így fejlődnek a baba érzékszervei (fotó: Getty Images)
Ma már tudjuk, hogy a csecsemő nem passzív befogadóként van jelen a világban, hanem kompetens résztvevőjeként, aki a megszületése pillanatától kezdve aktív, érzelmeiben differenciált, és környezetét is képes befolyásolni.
A csecsemő a számára érdekes ingereket vizuálisan és auditíve is követi, és elsősorban az ember által keltett ingereket részesíti előnyben.
Az egészséges újszülöttnek valamennyi érzékszerve működik, bár még nem egyformán jól, ezek az elkövetkezendő intenzív hónapok és évek során tökéletesednek.
Miként fejlődnek a baba érzékszervei? - erről kérdeztük dr. Hangyál Éva szemész főorvost és dr. Kovács Tibor csecsemő -és gyermekgyógyászt.

Látás

Az újszülöttek látása gyors ütemben fejlődik - tudtuk meg dr. Hangyál Éva szemész főorvostól. Ennek egyik oka, hogy látórendszerük anatómiailag már teljesen kialakult, illetve, hogy folyamatosan érkeznek be hozzá a képi információk.
Az egészséges újszülött érzékeli a fényt és az árnyékot, valamint alakot, mozgást és színeket is lát, ezek a képek azonban még nem olyan részlet-gazdagok, mint a későbbi életkorokban észlelt képek. Színlátásukra jellemző, hogy a finomabb árnyalatokat még kevéssé tudják megkülönböztetni, s bár vitatott, hogy pontosan mely színeket érzékelik, de úgy tűnik, hogy elsősorban az alacsony (kék, zöld) és magas (piros, sárga) hullámhosszú színek megkülönböztetésére képesek.
A baba a fölé hajoló arcra ránéz és felveszi a szemkontaktust, néhány héten belül pedig kialakul a távolság- és a relatív mélységérzékelés is.
Megfigyelhető, hogy a csecsemő öt-hathetes korában a nagyobb, héthetes korban pedig már kisebb tárgyat is követ a szemeivel.
A szemmozgató rendszer használatának finomodása a sokszor elvégzett ugyanolyan mozdulat begyakorlásával jön létre, így a negyedik hónapra a több millió szemmozgás hatására alakul ki a szemek pontos fixálása az adott tárgyra. A megfelelő fixálásra azért is van szükség, mert csak így hangolható össze a két szem funkciója, továbbá a jó fixáció elengedhetetlen a jó térlátás (mélységlátás) kialakulásához is.
Féléves korban - az agy látókérgéről elvezetett elektromos aktivitás alapján - kimutatható, hogy a csecsemő látása már megegyezik a felnőttek látásélességével. A látott információ tökéletes feldolgozása azonban még három-öt évet várat magára, hiszen ehhez az agy számos egyéb területének az összekapcsolására van szükség.

Hallás

A hallás képessége már a méhen belüli élet hatodik hónapjában kialakul, és születésekor alapvetően teljesen ép. Előfordulhat azonban, hogy a magzati korban a dobüregben lévő váladék nem ürül ki a középfülből, és emiatt egy átmeneti vezetéses hallászavar alakul ki. Ez spontán megszűnik hetek alatt -tudtuk meg dr. Kovács Tibortól.
Mivel a magzat már méhen belül képes megkülönböztetni az emberi beszédet az egyéb zajoktól, sőt felismeri saját édesanyjának a hangját, ezért születését követően nagymértékben növelik biztonságérzetét az ismerős hangok.
Megfigyelhető, hogy a babák kezdetben még csak reflexesen fordulnak a hangok irányába, három-négy hónapos koruktól azonban már tudatosan keresik a hang forrását; majd nyolc hónapos koruk környékén már egyből a hangforrás irányába fordítják fejüket.
Vajon vannak-e olyan hangok, amelyeket kevéssé kedvelnek a csecsemők? - tettük fel a kérdést a doktor úrnak. A túl erős, hirtelen jelentkező hangok kellemetlenül érinthetik a babákat, de a megszokott életvitel mellettiek egyáltalán nem zavarják őket, magzati korukból is ismerősek lehetnek - árulta el dr. Kovács Tibor. Megfigyelhető az is, hogyha a mindennapi kiegyensúlyozottságuk bármi miatt felborul, akkor irritábilisabbá válhatnak, és ilyen esetekben természetesen a környezet hangingereire is érzékenyebben reagálnak.

Szaglás

Dr. Kovács Tibortól megtudhattuk, hogy az újszülöttek szaglása már fejlett, bizonyos szagok között különbségeket tudnak tenni, de a szagingerek beazonosítása tanulási folyamat eredménye. A csecsemő első szaglással kapcsolatos élményei az édesanyjával kapcsolatosak: az ő bőrének illata kellemes, megnyugtató élménnyel párosul.
Az is megfigyelhető, hogy a kellemetlen, irritáló szagok egyértelműen negatív reakciót váltanak ki az újszülötteknél. Érdekesség, hogy azok a kellemes illatok, amelyek a családtagokhoz, illetve az életterükhöz kötődnek (pl. ágynemű illata), növelik a csecsemő biztonságérzetét.

Ízlelés

A nyelven található, alap ízérzéshez szükséges receptorok már megvannak születéskor, ennek ellenére az újszülöttek ízérzékelése még kevésbé kifinomult, és kevésbé is vágynak változatos ízekre a picik - avatott be bennünket a csecsemők ízérzékelésével kapcsolatos tudnivalókba dr. Kovács Tibor.
Az anyatej természetesebben változatosabb ízű a tápszerhez képest, de egy tápszeres baba ugyanolyan könnyen el tudja azt fogadni, mint az anyatejet. Újszülötteknél még kevésbé figyelhető meg, hogy valamilyen ízt preferálnának, csecsemőkorban azonban - a vegyes táplálás bevezetésekor - azt látjuk, hogy az édesebb ízeket jobban fogják kedvelni.

Taktilis érzékelés

A taktilis érzékelés a bőrfelületen történő ingerfelvételt és ismeretszerzést jelenti.
Az érzőreceptorok és idegek, idegpályák a magzati lét során kifejlődtek, így már születéskor alkalmasak az érzékelésre - mondta el dr. Kovács Tibor. A csecsemő testének azok a legérzékenyebb részei, ahol a legtöbb érzőreceptor van (ujjak vége, száj, nyelv, szájkörüli régió).
A babák érzékelik és igénylik is az érintést egész testfelületükön, ami élénk választ vált ki belőlük, és fontos szerepet kap megnyugtatásuk, biztonságérzetük kialakításában is. A csecsemők a hétköznapi tevékenységekkel járó érintések hatására (pl. fürdetés, pelenkázás, szoptatás) fontos információkat is szereznek a testükről, s formálódik egyúttal testtudatuk, testsémájuk is. Az érintésnek fontos szerepe lesz abban is, hogy a baba megismerje a körülötte lévő világot.
Az újszülöttek érzékenyek a hőmérséklet változásaira is, s bár hőérző receptoraik már születésekor megvannak, de a bőrhőmérséklet és verejtékezés szabályozása ekkor még nem tökéletes. Ezért tapasztalható gyakran a végtagok hűvössége, és ezért hajlamosabbak a csecsemők a hőpangásra is - tette hozzá a doktor úr.

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Kapcsolódó fórum témák