Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Epigenetika: tényleg átmennek a génekkel a félelmeink a gyerekeinkbe?

Szerző: Babaszoba.hu

2019. április 6.

Forrás: babaszoba.hu

Kik vagyunk? Mi határozza meg, hogy miként reagálunk egy-egy helyzetben? Mekkora szerepet játszanak a viselkedésünkben a gének, és mekkorát a környezet?

Ezek a kérdések évszázadok óta foglalkoztatják a tudósokat. Hatalmas viták során próbálták meghatározni, a környzet vagy a gének formálják jobban az embert, ám a legújabb elméletek szerint nem lehet ezeket különválasztani, és a közöttük lévő összefüggések jóval bonyolultabbak, mint hinnénk. Ezzel foglalkozik az epigenetika tudománya, mely - nagyon leegyszerűsítve - felismerte, hogy a környezeti hatások alakíthatnak a DNS-ünkön, pontosabban, azokon a molekulákon, melyek aktiválnak vagy deaktiválnak bizonyos géneket. Ez azt is jelenti, hogy mi magunk is változtathatunk a génjeinken.
A félelmeinket is örökölhetik a gyerekek?
Képzeljünk magunk elé egy kislányt, Sárit, akinek a génkészlete egy hatalmas, szöveggel teleírt könyv. Ezt a könyvet már a születésekor magával hozza, a könyv oldalain olvasható szavak élete első pillanatától a könyvan vannak. Minden mondat, varázsige egy-egy gén, és ha ezeket a varázsigéket "felolvassuk", a szervezetben különböző folyamatok indulnak be. Ezt a fordítási folyamatot a sejtjeink végzik. Sári könyvében azonban különböző színes könyvjelzők is vannak, melyek segítenek könnyebben megtalálni a legfontosabb mondatokat. Vannak összeragadt oldalak is, melyek megnehezítik, hogy néhány mondatot megtaláljuk és elolvassunk. Ezek a könyvjelzők és "ragasztók" azok a molekulák, melyek a környezeti hatásokra megváltozhatnak: bár nem tekinthetőek a DNS szerves részének, nem változtatják meg azt, de hatással vannak arra, milyen könnyen "találjuk meg" ezeket a géneket. Ezt epigenomnak nevezzük. Sári életében szinte folyamatosan változnak ezek a könyvjelzők, a környezete és a tapasztalatai alakítják azokat. Bár a változások, vagyis hogy mely mondatokat - géneket - fordítják le a sejtjeink, elhanyagolható jelentőségűnek tűnnek, valójában rendkívül nagy hatással vannak az életminőségre, a hétköznapokra. Például, ha egy olyan mondat mellől tűnik el a könyvjelző, mely az immunrendszerre van hatással, Sári könnyebben betegedhet meg és nehezebben, lassabban gyógyul.
A kutatások szerint a különböző környezeti hatások más-más módon alakítják az epigenomot: például megváltoztatják a géneket aktiváló molekulákat a különböző nevelési stílusok, az elhanyagolás, vagy a korai gyermekkori súlyos stressz és traumák. Ha egy kisgyerek az élete korai szakaszában gyakran érez félelmet, dühöt vagy elutasítást, akkor később nagyobb valószínűséggel alakul ki nála depresszió vagy szorongás.
Ezzel szemben a gondoskodó törődés, a gyakori dédelgetés és a szemkontaktus a későbbiekben az érzelmek jobb kezelését, a barátságosságot vagy ellenállóképességet vetítik előre. 
Természetesen, még mindig nagyon sok a kérdés az epigenetikával kapcsolatban: mely időszakokban a legerősebb a környezet hatása a génekre? Van-e lehetőség visszafordítani a környezeti hatásokat? Hogyan hatnak a génekre a gyógyszerek, a kábítószerek?
(via)
Ez is érdekelhet:
 

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

A Caddy Maxi lehet a nagycsaládosok nagy kedvence (X)

A Volkswagen Caddy az első 25 évében teherautóként vált népszerűvé, majd 2004 után személyautóként is folytatta sikertörténetét, számos nagycsaládos örömére.

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések