Elválasztás: anya is megérik rá egyszer
Szerző: Babaszoba.hu
2012. szeptember 17. | Frissítve: 2015. december 7.
Forrás: babaszoba.hu
Az elválasztást legalább két ember határozza meg: az anya és a baba. Írhatunk erről tanulmányokat, de legjobban személyes élmények segítenek megérteni azokat az ellentmondásos, mégis teljesen normális érzéseket, amelyek az elválasztást kísérik.

Mivel a szoptatás nagyon bensőséges kapcsolatot feltételez, a szoptatás látványa - főleg, ha nagyobb gyerekről van szó - sokakban zavart kelt
Nehezen ment a leszoktatás. Először a nappali szopikat iktattam ki. Aztán már csak elalváshoz, aztán az elalvásosat áttettem lefekvés előttre, hogy ágyban már ne is kelljen szoptatni.
Aztán már csak a hajnali szopi maradt. Annyiszor elmondtam, hogy ez nekem már nem jó, hogy észrevétlenül elmaradt az is. Amikor láttam, hogy azért szopizna, mert szomjas, inni adtam. Vizet vagy laktózmentes tejet, kakaót.
Amikor a meghittség hiányzott, magamhoz öleltem. Nem tudom, kitől, honnét hallotta, de ahogy mondja: "Nagyon szeretlek, anya", elolvadok.
Valójában úgy egy hónapja, hogy nem szoptatok. Először olyan büszke voltam, hogy na, nekem ez is milyen jól sikerült, megléptük, na ugye, milyen belevalók vagyunk. És a lelkem mélyén kicsit mégis gyászolok. Azt, hogy a testemből fakadó tejforrással tápláltam a kicsi testet, ebből épültek a sejtjei, ebből kapott erőt, immunitást, minden jót, ami csak jó lehet neki. És most már nem adom ezt így sohasem... Hát most el kell siratnom ezt is.
És igen, most kiküldöm a világba, és mögötte vagyok, míg csak igényli, óvom a széltől és az esőtől, a legjobb falatokat adom neki, csak mert olyan csodás, jött valahonnét, ki tudja hogyan és miért, és csak kíséret vagyok neki, de az nagyon.
Lázár Márta
Ezeket is olvasd el:
Hozzászólások