Coeliakia (gliadin-, illetve lisztérzékenység)

Kóreredet

A cöliákia ma már eredetét tekintve és klinikailag jól jellemezhető kórkép. A betegséget a gliadin, búza-, árpa-, rozs- és zabliszt fehérjéjének a gluténnak egyik frakciója váltja ki.

A gliadin, az arra érzékeny egyénben károsítja a bél nyálkahártyáját. A gliadinérzékeny egyének vékonybelében szövettani elváltozások keletkeznek, a beteg bél úgy néz ki, mintha valami "legyalulta" volna a felszívódáshoz rendkívül fontos bélbolyhokat. Ennek nagy jelentősége van a diagnózis felállításánál. A bélbiopsziával (mintavétel), egy veszélytelen eljárással lehet felállítani a pontos diagnózist. Több hónapos gliadinmentes diétán - a javuló szövettani leletnek megfelelően - javul a klinikai kép is.

Klinikai tünetek

A betegség a gyermek fél-egyéves kora között lassan, fokozatosan alakul ki. A lisztneműeket is tartalmazó mesterséges táplálék bevezetését követően étvágytalanság, súlymegállás, egy-egy hányás vagy egyre rosszabbodó állagú székletek jelzik a betegség kezdetét. Egyéves korban rendszerint már egyértelmű a kórkép, melynek jellegzetes tünetei a következők:

Nagy tömegű, bűzös, zsírfényű, habos, világos széklet. A széklet mennyisége nagy tömegű, a bevitt zsír nagy része emésztetlenül kiürül a széklettel. A széklet savanyú szagú, néha súlyosabb kiszáradást okozó hasmenéses epizódok is kialakulnak.

Igen jellemző az elődomborodó pókhas, melynek oka a gázzal és folyadékkal telt belek ernyedtsége.

A fejlődés elmaradása, illetve a többé-kevésbé súlyos sorvadás a rossz felszívódás okozta részleges éhezés következménye.

A másodlagosan keletkező hiánybetegségek közül gondolni kell a zsírban oldódó vitaminok hiányára, tehát az A-, D-, E-, K-vitaminok, illetve a B-vitaminok hiányáról is szó lehet. A csökkent vasfelszívódás vérszegénységet okozhat.

Igen feltűnőek a magatartási zavarok. A cöliákiás gyermek szomorú arckifejezése és magatartása, zárkózottsága, negativizmusa, apátiája szintén a kórkép jellemzői. A gyermek intellektusa emellett normális.

Ha a beteget nem kezelik, a kórlefolyás javuló és rosszabbodó időszakok lefolyásával évekig húzódhat.

Diagnózis

A diagnózis kifejezetten egyszerű: jellegzetes a szomorú arckifejezés, pókhas, nagy tömegű széklet, sorvadt gyermek.

Kezelés

Alapvető követelmény a gliadinmentes diéta beállítása, a búza, zab, rozs, árpaliszt teljes kizárása. Adható kukorica-, rizs-, szójaliszt és nem árt a burgonya. Jó hatású a diéta első heteiben a banánt, almát, aludttejet, túrót, főzelékeket és sovány húst tartalmazó diéta.
Ha a gliadinmentes diéta hatásos, az olaj is jól hasznosítható. Gondoskodni kell a vitaminok megfelelő beviteléről, pubertás idején spontán javul a betegség.

A diétát szigorúan egész életen át be kell tartani, mert ellenkező esetben a tünetek ismét jelentkezhetnek!

Kapcsolódó cikkeink:

Lisztérzékenység

Bűnös a kenyér?

Betegség vagy hiszti a hasfájás?

Nagy liszt- és gabonakalauz