Baba

Az igény szerinti szoptatás rontotta el a gyereket?

Féléves kortól kezdve gyakori, hogy a csecsemők éjszaka többször is felébrednek. Rettentően fárasztó minden alkalommal felkelni, szoptatni, viszzaaltatni, de vajon van-e más megoldás is? A válasz attól függ, kitől kérdezed!
2011. November 25.

Kérdés: Nyolc hónapos a kislányom, és nem alszik: csak akkor alszik el, ha ringatom, ha szopizik, vagy babakocsiban tologatom, és gyakran felébred. Napközben háromszor alszik 45 percet, éjjel nagyjából óránként felébred, felsír, és csak cicivel alszik vissza.

Az Ön tanácsait követve igény szerint szoptatom és sokat hordozom Rékát. Akadozva indult a közös életünk, mert nehezen indult be a tejem, de hathetes kora óta már nem kap tápszerpótlást. Sosem volt nagyétkű, 80-110 grammokat evett, de nagyon szépen gyarapodott, duci kisbaba volt, ezért nem is aggódtam (most, nyolc hónaposan 8200 gramm). A nem alvás miatt már kértem segítséget a házi gyermekorvosunktól, aki vér- és vizeletvizsgálatot kért. Kiderült, hogy kicsit vashiányos, ezt pótoltuk, de nem oldódott meg a problémánk.

Elküldtek alvásvizsgálatra az egyik gyerekkórházba). A doktornő azzal kezdte, hogy nem megfelelően táplálom, naponta ötször 200 grammot kellene ennie, az első és az utolsó étkezésre pedig tápszert kellene kapnia. Ennyit nem akar enni, a tápszert nem is fogadja el, csak félálomban, és akkor sem eszik 200 grammot. A doktornő szerint lehet, hogy sosem volt elég a tejem, ezért a gyerek hozzászokott, hogy kevesebbel is beérje (vagyis éheztettem????). És meg kell tanítani egyedül elaludni! (Rendben, de azt nem mondta, hogyan csináljam!!!)

Jelenleg már főzelékeket, gyümölcsöt és tejbegrízpépet is eszik, de általában 80-100 grammot, esetenként egy egész üveg, 165 grammnyi gyári babakaját. De amellett, hogy a doktornő megkérdőjelezte az eddigi táplálását, én pedig kétségbe estem, az alvás problémánk nem oldódott meg.

Jelenleg éjjelente (este nyolctól reggel nyolcig) öt-tizenegy alkalommal kelek fel hozzá, hogy visszaaltassam. Olvastam az Aludj jól, gyermekem! módszerről, de ösztönösen tiltakozom ellene, mert nem akarom sírni hagyni. Van más lehetőség arra, hogy megtanuljon aludni???? Én már állandó fejfájással küszködöm a kialvatlanságtól, nappal sem tudok aludni, mert egyszerre legföljebb 45 percet alszik.

Az elalvása is nagyon érdekes, amikor úgy érzem, hogy már ellazult, és jön az álom, akkor elkezd sírni, és görcsösen ragaszkodik az ébrenléthez, majd nagy hirtelen álomba zuhan. Ez normális? Még nincs egy foga sem, de esténként kap fájdalomcsillapítót (a doktor néni tanácsára), mert hőemelkedése is van – ezzel talán kiküszöbölhetjük a fájdalmat (az utóbbi két hónapban 15-20 percenként sikítva, sírva ébredt, ez most megszűnt).

Végső soron szeretném megtudni, hogy milyen módszerrel taníthatnám meg aludni, hogy az éjszakai ébredések után egyedül is visszaaludjon, és mit tehetnék még (a táplálás, a napi egy-két órás séta, levegőzés mellett), hogy nyugodtabbak legyenek az éjszakáink.

Válaszom: Kedves Krisztina!

Nagyon sajnálom, hogy olyan szakemberrel hozta össze a sors, akinek sikerült Önt elbizonytalanítania, olyannyira, hogy megkérdőjelezze az elmúlt nyolc hónap minden szépségét, boldogságát és szülői helytállását. Önnek, Krisztina, olyan problémát sikerült megoldania Réka nagy előnyére és egészséges fejlődése érdekében, ami sok anyának nem sikerül ilyen fényesen: megszabadultak a tápszertől, sikerült úgy gondozni, nevelgetni a kislányt, hogy egészséges, boldog, kiegyensúlyozott baba legyen belőle.

Szülőként könnyű dolgunk van akkor, amikor úgy alakul, hogy olyan gyereket kapunk a sorstól a véletlenek összjátékának köszönhetően, akivel nagyon könnyű boldogulni: minden megy, mint a karikacsapás, szopik, mint a parancsolat, szépen fejlődik, sosem sír, csak mosolyog és boldogan gügyög a világba, szinte észre sem venni, hogy ott van, annyira alkalmazkodó és simulékony. Elalszik magától, éjszaka, ha felébred, eszébe sem jut bömbölni, megfordul a másik oldalára, és alszik tovább. Lehet, hogy ilyen gyerek is van, de én még nem sokat láttam belőlük.

Az viszont mindennapos tapasztalatom, hogy még a legnyugodtabb, legszelídebb, legsimulékonyabb csecsemőnek is vannak nagyon nehéz időszakai, olyanok, amikor szüleit, anyját a teljes végkimerülés vagy kétségbeesés állapotába tudja juttatni. Ezek kétségtelenül olyan időszakok, amelyek nagyon sok erőt, energiát emésztenek fel, és bizony sokszor kilátástalannak tűnnek.

A szoptatós baba-mama csoportomban rendszeres téma az éjszakai szoptatás, alvás-ébredés. Ott az első gyerekes anyák meghallgathatják tapasztaltabb szülők élményeit, és azt is látják, hogy a problémák idővel maguktól is lecsengenek, enyhülnek, megoldódnak, mégpedig szakember beavatkozása nélkül, minden különösebb beavatkozás, sírni hagyás, idomítás nélkül. Egyszerűen azért, mert a gyerek a fejlődése során túllép azon a valamilyen okból problémás szakaszon.

Mindezt azért írtam le, hogy jelezzem, Réka viselkedésében nincs semmi kóros, rendellenes, ami miatt valami sürgős beavatkozásra volna szükség.

Étkezés

A felsorolt szilárd ételeket az ő életkorához képest egy kicsit még sokallom is, szó sincs arról, hogy éhezne, vagy akár a múltban éheztette volna. Ezek alaptalan vádak, amelyekre semmiféle bizonyíték nincs, hiszen Réka tökéletesen fejlődött, súlya a korának megfelelő, és ha megmérnénk a hossz- és fejkörfogat-növekedését, valószínűleg ugyanezt állapíthatnánk meg.

Nem világos, hogy milyen alapon hangzott el a kijelentés az éhezésről. Az ötször 200 gramm táplálékbevitel naponta olyan sematikus, és annyira valóságtól elrugaszkodott, hogy én nem tudok mit kezdeni vele. Milyen kalóriatartalmú micsodából 200 gramm? És baj, ha csak 195? Vagy baj, ha csak 50? Vagy még annyi sem? A nemzetközi ajánlások alapján ideális, ha a vegyes táplálás mellett egyévesen a táplálék kétharmadát még az anyatej teszi ki, és a szoptatás kétéves korig vagy azon túl is folytatódik, feltéve természetesen, ha ön szeretné még egyéves korában vagy azon túl szoptatni Rékát.

Sajnálom, hogy olyan szakemberhez jutott el kétségbeesetten és fáradtan, aki vádlón lépett fel, és kétségbe vonta az ön szülői hozzáértését – teljesen alaptalanul. Mi értelme van kétségeket ébreszteni egy anyában akkor, amikor megerősítésre van szüksége: igen, a lánya gyönyörű, egészséges baba, aki anyatejen nőtt fel ilyenre, amilyen, és ez fantasztikus és elismerésre méltó teljesítménye ugyanannak a női testnek, amely most fáradt és alvásra vágyik.

Sokszor leírtam és elmondtam már, mert általános tapasztalatom, hogy nehéz helyzetben vannak ma az anyák, mert egyedül maradnak a gyereknevelés nehézségeivel. Poroszos stílusban, kioktató hangnemben működő egészségügyi ellátást kapnak, amikor elbizonytalanodnak egy egyáltalán nem is az egészségügy hatókörébe tartozó probléma miatt. Az, hogy éjszaka felébred egy gyerek, és sír, nem orvosi probléma. (Kivéve persze azokat a ritka eseteket, amikor a gyerek beteg, és fülfájás, láz miatt ébred fel.)

Régen, amikor több generáció élt együtt, mindig akadt valaki, aki ilyen esetben tehermentesítette az anyát, hogy kialudhassa magát. Aki dajkálta a gyereket, amíg az anya kimozdult egy kicsit.

Ami most segíthet

1. Vegye számításba azt is, hogy az Ön élete nem egyedül Rékáról szól, de azt, hogy a vele kapcsolatos nehézségeket hogyan viseli, messzemenően befolyásolják az élet egyéb eseményei, fejleményei, az önbizalma, az elégedettsége. Az önéhez hasonló szituációban ezért elsőként ezekről a kérdésekről szoktam beszélgetni az édesanyákkal, hogy lássam, milyen a gyerek alvásproblémájának holdudvara.

Ha valaki megkérdőjelezve érzi egész addigi szülői tevékenységét, és elismerés helyett csak kritikát kap, az a saját gyermekének is a bizonytalanságot sugározza. A csecsemők hatodik érzéke a legfejlettebb valamennyi közül: pontosan visszatükrözik azt, amit kapnak. Ez lehet az egyik oka a sok nyűglődésnek, ébredésnek.

2. Gyakori tapasztalatom, hogy amikor az anyában felenged az éjszakai cirkuszok miatti feszültség, düh, ingerültség, amikor megtanulja elengedni a problémát, és valahogy úgy gondolni rá, mint egy átmeneti nehézségre, amely nem súlyosabb, mint az összes többi, amivel nap mint nap szembekerülünk, a gyerek is egy csapásra könnyebben kezelhetővé válik.

3. Azt is gyakran tapasztalom, hogy a fogzás okoz ilyen nehézségeket, de azt semmiképp sem javasolnám, hogy rendszeresen láz- és fájdalomcsillapítót adjon neki. Ha Rékának hőemelkedése van, és viselkedése betegségre utal, miközben ennek nincsenek olyan látványos jelei, mint a nátha vagy a köhögés, kézenfekvő egy vizeletvizsgálat, hogy kizárjuk, nem vese- vagy hólyaggyulladás indokolja-e a viselkedést. Ez sajnos egyáltalán nem ritkaság.

4. Néha a testi és szellemi fejlődés nem párhuzamosan zajlik, és a baba már többre vágyik, mint amit megvalósítani képes. Ez az eltolódás sokszor okoz frusztrációt, ami nyugtalan éjszakákban nyilvánul meg.

5. A szülő feladata ezekben a helyzetekben a következő:

  • ha betegségre gyanakszik, próbálja elérni, hogy a gyerekorvos megvizsgálja a gyereket, és kizárjon bizonyos típusproblémákat (húgyúti fertőzés pl.);
  • ha a gyerek nem beteg, próbáljon a nehéz időszakokban teljes mellszélességgel mellette állni, megnyugtatni, ahogy tudja (a szoptatás erre kiváló, hatékony és gyors módszer, az együtt alvás is szinte mindig segít, különösen ebben az életkorban).
  • Egyáltalán nem szükséges, sőt, veszélyes és felesleges elkezdeni egy szoptatott gyerek tömését tápszerrel, tejpéppel, ettől semmiféle eredmény nem várható, legfeljebb az, hogy a gyerek az ideálisnál hamarabb el lesz választva, és esetleg megutálja az evést.

    A szoptatás nemcsak táplálék, hanem megnyugvás, vigasz, biztonság és támasz is egyben. Ha ezt szem előtt tartja, meg fogja találni saját megoldását arra, hogy kipihenhesse magát. Bébiszitter, rokonok segítsége, összebújva alvás Rékával, valahogy muszáj pihenni. Itt bőven talál ötleteket, és akik írták, tudják, miről beszélnek!

    Kapcsolódó cikkeink:

  • Össze-vissza szoptatás helyett tápszer?
  • Mi kell az igény szerinti szoptatáshoz?
  • Kötődő nevelés kontra napirend
  • Szoktatás kérdése, hogy aludjon éjszaka?
  • Félreértések sorozata az együttalvás körül
  • Hogyan alszik, miért nem alszik a baba?
  • Az együttalvásról – ezúttal a hasznosság szemszögéből