Az elképesztő gyermeki agy

Ha a gyermeki agyra gondolunk, érdemes figyelembe venni, hogy már az újszülöttek agya is elképesztően komplex felépítmény, amely első levegővételük pillanatában is már nagyjából 100 milliárd, egymással bonyolult összeköttetésben álló idegsejtből áll - nem véletlenül, hiszen a közvetlenül előttük álló feladatok (a légzés, az evés, a látás, a hallás és így tovább) is kifejezetten összetettek. Ezt észben tartva ugyanakkor nem is annyira meglepő, hogy már a babák agya is képes megbízhatóan különbséget tenni a macskák és a kutyák között, amely pedig egyáltalán nem olyan egyszerű, ha például egy számítógépnek akarjuk beprogramozni.

Mire gyermekünk eléri első születésnapját, felnőttkori agyméretének 70, mire a másodikat, már 80 százalékával rendelkezik. Harmadik születésnapján túlhaladva az idegsejtek kapcsolódásának száma agyában már magasabb, mint amire egész hátralévő életében ténylegesen szüksége lesz (ám az agy növekedése persze nem áll meg ekkor: terebélyesedni és rétegeződni fog még egészen 18 éves koráig).

Ebben az időben a kisgyerekek összes bevitt energiájának 60 százalékát az agyi fejlődésükre fordítja a szervezetük - ellentétben a felnőttekével, amely csupán a felhasznált energia 25 százalékával tesz így.

A kisgyerekek agya rendkívüli mértékben formálható mindazzal, amit megtapasztalnak és megtanulnak. Ez már az újszülöttekre is jellemző (a törődés, a gyengéd érintés, az odafigyelés, a hozzájuk intézett - lehetőleg színes - beszéd ezért is olyan fontos a szülők részéről). Ezzel együtt elég pontosan érzékelni fogjuk, amikor gyermekünk agya mintegy új szintre lép ezen a téren: ekkor - 2 éves koruk táján - kezdődnek meg ugyanis a nagyon sokáig véget nem érő, "miért?"-tel kezdődő kérdéssorozatok.

Ennek köszönhetően szókincsüket a gyermekek megtriplázzák nagyjából 5 éves korukig, de a gyerekek persze nem csak a beszédből tanulnak: gyakorlatilag minden tevékenység új kapcsolatokat hoz létre agyukban.

Gyakori tévhit a gyermekek agyi fejlődésével kapcsolatában, hogy merev határok léteznek bizonyos képességek elsajátítására, vagyis ha gyermekünk már túlhaladt ezeken, és nem tanult meg, mondjuk, zongorázni vagy jól kiejteni idegen szavakat, akkor később már nem is lesz igazán képes rá.

Ez így nem igaz, de jó, ha tudjuk, hogy ezzel együtt tényleg létezik néhány szigorúbb határ: 2 éves korukig ki kell fejlődnie a látásuknak, ha pedig 5 éves koráig sem beszél egy gyerek, akkor nehézségei lesznek később a beszédtanulással. Ami pedig az olvasást illeti, 8 éves korig el kell sajátítaniuk az alapját, hogy ne legyenek problémáik a későbbiekben. Ezen túl a gyermeki agy kis túlzással bármikor bármit megtanul: így például idegen nyelveket vagy zenei, sport- és egyéb készségeket is.

Sokat halljuk és többek között a gyermekek beszédfejlesztésében is komoly szerepet kap a tény, hogy a mozgás igen nagy hatással van a gyermekek agyi fejlődésére. Ezzel kapcsolatban friss kutatások ugyanakkor egészen meglepő eredményekre is jutottak: például arra, hogy a gyors futás nemcsak a gyerekek motorikus képességeit, hanem egyúttal az összetett gondolkodást is fejleszti: vagyis onnantól kezdve, hogy gyermekünk sebesen tud már szaladgálni a játszótéren, immár bonyolultabb kérdésekre is egyre magabiztosabban képes lesz választ adni.

A mászás és a futás (vagyis azok a mozgásformák, amikor ellentétes kéz és láb lendül egyszerre) pedig javítja az agy két féltekéje közötti kommunikációt, így többszörösen is rendkívül lényeges szerepet tölt be a gyermeki fejlődésben.

És ha már a fejlődésnél tartunk: gyakorlatilag semmilyen játékszert nem érdemes alábecsülni ebben a kérdésben - főleg nem azért, mert egyszerűnek tűnik. Az építőkockákkal kapcsolatban például több kísérletet is végeztek, mely szerint már 15 perc ezekkel végzett, szabad játék is elképesztő hatást gyakorol a gyermeki agyra: geometriai ismereteket, továbbá színekről, formákról és egyéb fizikai tényekről szóló kulcsinformációkat tanulhatnak meg már egy szimpla toronyépítgetés (és -rombolás) közben is.

• Így fejleszt a formabedobó
• Első játékok, amit már szülés előtt szerezz be
• Ne (csak) a bölcsitől, ovitól várjuk a fejlődést
• Mikor van szükség fejlesztésre egy kisgyereknél?
• Jelek, hogy érdemes fejlesztésre vinni a babát
• Játszószőnyeg: az alaptól a zongorásig
• Építőjáték: mikor milyet vegyünk a gyereknek?
• Az interaktív játékok ezért fejlesztik jól a gyereket
• Mikor áll fel a baba?
• Így változik a figyelem ideje a gyerekeknél
• Így fejleszti a babát a zene