Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Az apáknál vizsgálta a szülés utáni depressziót és szorongást egy új kutatás

Szerző: Babaszoba.hu

2022. január 14.

Forrás: babaszoba.hu

A várandósság és a gyermek születését követő időszak sokak számára az öröm és a nagy várakozás időszaka. Azonban a családra nehezedő terhelés miatt fokozott stresszt és szorongást is érezhetnek a szülők.

A szülés utáni depressziót és szorongást többet tanulmányozzák a nők esetében, mint a férfiakéban, ahogy azt a Depression and Anxiety (2021) című folyóiratban nemrégiben megjelent, az apai szülés utáni nehézségeket vizsgáló cikkükben is megjegyzik a szerzők, Cindy-Lee Dennis, Flavia Marini, Justine Dol, Simone N. Vigod, Sophie Grigoriadis és Hilary K. Brown - írja a psychologytoday.com.
Az apáknál vizsgálta a szülés utáni depressziót és szorongást egy új kutatás (Fotó: Getty Images)
A szerzők beszámoltak arról, hogy a nők nagyjából 17 százalékánál alakul ki szülés utáni depresszió, 15 százalékánál szorongás, és csaknem 10 százalékuk mindkettőt tapasztalja. A kockázati tényezők között szerepel a korábbi mentális betegség, az alacsonyfokú támogatottság, a nagyobb fokú fáradtság, és a csecsemő alvásproblémája.
Az apák esetében kevésbé erőteljes a kutatás, azonban ez változóban van. A tanulmány szerzői megjegyzik, hogy a meglévő szakirodalomban változó arányt találni az apai szülés utáni problémákat tekintve, a depressziós 8 százalékos arányától röviddel a szülés után, ami 25 százalék fölé emelkedik az első 6 hónapban, majd az első év vége felé ismét csökken. A szorongás aránya 2-18 százalék között mozog, és a kockázati tényezők közé tartozik az apa mentális betegsége, az anyai szülés utáni problémák, az anyagi teher, és az újszülött egészségügyi problémái.
Azonban egyetlen tanulmány sem vizsgálta szisztematikusan a szorongást és a depressziót, valamint a kapcsolódó kockázati tényezőket együttesen. Ezért Dennis és munkatársai hosszabb távú, 2015 és 2019 között gyűjtött adatokat használtak, több mint 2500 apától, akiknek 75 százaléka teljesítette a két éves vizsgálatot. Az első évben háromhavonta, majd a második évben évente kétszer töltöttek ki kérdőíveket. Ugyan nem minden apa töltötte ki a kérdőívet az összes időpontban, az összevont adatokat elemezték, hogy érvényes következtetéseket vonhassanak le a teljes populációról.
A mérések között használták az Edinburgh Posztnatális Depresszió Skálát, a a Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőív alskáláit, és a meglévő kutatások alapján hat lehetséges kockázati tényezőt vizsgáltak: a demográfiai tényezőket, a terhességgel kapcsolatos tényezőket, a pszichiátriai és szer-/alkoholhasználati problémákat, az apai gyermekkori nehézségeket, a partnerekkel való kapcsolat és támogatás észlelt minőségét, és a szülővel és a babával kapcsolatos tényezőket.
A kutatók azt találták, hogy az első évben 569 apa számolt be enyhe vagy közepes fokú szorongásról és depresszióról, míg a második évben 323 apa számolt be enyhe vagy közepesen súlyos depresszióról és szorongásról. Az apák 3 százaléka súlyosabb tünetekről számolt be, melyek általában az első évben kezdődtek, és fennálltak a második évben is.
A depresszió aránya 4 százalékról indult, 3 hónapon belül 11 százalékra emelkedett, majd a vizsgálati időszak további részében 10 százalék körüli szintre csökkent. Hasonló minta volt megfigyelhető a szorongás esetében is: ennek aránya 8,8 százalékról indult, 3-6 hónapon belül 20 százalék fölé emelkedett, majd a 24 hónapos vizsgálat végénél 20,4 százalék volt.
Az egyidejűleg előforduló depresszió és szorongás kockázati tényezői közé tartozott a csecsemők rossz egészségi állapota az első 4 hétben, a korábbi apai depresszió, a fokozott apai szorongás a terhesség idején, a kórtörténetben szereplő párkapcsolati erőszak, a nagyobb igény a tanácsra, útmutatásra, és a korábbi apai figyelemhiányos/hiperaktivitási zavar (ADHD) kórtörténetében. A védőfaktorok között volt a partnerek közötti erősebb szövetség és alkalmazkodás, a jobb társadalmi integráció, a nagyobb fokú kötődés, a több óra megszakítás nélküli alvás, és a magasabb fokú apai elégedettség.
Az első és a második évben hasonlóak voltak a kockázati tényezők és a védőfaktorok, azonban a második évben a különbségek között szerepelt az anyagi terhelés, mint kockázati tényező, és a megszakítás nélküli alvás elvesztette a jelentőségét, mint védőfaktor.
A szülés utáni apai depresszió és a szorongás az apák jelentős részénél együtt fordult elő - csaknem 25 százalékuknál az első évben, és csaknem 10 százalékuknál a második évben is, ami megegyezik az anyáknál tapasztalt aránnyal.
Számos azonosított kockázati tényező kezelhető pszichoszociális közbeavatkozással, beleértve az anyával és a babával való kapcsolat minőségét, a korábbi szorongás, depresszió, illetve ADHD kezelését, a támogatással és az alvással kapcsolatos tényezőket, valamint az apák saját gyermekkori nehézségeinek felismerését a szülés utáni időszakban.
A biológiai, pszichológiai és kapcsolati tényezőknek szerepe van, és az apák megfelelő támogatása és az esetleges terápiás beavatkozás várhatóan csökkentheti a depresszió és a szorongás arányát.

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések