Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

"Anyuka, pihenjen csak, majd később megkapja a babát"

Szerző: Kiss Virág, mentálhigiénés szakember

2022. február 25.

Forrás: babaszoba.hu

Milyen jogok illetnek meg téged és a kisbabádat a kórházi tartózkodásotok ideje alatt? Elválaszthatják- e tőled az újszülöttet? És mi van, ha te nem egyedül szeretnél pihenni, hanem a gyermekeddel?

"Úgy érzem, hogy egy sötét folt van a mi történetünkben, amiben nincs emlékem" - nyilatkozta nemrégiben Marge, akit a szülését követően 13 órára szeparáltak kisbabájától. Az énekesnő a vele történt, súlyosan traumatizáló élmény hatására indította el a #zeroszeparacio mozgalmat.
A kezdeményezéssel arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy bár az egészségügyi törvény egységnek ismeri el az anyát és gyermekét, védendő értékként határozza meg folyamatos, háborítatlan együttlétüket, úgy tűnik, ez nem minden intézmény ellátási gyakorlatában valósul meg. Még mindig sok helyen különítik el akár 6-12 órára is indokolatlanul és jogtalanul az újszülötteket a szüleiktől, károkat okozva ezzel az anya-gyermek kapcsolatban és a baba testi-lelki fejlődésében.

Az első találkozás, az aranyóra

Az anya teste a koraszülött csecsemő természetes közege - fogalmaz nagyon szemléletesen dr. Nils Bergman, a Kenguru Módszert (KMC)  nemzetközi hírű szaktekintélye, aki szerint minden csecsemőnek azonnal bőrkontaktusba kellene kerülnie az anyjával születése pillanatától fogva, és akitől nem lenne szabad elválasztani a későbbiekben sem.  
Az aranyóra a megszületést követő első órákat jelenti, ami egy korai, rendkívül érzékeny periódus, és amelynek számos rövid- és hosszú távú hatása ismert. Ideális esetben ezt az időszakot az anyának és kisbabájának megszakítás nélkül, bőr-bőr kontaktusban kellene töltenie, hogy az újszülött megpihenhessen, egymásra hangolódhasson édesanyjával, és megpróbálkozhasson a szopizással.
Miért törik meg mégis az anya és újszülöttjének szoros szimbiózisát, és teszik sebezhetővé és kiszolgáltatottá őket? És vajon miért írja felül a hossz- és súlymérés vagy a fürdetés a pótolhatatlan aranyórát?
"Az aranyóra a megszületést követő első órákat jelenti" Fotó: Getty Images

Ajánlások az aranyórával kapcsolatban

A WHO 2018-as ajánlása szerint rendkívül fontos, hogy a komplikációmentes szülést követőn, egy órán át történő bőr-bőr kontaktusban maradhasson az anya és gyermeke. A 2019-ben megjelent, hazai családbarát szülészeti irányelv is megfogalmaz ajánlásokat az aranyórával kapcsolatban: ezek szerint minden stabil állapotú újszülött számára, aki képes a szopásra (beleértve az alacsony súllyal születetteket is), biztosítani ajánlott az azonnali bőr-bőr kontaktust és a szopás lehetőségét. Minden - az életjelenségek figyelésén túli - vizsgálatot pedig az aranyóra utáni időszakra acélszerű halasztani.

Szilvi 2019-ben hozta a világra második gyermekét, és úgy tapasztalta, hogy az aranyóra terén történt változás:

"Amikor a kisfiam világra jött, egyből rátették a hasamra, olyan kis kulimászosan. Meg is lepődtem, mert 9 évvel ezelőtt, a korábbi szülésemkor nem emlékszem, hogy odaadták volna a gyermekem. Elég sokáig hagyták ezt az állapotot tartani. A babám be volt takarva, hogy meg ne fázzon, és amíg a doki varrt (kb. félóra?), addig a fiam rajtam volt. A későbbiekben is együtt lehettünk egész nap".

A császármetszés és az aranyóra

A 2019-es ajánlások között olvasható az is, hogy császármetszés esetén, még a műtét ideje alatt az anya mellkasára ajánlott helyezni az újszülöttet közvetlen bőrkontaktussal. Amennyiben ez valamilyen orvosi okból nem lehetséges, akkor az apa (vagy kísérő) mellkasára helyezhető a gyermek, majd - amint lehetőség nyílik rá -, az édesanyájának kell átadni.

Enikő mindkét gyermekét császármetszéssel hozta a világra, ám egyikükkel sem tapasztalhatta meg az aranyórát:

"5 év telt el a két gyermekem születése között. A fiam már 2020-ban született, de vele is ugyanaz történt: nagyon kedvesen odahozták a fejemhez, mondták, hogy adjak neki egy puszit, aztán villámgyorsan bebugyolálták, és nem láttam a következő 2 órában"

"Anyuka, pihenjen csak, majd később megkapja a babát!"

Magyarországon továbbra is bevett gyakorlat az anya és újszülöttjének egymástól való elválasztása. S hogy milyen indokokkal, kifogásokkal szokták a kórházban elutasítani a rooming-int?
Általában arra hivatkoznak, hogy sem az anya, sem az újszülött nem tud így pihenni, és egy síró baba zavarná a szobatársakat. Gyakori indok a helyhiány, vagy a kórház anyagi helyzete, illetve a bababarát minősítés hiánya is - sorolja dr. Ruzsovics Ágnes Judit ügyvéd, egészségügyi szakjogász, orvos, aki azt is hozzáteszi, hogy az osztályon bevett munkarend, a napi rutin, illetve az egészségügyi személyzet attitűdje is beleszólhat a baba-mama elhelyezésének kérdésébe.

Katát a császármetszését követőn szeparálták a babájától:

"Miután kiemelték, éppen csak megmutatták, és azonnal elvitték tőlem. Azt mondta az egyik nővér, hogy náluk az a szokás, hogy csak akkor kaphatom meg a babát, ha a saját lábamon el tudok menni érte. Mivel nem tudtam lábra állni, végül egy csecsemős nővér kihozta nekem. 8 órával később."

Fontos tudni azonban - ahogyan azt az alapvető jogok biztosa 2019-ben megfogalmazta -, hogy a kórházak által felhozott indokok nem képezheti jogi akadályát a gyermekközpontú megoldások kialakításának, és annak, hogy a szülő nő és gyermekének alapjogait korlátozzák.
Az ilyen érvek jogilag nem megalapozottak - hangsúlyozza a szakértő.

Jogotok van egymáshoz!

Az anya és újszülöttje 24 órás együttes elhelyezése a legkorszerűbb és legbiztonságosabb elhelyezési forma, amit a hatályos országos szülészeti irányelv is ajánlásként fogalmaz meg: "A szülés-születés után az intézetben töltött első napok során ajánlott, hogy az anya és gyermeke 24 órás rooming-in elhelyezést kapjon és az orvosi vizsgálatok idejében is együtt legyenek" (28. ajánlás)

És mi a helyzet a törvényi szabályozással?

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv) az együttes elhelyezést tekintik főszabálynak - tudtam meg dr. Ruzsovics Ágnes Judittól, aki szerint ennél is fontosabb azonban, hogy Eütv. 11. § (4) bekezdése kimondja: "a kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője [...] mellette tartózkodjon."
Bár kiskorú betegről szól a törvény szövege, ez a bekezdés az egészséges újszülöttre is érvényes mindig, mindenütt, vagyis a szülés után, fürdetéskor és az orvosi vizsgálat során is.
A rooming-in kapcsán azonban tudni kell azt is, hogy természetesen csak az egészséges újszülöttek kerülhetnek baba-mama szobába, a súlyos fejlődési rendellenesség vagy életveszélyes állapot, illetve bármely fertőző megbetegedés akár az anya, akár a gyermek részéről, nem teszi lehetővé a közös elhelyezést.

Eszter második babáját császármetszéssel hozta a világra:

"Hat órán át kellett az őrzőben lennem, addig nem mozdulhattam. Ez idő alatt talán egyszer hozták oda a kislányomat szopizni, és nem kaptam segítséget a mellre helyezéskor sem, pedig alig bírtam moccanni, és minden tagom reszketett. Mivel egyedül voltam - a férjem nem tudott mellettem lenni -, nagyon kiszolgáltatottnak éreztem magam. Amikor felkelhettem és lefürödtem, egyből mentem érte, de aztán mindig volt valami kifogás, hogy miért nem kaphatom meg. Azzal ráztak le, hogy épp a gyerekorvos vizsgálja, aztán fürdetés van, meg csak azt hajtogatták, hogy  "Anyuka, majd mi kivisszük a babát, csak pihenjen!" Én meg nem mertem tiltakozni. Csak sírtam. Végig sírtam a kórházi tartózkodásomat."

Dönthetsz másképp is!

Tudd azt is, hogy az Eütv. -ben biztosított jog elsősorban jog és nem kötelezettség az anyák számára! Önrendelkezési jogodból fakadóan tehát a szülést követő kórházi tartózkodásod során - indoklási kötelezettség nélkül - bármikor kérheted a kórházi személyzet segítségét gyermeked rövidebb vagy hosszabb ideig tartó gondozásában.

Petra például nem igényelte a rooming-int egyik gyermekénél sem. Így mesélt erről:

"Nem voltam a gyerekeimmel 0-24-ben, mert szükségem volt a pihenésre és regenerálódásra. Viszont mindig hozták őket, ha megéheztek - nem csak három óránként, hanem mindig, amikor felébredtek. Míg aludtak, bent voltak a "közösben", olyankor én is aludtam. Meghülyültem volna, hogy ha akkor nem hagynak pihenni, és folyton velem van egy baba, három nappal későbbtől otthon már úgyis mindig velem voltak."

Útravalóul: Mit tegyél, ha úgy érzed, korlátoznak a gyermekeddel való együttlétben?

Dr. Ruzsovics Ágnes Judit azt tanácsolja, hogy érdemes már a szülés előtt felkeresni a választott szülészetet, és előre megbeszélni a kívánságainkat a majdani szakszemélyzet tagjaival. Sajnos a törvények hiába mondják ki mind az anya, mind a baba szempontjából, hogy joguk van egymás mellett lenni, mégis gyakran fordul elő, hogy házi szabályokra hivatkozva, egyáltalán nem, vagy nem szívesen tartják be azt a kórházi dolgozók.
Aki a kórházban a szülészeti ellátás során jogsérelmet szenved, annak számára több jogorvoslati lehetőség is biztosított - akár párhuzamosan is - hangsúlyozza a szakértő.
Panasszal élhetünk a betegjogi képviselőnél, aki egy, az intézménytől független személy, és feladata a betegek panaszainak kivizsgálása a betegjogok érvényesülése szempontjából. A panaszt anonim módon is meg lehet tenni, és jelezhető az intézmény fenntartójának és vezetőjének is.
A viták peren kívüli rendezését szolgálja a közvetítői tanács; amennyiben pedig kártérítési igény, illetve személyiségi jogi sérelem merül fel polgári pert is lehet indítani.

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések