Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Amit feltétlen tudnod kell a kisbabádról

Szerző: Babaszoba.hu

2021. május 6.

Forrás: babaszoba.hu

Attól kezdve, hogy felismeri az arcodat, és először rád mosolyog, kisbabád rengeteg meglepetést tartogat számodra. Ismerd meg a babák különleges világát!

Amit feltétlen tudnod kell a kisbabádról (fotó: Getty Images)
Tudtad, hogy kisbabádnak több csontja van nálad? És sejtetted, hogy már az anyaméhben elkezdi tanulni a nyelvet? Téged is foglalkoztat a kérdés, hogy miért van olyan ennivalóan édes pofijuk az újszülötteknek?
Összegyűjtjük azokat a tudományos tényeket a kisbabákról, amelyekre minden első babás szülő rácsodálkozik. Ismerd meg a legkisebbek világát!

Az újszülötteknek több csontjuk van, mint a felnőtteknek

Amikor egy kisbaba a világra jön, 270 csontja van. Ez bizony 64-gyel több, mint amivel egy felnőtt rendelkezik. Jogos tehát a kérdés, hogy miként lehetséges ez.
Egy pillanatra álljunk meg és gondoljuk csak végig! Születésekor a magzatnak egy szűk szülőcsatornán kell kibújnia, csontrendszerének és testének pedig meglehetősen nagy nyomást kell kibírnia. Ahhoz, hogy ezt megtehesse, a testének puhának és rugalmasnak kell lennie. Ezt úgy biztosítja a természet, hogy ekkor még a csecsemő csontozatának egy része porcokból áll - így jóval könnyebben haladhat át szülőcsatornán -, csontjai pedig finoman elmozdulnak egymáshoz képest.
Ha megpillantod egy alig pár órás újszülött fejét, talán vissza is hőkölsz a látványtól, mert nem mondható épp szabályosnak. Amikor ugyanis áthalad a szülőcsatornán, a koponyát alkotó csontok elcsúszhatnak egymáson, hogy így biztosítsák a problémamentes utazást. Emiatt lesz érdekes formájú a picik feje. (Nem kell azonban megijedni! Pár hét alatt megszűnik a deformitás!)
És hogy lesz a 270 csontból 206 felnőttkorára? Lesznek olyan csontok, amelyek megerősödnek, és olyanok is, amelyek egész egyszerűen összenőnek.

Az újszülötteknek túlméretezett testrészeik vannak

Első gyermekes szülőknek talán szokatlan tapasztalás lesz, hogy az újszülött feje - törzséhez képest - kissé nagynak, míg karja és lába kicsinek és vékonynak tűnik. Ez így is fog maradni a baba első életévéig.
Míg a felnőtt emberi koponya a teljes testhossz kb. heted része, addig az újszülötté testhosszának egynegyede. Érdekesség még, hogy szemük a végleges méretük 75 százalékát teszi ki.
A nagy fejméret oka többek között az, hogy a baba agya az első évben a felnőtt agy méretének 60 százalékát teszi ki, de evolúciós magyarázatok - így Konrad Lorenz elmélete szerint - a kisbaba arcának jellemzői elsősorban a gondozóra hatnak. A nagy szem és fej, a gömbölyded arc, a magas homlok erős érzelmi válaszokat generál a szülőben, és a gondoskodás kiváltását szolgálja.
Ugye érted már, miért olvadunk el egy kisbaba látványától azonnal?

Miért nem lehet meghatározni a babák szemének a színét?

Téged is biztosan foglalkoztat, hogy milyen színű lesz kisbabád szeme, amikor megérkezik közétek. Természetesen az általatok örökölt gének határozzák ezt is meg, de ez csak később, kb. a baba 12 hónapos korában fog kiderülni.
Az újszülöttek ugyanis kék vagy kékesszürke szemszínnel születnek, mert a melanin nevű színezőanyag lerakódása még időbe telik.

A babák agya briliáns

Az újszülöttek agyának súlya negyedakkora, mint a felnőtteké, és egymilliárd idegsejt található benne. Ez azt jelenti, hogy majdnem az összes idegsejt a kisbaba rendelkezésére áll, amit valaha használni fog.
Ennek a rengeteg idegsejtnek köszönhető az, hogy a babák az első életéveikben elképesztő tempóban fejlődnek és tanulnak. Amikor tehát ránézel erre a tündéri kis buksira, jusson eszedbe, hogy egészen bámulatos munka zajlik benne, hiszen az agysejtek folyamatos huzalozást végeznek, vagyis rengeteg kapcsolatot (szinapszist) alakítanak ki. Valójában többet is, mint ami hasznosnak bizonyul. Végül persze csak a legfontosabb huzalok fognak megmaradni, mert az agy megszabadul a gyengébb szinaptikus kapcsolatoktól az erősebbek javára.
Ez a huzalozás az első életévben különösen gyorsan történik, így mire két esztendős lesz a baba, agyának tömege eléri a felnőtt agy tömegének háromnegyed részét.Ez szülőként azt jelenti számodra, hogy minél több ingert kell a baba számára biztosítani az első 12 hónapban, hogy zavartalanul fejlődhessen és tanulhasson!

A babák már az anyaméhben elkezdik a nyelvet tanulni

Kutatások is igazolják, hogy kisbabád már magzati korban, a várandósság 23. hetétől elkezd ismerkedni a nyelvvel. Felismeri édesanyja hangját, annak dallamát - ilyenkor a beszédhangra adott reakcióként elkezd mozgolódni, és gyorsul a szívverése is -, sőt a későbbiekben képes meghallani a különbséget a saját és az idegen nyelv között is.
A babák nyelvtanulással kapcsolatos vizsgálatai során egy számítógéppel összekötött, szenzoros cumit (ún. beszélő cumit) használnak. A vizsgálatok hipotézise pedig az, hogy a babák, ha új dolgot hallanak, vagy tapasztalnak, akkor gyorsabban kezdik szopni a cumit, mint általában.
Feltétlenül aknázd kisbabád zseniális tanulási képességét! Beszélj hozzá, amikor csak lehet; olvass, énekelj és mondókázz neki minden nap többször is! Ő folyamatosan figyeli a hangod és tanul!

Miért beszélünk másképp egy kisbabával?

Észrevetted már, hogy az érett felnőtt férfiak is lassabb beszédre váltanak, és gyakran magasabb hangtónust használnak, ha egy kisbabával beszélgetnek? Ne hidd, hogy ez véletlen!
Tudományos vizsgálatok szerint mindez tudat alatt történik, és az a célja, magunkra vonjuk a csecsemő figyelmét, és elősegítsük számára a nyelv és a beszéd elsajátítását.

A kisbabák felismerik édesanyjuk illatát

A korai időszakban a csecsemő-anya kötődésének nagy részét a szag és a tapintás határozza meg. Az újszülöttek képesek a szagok megkülönböztetésére, sőt édesanyjuk illatát egyértelműen felismerik. Ennek köszönhető, hogy kisbabád még anyukája közeledését is ki tudja szagolni, és előbb abba hagyja a sírást, mint hogy meglátná.
Egészen lenyűgöző, hogy a babák arra is képesek, hogy az anyamell illatát felismerjék, ami abban segíti őket, hogy mihamarabb elkezdhessék a szopást. Kutatások szerint ennek az az oka, hogy magzatkorukban a magzatvíz illata és aromája - ami megegyezik az anyatejével - bevésődött emlékezetükbe. Ez az egyedülálló illat- és ízélmény pedig a születést követően is megmarad.
Az anya és a baba közötti nem mindennapi kémiai-kommunikációt segítik elő a mellen található ún. Montgomery mirigyek is, amelyek a bimbóudvaron helyezkednek el. Kutatások tanúsága szerint olyan illékony részecskéket is képesek kibocsájtani, amelyek hatására a baba szájmozgása és légzése felgyorsul.

A rendszeres érintés fejleszti a babák agyát

Azok a csecsemők, akiket gyakran megérintenek szüleik - sok ringatásban, ölelésben és testi kontaktusban részesülnek, kiegyensúlyozottabbakká válnak, és memóriájuk, tanulási képességeik is jobbak lesznek. Egy gyermekpszichiáterek és idegtudósok által végzett kutatása szerint, az érintés valóban pozitív anatómiai változásokat idézhet elő az agyban.

Az anyai hormonok hatása a babára

Nagy riadalmat szokott kelteni a szülőkben, amikor az újszülött kislányuk pelenkájában néhány csepp vérfoltot fedeznek fel. Az azonban, hogy a pár napos kislány újszülöttek menstruációszerű váladékot termelnek, teljesen természetes jelenség, amit az anyai hormonok (az ösztrogének) okoznak. Ezekhez a méhlepényen keresztül jut a pici magzati korában.
Szintén váratlanul érheti a szülőket, amikor azt tapasztalják, hogy a babáknak duzzadtabb a mellük, esetleg anyatej (ahogy a népnyelv hívja: boszorkánytej) is szivárog belőle. Ez fiúknál és lányoknál is előfordulhat, és az álmenstruációhoz hasonlóan ez sem veszélyes. A duzzadtabb, laktáló mell az újszülöttek körülbelül 5 százalékánál jelentkezik, és akár két hónapig is fennállhat.

Miért nem büdös a babák első kakija?

A mekónium (magzatszurok) a baba első széklete, ami a szülés utáni egy-két napon belül kiürül a baba szervezetéből. Ez egy fekete, kátrányszerű, ragacsos anyag, ami még az anyaméhben keletkezett, és magzatvízből, az abban található, megemésztett szöveti darabokból, leváló bélsejtekből, hámsejtekből, epefestékből és nyálkadarabokból áll. Jellegzetessége, hogy - mivel a babának ekkor még nincsenek bélbaktériumai - semmiféle szaga nincs.
Amint elkezdődik az anyatejes táplálás, a bélbacik is megtelepednek, és elkezdik jótékony munkájukat. Innentől fogva pedig a jól ismert, kissé savanykás szagú, aranysárga anyatejes székletet találod a pici pelenkájában. A tápszeres csecsemők széklete azonban ettől eltérő lehet (barnás és bűzösebb is anyatejes babák székletéhez képest).

A csecsemők gyomra meglepően apró

Az újszülöttek gyomra igen aprócska (kb. mogyorónyi) méretű, ezért nagyon gyakran kell őket etetni, és minden etetés után meg is kell őket büfiztetni. A piciny pocakban a legkisebb légbuborék is értékes helyet foglal el, ráadásul diszkomfort érzetet okoz a babának.
A csecsemő gyomra gyorsan megnő, az első hét végére már akkora lesz, mint egy sárgabarack, egy hónaposan pedig akkora, mint egy nagyobb tojás.

Könnyek nélkül sírnak

A kisbabák néhány hétig csak könnyek nélkül tudnak sírni. Sokan ezt hajlamosak hisztinek titulálni, pedig nem az, hiszen fiziológiai magyarázat van rá: a könnymirigy születéskor még alig működik, csak ún. nedvesítő könnyet tud termelni, ami ahhoz kell, hogy nedvesen tartsa a szaruhártyát és a kötőhártyát.

A csecsemők az első évben átlagosan 5400 órát alszanak

A babák rengeteget alszanak - ez nem új információ. Ám, ha figyelembe vesszük azt, hogy egy évben csak 8760 óra van, az 5400 meglehetősen soknak tűnik. Persze ne feledjük, hogy ez csak egy becslés, és a csecsemők - különösen az első hónapokban - csak néhány órát alszanak egyszerre.
Arra azonban érdemes felkészülni, hogy a csecsemők az első évben átlagosan 44 napnyi alvástól fosztják meg szüleiket.

A babák imádnak vízben lenni

Érdekesség, hogy hiába fejlődik ki teljesen a magzatok tüdeje az anyaméhben, nem tudnak vele lélegezni a magzatvíz miatt. Ám nekik is szükségük van oxigénre fejlődésük során, amit a köldökzsinór biztosít számukra. Az első valódi lélegzetet így csak a születése után veszi a csecsemő.
A kisbabáknál kb. 6-9 hónapos korukig megfigyelheted, hogyha víz éri az arcukat vagy az orrukat, akkor működésbe lép a búvárreflex, aminek a hatására lezáródnak a légutak. A búvárreflexhez társul egy mozgásreflex is: ha vízbe meríted a babát, elkezd kapálózó mozdulatot végezni a kezével és a lábával, mintha úszni szeretne.
Mindez persze a magzati korból maradt fenn, ahol a magzatvíz biztosította a védett közeget számára. Emiatt tapasztalhatod azt is, hogy a babák szívesen időznek a vízben, és például egy babaúszás során élvezik a magzatkorukból ismerős élményt. A víz megnyugtató hangja és lágy ölelése, a tompa hangok, amelyek szintén a magzati létből ismerősek számukra, sokszor annyira elringatják őket, hogy gyakran el is alszanak egy-egy vizes foglalkozás során.

Az újszülöttek rosszul látnak, és gyakran kancsalítanak is

Az újszülött csecsemők az arcuktól kb. 20-30 cm-nyi távolságig lévő dolgokat látják tisztán (látásélességük kb. 10 százalék), így kezdetben csak sötét és világos foltokként észlelik környezetüket. Ez a távolság azonban mégis tökéletes ahhoz, hogy az őt gondozó személyek arcát láthassa, vele szemkontaktust alakíthasson ki. Érdekesség, hogy a babák az erőlködéstől néha kancsalítanak is. Ez amiatt van, mert szemizmok még nem képesek az összehangolt munkára. Erre kb. a harmadik hónaptól lesznek csak képesek.
A babák látása már az első hónapokban is óriási fejlődésen megy keresztül, ehhez azonban fontos, hogy elegendő inger érje az agyát! Ebben segíthetnek kezdetben a kontrasztkártyák (babageometriás könyvek), később pedig a színes, érdekes, játékok és tárgyak.

A csecsemők néha nem vesznek levegőt

A babák a felnőtt emberekhez képest gyorsabban veszik a levegőt (kb. 30-60-szor egy perc alatt), és időnként 5-10 másodpercre ki is hagy a légzésük. Ez teljesen természetes jelenség! Érdekesség, hogy a babák képesek arra, amire mi nem: egyszerre tudnak nyelni és lélegezni.

A babák őrült gyors ütemben nőnek

Mekkorát nőtt ez a gyerek! - csodálkoznak hétről hétre a rokonok és ismerősök. És milyen igazuk van! A babák ugyanis hihetetlen gyorsan fejlődnek. Körülbelül öt hónap alatt megduplázzák születési súlyukat, és mire egy évesek lesznek, meg is háromszorozzák induló testtömegüket.
Testhosszuk növekedése az első két életévben szintén igen intenzív, havonta átlagosan 2 cm-t is nőhetnek, 3-4 éves korukra pedig megduplázzák születéskori testhosszukat.

A mosoly és a nevetés emberi ajándék

A csecsemők naponta háromszázszor is nevethetnek, összehasonlítva a felnőttekkel, akik csak körülbelül hússzor húzzák mosolyra a szájukat naponta. A főemlősök között egyedül az ember utódai képesek arra, hogy szüleikre rámosolyogjanak. A mosoly azért hasznos, mert megfigyelheted, hogy kisbabád miként reagál a különféle ingerekre.
Szóval kuncogjatok, mosolyogjatok minél többet gyermekeitekkel együtt!

A cikk a Bayer Hungária Kft., a Bepanthen Baby forgalmazójának megrendelésére készült.
A Bepanthen Baby kozmetikum.

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Kapcsolódó fórum témák