A tésztaevő

Rengeteg nyűglődést követően Gergővel végül homeopátiás doktornőnél kötöttünk ki. A folyamatos betegeskedés, orvosjárás, szanatóriumi kivizsgálás során már úgy éreztem, mindent tudok a gyerekemről, hiszen állandóan a tüneteiről, állapotáról, születési adatairól, korábbi betegségeiről kérdeztek. De még sehol sem tettek föl ilyen kérdéseket: szeret hason aludni? Szokott izzadni a tenyere? Szereti a tésztaféléket?

Számomra meglepően hosszú, érdekes beszélgetés alakult ki a rendelőben, melynek végeztével a doktornő egy kis fiolát tett az asztalra: Gergő Calcarea carbonica-alkat, ezt a bogyót kell rendszeresen szopogatnia. Szóval ezek a kis gömböcskék tükrözik Gergőm jellegzetességeit.

Ha az orvos megtalálja az igazit, a kis golyók szopogatása kiegyensúlyozza a szervezet működését, csökkenti a betegségre való fogékonyságot, elősegíti, hogy az esetleges betegségből könnyebben és szövődményektől mentesen gyógyuljon meg a gyerek.

Az alkati szer kiválasztásánál a testi tünetek mellett az orvosnak tájékozódnia kell a páciens lelki és mentális tüneteiről, az egyéni és a családi anamnézist is ismernie kell. A jól megválasztott alkati szer segítségével a gyógyulás bizonyos szabályszerűségek szerint következik be. Először a külső szemlélő számára alig észrevehető mentális, energetikai szinten történik változás, csak később enyhülnek a betegség tünetei.

Sokszor az anya lelkiállapotára is támaszkodnia kell az orvosnak, kikérdezi őt a terhesség alatti eseményekről, testi-lelki traumákról, hiszen már a magzati korban is érhették a babát különböző, az alkatát formáló hatások. Végül a kialakult kép alapján találja meg az orvos a szert. A mi kis tésztaevőnk számára a Calcarea carbonica rendeltetett, és be is vált.