A szülői stressztől is fájhat a csecsemő hasa
Szerző: Babaszoba.hu
2019. augusztus 14.
Forrás: Semmelweis Egyetem
A kólika legtöbbször ártalmatlan kórkép, de számos vizsgálat bizonyította, hogy a fokozott szülői stressz hozzájárulhat a kólika kialakulásához.
h i r d e t é s
A kólika egyes felmérések szerint minden harmadik babát érint. Legtöbbször ártalmatlan kórkép, nincs kimutatható elváltozás a háttérben, de vannak olyan tünetek, például ha nem gyarapodik a csecsemő súlya, amikor érdemes kizárni szervi okokat.
Mit nevezünk kólikának?
A kólika az úgynevezett hármas szabállyal írható le. Vagyis: ha a baba legalább 3 hete, a hét három vagy több napján, napi több mint 3 órát sírással tölt, és ennek más oka nem található, kólikával van dolgunk - mondta Cseh Áron, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi adjunktusa.
A csecsemőkori kólika alapvetően a funkcionális kórképek közé sorolható, ami azt jelenti, hogy nincs mérhető, kimutatható szervi elváltozás a hátterében. Egyaránt jelentkezik fiúknál és lányoknál, anyatejjel és tápszerrel táplált babáknál, érett és koraszülött csecsemőknél.
Ahhoz, hogy kimondhassuk, hogy az ártalmatlan, úgynevezett infantilis kólikával van dolgunk, a tünetek kezdetének és végének mindenképpen három, de legfeljebb öt hónapos kor előttre kell esnie. Nem társulhat mellé láz, súlyfejlődési nehézség.
Ahhoz, hogy kimondhassuk, hogy az ártalmatlan, úgynevezett infantilis kólikával van dolgunk, a tünetek kezdetének és végének mindenképpen három, de legfeljebb öt hónapos kor előttre kell esnie. Nem társulhat mellé láz, súlyfejlődési nehézség.
Mi a kólika oka?
A legfrissebb feltételezések szerint a kólika oka a gyomorbélrendszer éretlenségében, a bélrendszer túlzott periszaltikájában, a bélflóra eltolódásában keresendő.
Fokozott kockázatot jelent, ha az anya a terhesség vagy a szoptatás alatt dohányzik, és számos vizsgálat szerint a fokozott szülői stressz, az anya-baba konfliktusos kapcsolata, a csecsemő-anya-apa-család kapcsolatában jelentkező feszültségek is hozzájárulnak a kólika kialakulásához.
Dr. Cseh Áron elmondta, hogy a szakemberek feladata, hogy megértessék a szülőkkel, hogy a csecsemőkori hasfájás gyakori jelenség, és ha kizártuk a szervi okokat, akkor a baba megnyugtatásán kívül más teendő nincs.
Hasfájás későbbi életkorban
A gyermekkor későbbi szakaszaiban is jelentkezhet hasfájás, ez az egyik leggyakoribb gyermekgyógyászati probléma, amivel a szülők orvoshoz fordulnak. A felmérések szerint minden 5-10. gyermeket is érinthet - magyarázza az egyetemi adjunktus, majd hozzáteszi: krónikus gyermekkori hasfájásról akkor beszélhetünk, ha legalább 2-3 hónapja fennállnak a hasi panaszok.
Az esetek nagy részében nem szervi, hanem funkcionális ok áll a háttérben, de ki kell zárni a szervi okokat is. Utóbbira utalhat a véres széklet, a fizikális vizsgálattal észlelhető kifejezett eltérések, illetve, ha a családban már előfordult korábban gyomorbélrendszeri betegség.
Csecsemőkorban a tehéntejallergia is lehet a hasfájás okozója, ami akár az anyatejjel is átkerülhet. Leggyakoribb tünete a hasmenés, de akár székrekedés is, véres széklet, ekcéma, táplálási- és súlyfejlődési problémák. A tejallergiát, akárcsak más ételallergiák (a tojás, szója, olajosmag, gabona, és halféleségek) az esetek nagy részében kisiskoláskorra elmúlnak. A tejcukor felszívódási zavar nem összetévesztendő a tejallergiával, ez a tejcukor lebontási problémájából adódik, főleg későbbi életkorban jelentkezik, a tejtermék elfogyasztását követően hasmenéssel és hasfájással jár, és nem nőhető ki.
Kapcsolódó cikkeink:
Hozzászólások