A szamárköhögés tünetei

A fertőződés után egy-három héttel a gyermek náthával és köhögéssel járó közönséges megfázáson esik át, amely nagyjából két hétig tart. Ez az időszak a legfertőzőbb. Aztán elkezdődnek a jellegzetes, szaggatott köhögési rohamok (staccato-köhögés), amelyek éjszakánként erősödnek. Egy-egy köhögési roham végén a gyermek hallhatóan vesz levegőt, mintha sikkantana. Olykor az arc elkékül, és a gyermek sűrű nyálkát hány. Szeme könnyezik és erősen kivörösödik. A köhögési rohamok között a gyermek viszonylag jól érzi magát. A csecsemők nem zihálva vesznek levegőt, hanem kimaradhat a légzésük (apnoe). Ezért szamárköhögéses csecsemőt kórházban kell kezelni.

A köhögési rohamok kettőtől hat hétig tartanak, majd lassan alábbhagynak, akárcsak a fertőzésveszély. További két hét elteltével a szamárköhögésnek vége. A köhögési rohamok azonban még hónapokig visszatérhetnek, különösen testi megerőltetés esetén, vagy ha a gyermek megfázott. Ha gyermeke a szamárköhögést kiállta, nem szerez élethosszig tartó védelmet.

A babáknak nincsen veleszületett anyai antitest-védelme szamárköhögés ellen. Ezért hathetes koruktól beolthatók szamárköhögés ellen. Sajnos a mellékhatásoktól való félelme miatt sok szülő nem él ezzel a lehetőséggel. Pedig az oltóanyag ma már lényegesen jobban tolerálható, mint régen.

Ritkán tüdőgyulladás fordulhat elő. Hathónaposnál fiatalabb csecsemőknél fennáll az oxigénhiány miatti agykárosodás veszélye.
Kell-e orvoshoz vinnie gyermekét?

A szamárköhögést kezdeti szakaszában nehéz diagnosztizálni. Ezért szamárköhögés gyanúja esetén, vagy ha a gyermek egy hétnél tovább köhög a javulás minden jele nélkül, mindenképpen orvoshoz kell fordulni.

A szamárköhögés elleni védőoltás vagy maga a betegség nem ad élethosszig tartó védelmet. Ezért csecsemők az első oltás előtt, illetve a nem megfelelően oltott gyermekek gyakran megfertőződnek újra megbetegedett szüleiktől vagy nagyszüleiktől. De gyermekek is megfertőzhetnek felnőtteket szamárköhögéssel. Ezért javasolja az Oltási Állandó Bizottság (STIKO) és az UNESCO a rendszeres emlékeztető oltások elvégzését.

Körülbelül kéthetes megelőző szakasz alatt közönséges megfázásos tünetekkel jelentkezik. Erős köhögési rohamok hallható belégzéssel, többnyire a köhögés kezdetétől két-három hétig. A köhögési rohamok éjszaka rosszabbak, mint nappal. Köhögési roham közben hányás is jelentkezhet.

A betegség korai szakaszában az orvos orr-garat kenettel megállapítja a biztos diagnózist. Időben el kell kezdeni antibiotikum szedését: csak az első két hétben tudja elpusztítani a baktériumokat, és ezzel lerövidíteni a betegség időtartamát, illetve csökkenteni a fertőzésveszélyt.

Ha már kitörtek a köhögésrohamok, antibiotikumok nem segítenek, mivel csak a baktériumokat pusztítják el. A köhögést azonban a baktériumok anyagcsere-termékei okozzák, ami ellen eddig még nem született orvosság.

A gyógyszeres köhögéscsillapítók alig segítenek. Szamárköhögéses betegekkel érintkezésbe került csecsemőknek az orvos megelőzésképpen antibiotikumokat rendel.

Ha a szamárköhögéses gyermeket nem kezelik antibiotikumokkal, a négy-hathetes köhögéses időszakban távol kell tartani más, védtelen gyermekektől és felnőttektől. Gyermekének általában mindaddig távol kell maradnia óvodától-iskolától, amíg az orvos így rendeli.

Köhögési rohamban a beteg üljön fel, fejét kissé előre kell hajtani. Tarts készenlétben egy lavórt arra az esetre, ha hányna. Gondoskodj róla, hogy a gyermek sokat igyon. A köhögési rohamot rohammentes időszak követi. Használd ki ezt az időt, hogy valamit enni adj a kis betegnek.

Próbáld ki, jót tesz-e a gyereknek az éghajlatváltozás. Az esetek mintegy felében enyhíti a hányásos köhögési rohamokat egynapi magaslati levegőn tartózkodás.

A cikk Dr. Helmut Keudel, Dr. Barbara Capelle Gyermekbetegségek című könyve alapján készült.